Arab szappanok
"Beduin"- tevetejes mirhaszappan
"Karaván"- menta, mirha és tevetej
"Tejben-vajban"- tevetej szappan mangóvajból
"Hímestojás szappan" - tojásszappan tevetejjel
"Tünemény"- tevetejes kakiszappan (lásd gyümölcsöző kényeztetés)
"Kókusztörténet" (lásd gyümölcsöző kényeztetés)
"Koktél"-aloé / dinnye szappan (lásd gyümölcsöző kényeztetés)
Mézes-körömvirágos kecskevaj szappan
"Gecsemáné kert"- a tiszta olívaszappan
"Pásztortáska"- olívaszappan agyaggal és adzsrammalolívaszappan adzsrammal
"Fáraók aranya"- olívaszappan feketekömény olajjal
"Kánaán" - kakukkfűmézes kecsketej szappan
"Elemi szépség"- valódi holt-tengeri iszap szappan
"Kékszín-szappan"- a kék színszappan
"Ürömömben" - arab gyógynövényekkel
"Kér egy csésze Arábiát?"- Wadi Rum vöröshomok szappan
"Beduin"- tevetejes mirhaszappan
... avagy mese a tevéről és a kakukkról egy mirhaágon...
A történet úgy kezdődött, hogy szépen sütött a nap, hát átmentem a szomszédba üldögélni az asszonyokkal. A teázva üldögélés itt egyértelműen a legnépszerűbb elfoglaltság, és valójában igen kreatív dolog. Ugyebár most is tanultam valamit. Mert a teát meg kell főzni, ahhoz tüzet kell rakni... Az öreg néni (képzeljünk el egy napcserzette, kendős magyar parasztasszonyt, csak törzsi tetoválásokkal az arcán)– rutin ide, rutin oda - jól megégette a lábát egy darab izzó fával. Nosza hamar, beszaladt a sátorba, előkerült egy edény meg egy adag fekete izé... Itt elakadtam: “Ez meg mi?”
“Mirha” – jött a válasz.
Én eddig azt hittem, hogy láttam már mirhát életemben! De ez fekete volt. FEKETE MIRHA. A fekete mirhát porították, elkeverték egy kis olívaolajjal – nagyon egzotikus, enyhén kátrányos illata van – majd rákenték az égett bőrre. S ha már elkészült, a néni lánya fogta a maradékot, és bekente vele a pattanásokat az arcán...
Próbáltam keresgélni, hogy mi is ez tulajdonképpen, de érdemlegeset nem találtam róla, csak annyit, hogy mirha. Meg, hogy használja a gyógyszeripar, alapanyag a parfümgyártásnál és kozmetikumokban is. Kézbe véve nem épp gyantaszerű, inkább egyfajta faszénnek tűnik (könnyen porítható), de tele van illóolajjal. Meggyújtva igen erős illatú, s nem ég, hanem szinte bugyogva olvad. A hevítéstől ragadni kezd, mindenre ráköt (olajjal melegítve is ugyanezt csinálja). Íme a képe közelről:
Fentieknek megfelelően nem melegítettem az olajokkal, hanem porítottam, s ment bele a már pudingos masszába. A lúgoldathoz tevetejet használtam tejes... akarom mondani teljes egészében – mire nem jó, ha az ember jóban van a szomszédokkal...!
A fekete mirhától cseppet sem lett fekete a szappanmassza, kellemes barna színt kapott (porítás közben zöldes- barnás fakéregpor is volt a dologban bőven). Gondoltam mégis legyen benne valami ében, ami szimbolizálja a fekete mirhát, hát porítottam még az aktív szénből, ami kötelező kellék errefelé a gyógyszeres dobozkában hasmenés ellen (más színezőanyagom itt most nincs is). Véletlenszerűen belecsepegtettem a sötétebb részt a masszába. A végeredmény a hely szelleméhez mérten erősen rusztikus lett.
A kellemes fűszeres illatot megtoldottam egy kevés kakukkfű illóolajjal, miközben a számban éreztem a tűz mellett elkortyolgatott kakukkfüves fekete tea ízét – tudniillik itt a tea vagy fahéjas, vagy zsályás, vagy kakukkfüves, de mindenképpen mézédes és füstös! Ennek az illóolajnak a mibenléte egyébiránt jól illik a mirháéhoz: fertőtlenít mindkettő, ami ennél a szappannál azért sem baj, mert a kókuszolaj a maga erős tisztítóhatásával kimaradt a receptből. Itt ilyesmihez nehéz lenne hozzájutni. A szappan rendkívüli módon ápolja a bőrt a helyi olívaolaj és a tevetej erejével, miközben a zsíroldás helyett (kímélve ezzel a bőr saját lipidrétegét) egyszerűen csak fertőtlenít. Mármint ez az elképzelés, a próba várat magára még egy-két hónapig, de mondanom sem kell: alig várom, hogy beérjen az első “arab” szappanom...!:)
INCI: elszappanosított olívaolaj, pálmazsír, ricinusolaj, kakukkfű olaj, fekete mirha, aktív szén, tevetej
mesterséges adalékanyagok: -
... mese a sivatag hajójáról, avagy miért jó a tevetej...
Nem mese ez a mese: a tevetej egyedülálló a tejek között. A két legjelentősebb tulajdonsága, ami miatt óriási jövője van a belőle készült árucikkeknek (gondolok itt most főként az élelmiszerekre): a tevetej természetes inzulint tartalmaz, ezért diabetikus termékeket gyártanak belőle (osztrákoknál például kapható a tevetej csoki), másrészt nem tartalmazza a laktózt (illetve csak minimális mennyiségben), se a kazeint és a béta-laktoglobulint, tehát nem allergizál! (A helyzet az, hogy egyszer lehúztam belőle forralatlanul egy fél litert- na ezt ne próbálja azért ki senki! Teljesen mindegy volt, hogy allergizál-e, az illemhelyen töltöttem életem gyönyörű egy hetét miatta...!:))
A tevetej méltatásakor meg szokták említeni, hogy ez az a tejféleség, ami a legközelebb áll az anyatejhez (erről persze valami kutatót lenne érdemes megkérdezni...:)). Elsőrendű E-, B- és A- vitamin forrás. Tízszer több vasat és háromszor több C- vitamint tartalmaz, mint a tehéntej, de a kecsketejet is alaposan kenterbe veri. Kozmetikai termékeknél ugyanúgy használható ekcéma, pikkelysömör és egyéb bőrbetegségek esetén, mint az előbbi. Erős gyulladásgátló anyagok találhatók benne, és – miután a forró éghajlaton erre fokozottan szükség van – vírus- és gombaölő anyagokat és természetes antibiotikumokat is tartalmaz. A beduinok úgy tartják, hogy kitisztítja a szervezetet (én is ezért húztam le, úgy is lett... :)).
Furcsa, kissé sós utóíze van, melynek oka az extrém magas ásványi anyag tartalom: a már említett vason kívül magnézium, cink, kálium, kálcium, réz és nátrium található benne nagy mennyiségben, ellenben zsírtartalma nagyon alacsony (2%).
Természetes tejsav és AHA forrás, biztosítva ezáltal a bőr hámlasztását, a pigmentáció csökkenését és a gyors regenerálódást- szappanban persze ez a hatás nem érvényesül, mert a savak sajnos nem barátai a lúgnak...
Magas tápértékét a fehérjetartalmának köszönheti, ezen tulajdonsága miatt a kozmetikumokban főként bőrkondícionáló hatása miatt szokták még használni. Állítólag a beduinok akár 1 hónapig is kibírják a sivatagban élelem és víz nélkül, kizárólag tevetejen. Még nem kérdeztem a férjemet, de elnézve, hogy milyen keveset eszik, szerintem két hónapig is simán el lenne...
Sok legenda forog itt “közszájon”, amivel a nyugati jónépet szokták ámítani, például állítólag porított, szárított skorpiót isznak a helyiek anyatejjel csecsemőkorukban, ezért nem hat rájuk a méreg. Nana. Ez nem is olyan nagy hülyeség, mint ahogy elsőre hangzik! A hagyományos kínai orvoslás valóban használt szárított állati maradványokat: a gekkó főzet például asztma ellen jó, a százlábú aprólék reuma ellen, a skorpió pedig általános görcsoldó szer...
Szóval akkor, kedves Olvasó, legközelebbi szappanozásnál ugyanígy, ugyanitt... szállítom a skorpiót!:)
„Karaván” – menta és mirha tevetejjel
avagy hűsítő fürdő a leanderek oázisában, végállomás: Petra
Az előző fekete mirha szappan iránt úgy felduzzadt hirtelen a kereslet így helyi, beduin viszonylatban, hogy új formában és hatóanyagokkal újraöntöttem. Nap mint nap kopogtat valaki az ajtómon, hogy ugyan már, Omar Anyu, van-e még abból a pattanásgyilkos szappanból. Itt ugyanis az információ szájról szájra terjed.
Az új mentás lett, jó nagy csokor friss fodormentát daráltam bele, meg a mirha mennyiségét is növeltem, amitől a szappan szinte teljesen befeketedett. Meglepődtem, lehet, hogy picit többet tettem bele a dolgokból, mint kellett volna –ezek lassan már nem is szappanok lesznek, hanem gyógynövényes ledörzsölőszerek, vagy mi… Szépnek mindenesetre szép (szerintem) – bolondulok ezekért az egzotikus fekete szappanokért! Amióta elkészült mindenhová magammal viszem, hogy lefényképezhessem, így aztán találónak éreztem a „karaván” nevet- tevetej is, mirha is, bejárta a sivatagot, a mentás hűsítő fürdő meg külön jól esik, amikor az ember végre beér egy oázisba... A „karaván” eljutott a sivatag egykori nabateus fővárosába, a híres rózsaszín városba, Petrába (a tablón a kis képek közt az utolsón -a háttérben a sziklába vájt királysírok láthatóak), de magammal vittem a leanderek völgyébe, ahol egy patakocska varázsol életet a pusztaságba (azt kell mondjam: aki ezt még nem látta, az nem látott leandert soha életében!).
Képeket láthattok még a galériában (itt és itt)- nem tudtam eldönteni a végén, mit tegyek fel így online. Többet nem sétáltatom a szappanjaimat, az biztos!:)
Utoljára egy apró érdekesség: III. Béla 1189-ben 3 tevét adományozott a Kárpát-medencén átvonuló keresztes seregeknek, melyeket Barbarossa Frigyes vezetett. A tevéket állítólag a magyarság még az őshazából hozta magával, s tenyésztésükkel a honfoglalás után sem hagytak fel, bár erre -az előbb említett esetet leszámítva- "hivatalos" bizonyítékok nincsenek.
INCI: elszappanosított olíva olaj, pálmazsír, ricinusolaj, menta illóolaj és őrölt fodormenta, porított fekete mirha, tevetej
mesterséges adalékanyagok: -
“Tejben-vajban”- tevetej szappan mangóvajból
Skorpiót egyenlőre nem sikerült befogni, gondoltam szelídebb anyagokhoz nyúlok: Magyarországról utazott velem egy fél kilós mangóvaj tömb meg egy kis üveg sűrített tej illatanyag. Hmmm... régóta vágyom egy tej illatú tejszappanra! (Ez nálam már mánia: a külcsín és a belbecs legyen mindig összhangban!) Természetes formában még nem sikerült beszereznem, bár van annak is útja-módja, hogy akármilyen különleges természetes illatot (kávé, tea, dohány, zöldségek...), tehát ne mesterséges illatanyagot használjon az ember, majd erről is írok egyszer... Egy petrai gyógyszertárban sikerült vásárolnom finomítatlan (ámde finom kókusz illatú) kókuszolajat, bár csak “szuperfetnyi” mennyiségben (hajápoláshoz lehet errefelé kapni- érdekes). Szereztem még mogyoróolajat, az olíva olaj pedig adott.
A mangóvajat sokszor szokták a sheához hasonlítani, de egy könnyebben felszívódó anyag, és mellőzi a shea diós, kissé füstös illatát, amit talán nem mindenki szeret. Méreg drága volt ez a mennyiség belőle, mondanom sem kell, de igazi luxusszappant gyártottam magamnak- ezért is jó, ha az ember maga készíti a napi betevő szappanját, így biztos lehetek, hogy benne van, amit beletettem...:)
A mintájáról: a zsíradékok nagyon szép vajszínt hoztak, a tevetej pedig meglepően jól tűri a lúgot, le is fényképeztem, hogy meg tudjam mutatni, ha véletlen erre téved egy szappanos kolléga...:) – gyönyörű hófehér maradt, és úgy tűnik, hogy érés során sem sötétedik tőle a massza. Persze erről fél év múlva tudok majd érdemben nyilatkozni. Amit eddig még sosem próbáltam és szintén meglepett: a fahéj, mint színezék! A kurkumáról tudtam, hogy vörösödik a lúgtól, de a fahéjról nem!!! És a sötétbordós árnyalatot meg is tartotta az érés alatt, még az is lehet, hogy egy fehér színű alapmasszánál el lehet találni azt az arányt, amitől valódi (és természetes!) pirosas-bordó színű szappant kapunk! (A próba várat magára.) (Későbbi megjegyzés: sajnos visszabarnul...)
Ugye szép lett? Fahéjöntetes vajkrém szappan! Na és a bougainvillea a háttérben– nagy kedvenc az is!:)
INCI: elszappanosított mangó vaj, mogyoró olaj, olíva olaj, kevés finomítatlan kókuszolaj, méhviasz, tevetej, fahéj
mesterséges adalékanyagok: kozmetikai illatanyag (sűrített tej)
“Hímestojás szappan” avagy tevetejes tojásszappan... tevetojás szappan???
Gondoltam előrukkolok valami ünnepivel- már egy ideje fontolgatom egy új tojásos szappan elkészítését, és a húsvétnál nem is adódhat erre jobb alkalom! Már készítettem egyszer “Madártej” álnéven, és ha a családom tagjait megkérdem, hogy melyik volt eddig a kedvencük a gyártmányaim közül, az első három befutó közt utóbbi mindig ott szerepel... Finom puhává varázsolja a bőrt, és még egy ok: a most készültet szeretném kipróbálni hajra is. A nyers tojásos hajmosást nem annyira kedvelem, a múltkori tojásos pedig kókuszolaj tartalmú, amit az én fejbőröm nem szeret (eddig kizárólag natúr olívaszappant használtam sampon helyett).
Húsvét alkalmából egy kis ajándék: az e-learning-szappankészítés menüpont alatt azok, akik regisztráltak, megtalálják ennek a tojásos szappannak a leírását, illetve néhány tanácsot, hogy mire érdemes figyelni az elkészítés során! TOJÁSSZAPPANRA FEL!
Hogy még merészebb legyen a dolog: a tevetejet sem hagytam ki (100 %-ban a víz helyett). A múltkor is működött a tej-tojás variáció, tehát ha ügyes és óvatos az ember, akkor elbírja a massza mind a kettőt anélkül, hogy a lúg tönkretenné az anyagokat.
Ami még a hajas fejbőrnek igen jó: olíva és ricinus. Viszont ha csak az eddig felsoroltak lennének a masszában, akkor rettenetesen puha szappant kapnánk, ezért aztán – némileg kényszerből – került bele pálmazsír és méhviasz.
A mintáról: alkalomhoz illőt szerettem volna, és ismét egy kis ötlettel ajándékoznám meg a “kézműveskedni vágyókat”! Azt találtam ki, hogy egy vastagabb, de hajlékony papírlapból (vagy műanyag lapból) készítek egy sablont, azaz tervezek rá valami szép, kivágható mintát, amelyet az öntőforma aljára helyezve némi extra szappanmasszával megfestek (azaz “kikenem a réseket”). Ez alkalmommal tehát a lapos tepsimet sütőpapíroztam ki, ment rá az előre kicsipkézett sablonom. A “festékem” 10 deka fahéjjal színezett szappanmassza, ezt is előre kellett elkészítenem, mert ez a festegetés nem elég gyors a méhviasztartalmú, gyorsan pudingosodó anyaghoz viszonyítva. A “festék” legyen elég sűrű, tehát várjunk a jó sűrű pudingig, nehogy elkenődjön a minta, amikor leszedjük a sablont! A következő lépés már egyszerű: jöhet magának a szappanmasszának a kikeverése, és mehet óvatosan a minta fölé!
Hogy még egy kicsit különlegesebbé varázsoljam: maga a szappan is felesben fahéjasnak készült. A formáját is “megbolondítottam” egy cseppet (lásd fenn), úgymint az illatát: 2 kiló masszába került egy pici üveg ylang-ylang illóolaj, melynek a (szerintem émelyítően) erős, édesen fűszeres illata így egy enyhén fahéjas, lágy virágillattá “csendesült”, melyet csak akkor érezni, ha az ember a szappankát az orrához emeli. Nagyon kellemes, és meglepően harmonizál ennek a szappannak a “beltartalmi értékeivel” ...:)
Munkaigényes feladat volt, de megérte: egyrészt láthattam a fiam szemében felcsillanó örömöt, amikor sablonkészítés címszóval (más nem lévén) szétvágtam a matekfüzetének a borítólapját, másrészt szép is lett, jó is lett -ezt sem fogjuk kidobni :)...
A mesének azonban még nincs vége: mivel errefelé nagyobbat csak a teve tojik így húsvét táján, íme a maradékok megformázásának módja: a levágott szappandarabok frissen gyurmázva, vízcsap alatt tevetojássá gömbölyödtek a kezem alatt, míg a szappan-szappantartó a festéshez használt massza maradékából került ki, melyet egy műanyagpalack levágott aljába gyömöszöltem bele...
Méltán tehetjük fel a kérdést: akkor most a szappan volt előbb, vagy a tojás? Az viszont biztos, hogy ez a szappan ritka, mint a fehér teve... bruhaha...!
INCI: elszappanosított olíva olaj, ricinus olaj, pálmaolaj, ylang-ylang olaj, méhviasz, tevetej, tojás, fahéj
mesterséges adalékanyagok: -
KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!
Omar Anyu (Jordánia, 2013. április 1.)
Mézes- körömvirágos kecskevaj szappan
Mennyi tejszappan kísérlet, és a várva várt tejillatot mégsem sikerült eddig igazán elérnem- most végre tudom, mi a kulcsa a dolognak! A kecskevaj! :):):)
Nem meglepő tőlem, hogy abban a pillanatban, ahogy valami újdonság kerül a kezembe, rögtön kipróbálom szappanban. Most is ez történt. A beduinok által lefejt és összegyűjtött tej egy részéből készül a kecskevaj, melyet aztán (a tartósítás végett) ugyanúgy dolgoznak fel, mint az indiaiak, azaz ghee- errefelé szemne névvel illetik –készül belőle. Az eljárásról és a felhasznált gyógynövényekről ITT lehet olvasni. Ez alkalommal én is besegítettem a munkálatokba, ezért cserébe nekem is járt egy nagy adag friss vaj, melynek végül csak igen kis része kötött ki a hasamban. Egy adagból én is gheet készítettem, amiből krém lett friss körömvirággal – a leírást azért is érdemes elolvasni (ITT), mert egy csokorba foglaltam azokat a fontos információkat, amiket a tejzsír bőrre gyakorolt hatásairól összegyűjtöttem. Ezek természetesen minden tejjel készült szappanra is érvényesek, hiszen ami valójában a tejből egy szappanban garantáltan "működőképes", az maga a tejzsír. A fehérjék például a lúg hatására mindenképpen károsodnak -minél magasabb egy tej tejcukor tartalma, annál inkább, mert annál magasabb hőmérsékleten játszódik le a kémiai reakció- aki már készített ilyet, az tudja, hogy a tejes szappanok mindig barnulnak (ez éppen az utóbbiakkal magyarázható). Mégis milyen csodás a hatásuk a bőrre!
És miért is ne használhatnák kizárólag a tejzsírt (vajat) alapolajként? Akkor aztán tényleg "tobzódhatnánk az élvezetben"! Hát ez volt az alapötlet. Amikor pedig megláttam a forró jordán napsütésben a ház oldalában pompázó körömvirágokat, amik majd kicsattantak az egészségtől, már meg is volt a további terv. Gyűjtöttem még mellé mályvaszirmokat, mert végre egy igazi csíkos szappant szerettem volna, és oda, ahová kevesebb körömvirágot pürésítettem a vajas masszába, ment egy kis mályva. A méz ötlete pedig akkor jött, amikor megéreztem az olívaolajban a napsárga virágból készült macerátum illatát: olyan volt, mint egy erős gyógynövényes méz! „Akkor legyen benne az is!”- gondoltam. Az extra design: egy vékony fahéjcsík mindennek a tetejébe. Hát így készült.
INCI: házi kecskevaj, körömvirág macerátum (olívaolajban), pálmazsír, kukoricaolaj, körömvirág és mályva szirom, méz, fahéj, csepp jázmin illóolaj
mesterséges adalékanyagok: -
A körömvirágról:
A régi vidéki porták elmaradhatatlan növénye, ám amilyen hétköznapinak tűnik, olyannyira sokoldalú és különleges. Régen esőjósnak is nevezték, mert ha a virág reggel nem nyílt ki, akkor aznapra biztosra vehető volt a zivatar. (Ennek egyszerű az oka: a szirmait védi a növény, melyek erőteljesen nedvszívóak- tárolásnál erre érdemes ügyelni!) Manapság ugyan nagyon ritkán alkalmazzák belsőleg, ám régebben teáját a hagyományos népi orvoslásban gyomorfekély és menstruációs görcsök kezelésére használták.
Azon kevés gyógynövények egyike, melyek adsztringens, azaz szövetösszehúzó hatással rendelkeznek annak ellenére, hogy nem tartalmaznak cseranyagokat (tanninokat). (Ilyen még a mezei zsurló is.) Az utóbbi időben csaknem kizárólag bőrproblémák (gyulladás, sebek és égési sérülések- napégés), illetve visszér kezelésénél vetik be: a nehezen gyógyuló sebek bizonyítottan gyorsabban regenerálódnak, ha körömvirággal ápoljuk őket (krém formában egy még nedvedző sebbe ne kenjük bele, ilyenkor csak a levét vagy a teáját használjuk!). Ez valószínűleg egyrészt az adsztringens hatásnak köszönhető, másrészt a benne található anyagok fertőtlenítő tulajdonságának (vírus,- baktérium- és gombaölő), illetve annak, hogy serkenti a vérkeringést a sérült szövetnél. Utóbbit annyira hatékonyan teszi, hogy kitartó kezelés eredményeképpen a kisebb véraláfutásokat, érproblémákat (seprűvénás láb) vagy a pigmentfoltokat akár el is tudjuk vele tüntetni.
Megemlítenék még néhány ötletet- gyermekeknél fülgyulladás esetén fülcseppként lehet bevetni, szájüregi gyulladásos panaszok, herpesz esetén ecsetelhetjük vele a beteg területet, torokgyulladás esetén gargalizáljunk teájával, ülőfürdőt készíthetünk belőle nőgyógyászati panaszok esetén (pl. hüvelyi folyás), vagy petefészek ciszta esetén irrigálásra használhatjuk (ilyenkor még hatékonyabb cickafarkkal együtt), készíthetünk belőle lábvizet gombásodás ellen, vagy akkor, ha berepedt a bőr a sarkunkon, kezelhetünk vele rovarcsípéseket, készíthetünk belőle arcvizet pattanások ellen, de jót tesz bármilyen típusú bőrrel, szemgyulladás esetén használhatjuk a kamilla helyett, illetve általánosan is javítja a látást (a szemben lévő hajszálerek működését optimalizálva), bélgyulladás esetén ihatunk a teájából, vagy használhatjuk (pl. sáfrány helyett) az ételeinkbe…
Mellékhatása nem ismert, ám egy kitétel azért van: terhesség és szoptatás alatt sok helyen olvastam, hogy nem ajánlják a fogyasztását (belsőleg), illetve állítólag akadályozza a nők teherbe esését. A gyönyörű színét az auroxanthin (egy karotinoid) és a kalendulin nevű sárga gyanta adja, melyek festékanyagként is kiválóan alkalmazhatók- amint az a fenti szappanon is látszik!:) A növény hatóanyag tartalma annál magasabb, minél erősebb a napsugárzás – a gyűjtésnél erre érdemes figyelni (azt hiszem, ennek a kitételnek maradéktalanul sikerült eleget tennem!:))
Kasztíliai nemesek – online sorozat
Kasztíliai, azaz olívaolajból készült szappankísérleteimet szeretném leírni ebben a kis sorozatban. A tévedéseket eloszlatandó a “kasztíliai” elnevezés nem fedi teljesen a valóságot, mert ezek a szappanok többségükben a hagyományos arab, s nem a spanyol vonalat követik. A fő különbség, hogy az arab olívaszappanok “igaziak”, azaz az olívaolaj minden hatóanyaga és a szaponifikáció során keletkező glicerin jelen van bennük, míg a kasztíliai verzió már egy színszappan volt. Az alapanyag ugyan olíva, de sós tengervízzel főzve kinyerték a színtiszta szappansókat a masszából. Ezért lehettek ezek fehérek (az olívaolaj zöldessárga, ezáltal a szappanja barnás színű). Tisztító hatásban ugyan felülmúlták az arab szappanokat, de ápoló, bőrvédő tulajdonságuk nem volt.
Miután már rengeteget írtam az olíváról és a belőle készült olajról, ha lehet, akkor nem ismételném magamat- akit érdekelnek a közelebbi tények, azok elolvashatják az oldalon lévő két részletes cikket itt és itt ebben a témában. Ellenben felteszem ide azt a képet, amit egy kávéspohárnyi bolti szűz olívaolajról és a házi megfelelőjéről készítettem- még ilyen kis mennyiségnél is feltűnő a házi napfényesebb színe és sűrűsége... Következzenek a belőle készült nemesi származékok!:)
Kasztíliai nemesek 1. rész: “Gecsemáné kert” – a tiszta olívaszappan
“Ilyet még nem pipáltam!”- kiáltott fel Omar Anyu, amikor reggel kicsomagolta a frissen készült szappantömböt a szárazdunsztból. Első gondolata az volt, hogy miért is nem fényképezte le előző nap a szappanmasszát... Hogy mi okból?
A “Gecsemáné kert” a világ leghíresebb olajfa ligete- mi más nevet adhatnék annak a szappannak, amelyet úgy terveztem, hogy mindene olívából legyen és egyben felidézze a világ neves olíva szappanjait? Az olaj: jordán házi olíva. A víz helyett olívalevél főzet került bele, melyben az olíva hatóanyagai hatványozottan vannak jelen (egyébként étrendkiegészítőként is kapható már olívalevél kivonat pont az előbbiek miatt). Adalékként házilag pácolt fekete olajbogyót pürésítettem, s azt adtam hozzá, mondván: legyen egy kicsit ghar (azaz aleppói), meg egy kicsit beldi (marokkói fekete)...
Ami ezután történt, az viszont alaposan meglepett: a pudingos szappanmassza majdnem fekete volt, másnap viszont... egy beige színű szappantömböt találtam a formában! Ráadásul olyan puha és krémes volt, mint a vaj! (Olivaj :))
Az illata teljesen natúr, mégis percekig képes vagyok szagolgatni, mert valahogy tisztaságot áraszt; olyan, mint a frissen meszelt régi parasztházak illata kora tavasszal!:) Ahogy érik és szárad egyre világosabb, olyannyira, hogy mostanra már a közel fekete masszából egy csaknem teljesen fehér szappan lett! Ezt muszáj volt megörökítenem (első kép felvágás után néhány nappal, második kép néhány hét elteltével), de legközelebb nem felejtek el a készítésnél is fényképezni. Hihetetlen, igaz? Bizony manapság is történnek csodák a Gecsemáné kertben...!
INCI: elszappanosított házi olívaolaj, olívalevél főzet, olívabogyó püré
mesterséges adalékanyagok: -
PS: Kipróbáltam! Olyan, mintha krémmel fürdene az ember, még így, frissen sem szárít. Valószínűleg érzékeny, extrém száraz bőr (főleg arc) tisztítására lesz kiváló (ami azt jelenti, hogy megtartom :):) )...
E-learning: Olívaszappan készítése
Kasztíliai nemesek 2. rész: “Pásztortáska” - olívaszappan agyaggal és adzsrammal
Mi van a pásztor tarisznyájában? Ihletet (meg gyógynövényeket) keresve indultam el a jordániai Araba sivatagba egy idős beduin asszony és a kecskéi társaságában... Többen emlegettek nekem egy szappancserjét, mely nem csupán mosakodáshoz volt régebben használatban, hanem a különböző bőrbetegségeket is a főzetével borogatták az itteniek. Reméltem, hogy találunk belőle, és így is lett. Az arab növényhatározóm fényképei és egy arab gyógynövényekről szóló tanulmány alapján sikerült is azonosítanom a növényt – na meg a helyiek segítségéről se feledkezzünk meg!:) A növény latin neve Anabasis articulata, itt úgy nevezik “adzsram”. Szaponintartalmú, remekül lehet vele kezet mosni. Az volt az eredeti ötletem, hogy megpróbálom a növény segítségével az olívaszappant rávenni, hogy picit több habot produkáljon használat közben. Aztán amikor megtudtam, hogy ez egyben egy bőrbetegségekre használatos gyógynövény, nagyon megörültem neki, és ez a “habzik- nem habzik” téma el is vesztette a jelentőségét (nem, mintha valaha is központi kérdés lett volna :)).
Miután a kecskék és mi is jóllaktunk - erről olvashatsz a “Hamuban sült pogácsa” című írásomban (mert a hamuban sült pogácsa létezik!) -, elindultunk hazafelé. Egy vízmosás medrében érdekes agyagos lerakódásokon vágtunk át. Sivatagi vezetőm elmagyarázta, hogy ezzel a földdel kezelik a csecsemőknél a pelenkakiütést. Miután nem is olyan régen folytattam némi kutatást kallóföld illetve rhassoul agyag témában, rögtön szöget ütött a fejembe a dolog, azonnal felpakoltam egy adagot a csacsi hátára kötött tarisznyába az adzsram mellé.
Nagyon szeretem az agyaggal készült szappanokat, egyrészt jobban habzanak (na, már megint ez a “habozás”!:)), másrészt a mosóföld féleségek nem csak a zsíradékokat kötik magukhoz, hanem a baktériumokat is! Tudtátok? A kallóföldet manapság Nyugaton megeszik az emberek, főleg, ha irritábilis bélszindrómában, vagy bélfertőzésben szenvednek! Így már talán érthető, hogy miért mulasztja el a pelenkakiütést, igaz?
A kirándulást követő napon aztán elkészült ez a fent látható szappan. A mintájával a megkapó vidéket próbáltam “megfesteni”; a homokdűnék horizontján magasodó kopár fekete bazalthegyeket (lásd a képen). Az illata pedig a növények illatával keveredő földet idézi (néhány csepp teafaolaj).
Most már tudjuk mi van a pásztor tarisznyájában: hamuban sült pogácsa, szappanfű és az út pora...
INCI: elszappanosított házi olívaolaj, teafa illóolaj, Anabasis articulata főzet, agyag, kávé
mesterséges adalékanyagok: -
Kasztíliai nemesek 3. rész: “Fáraók aranya”- olívaszappan feketekömény olajjal
Átható ánizsillat terjeng az egész lakásban, amióta elkészítettem ezt a szappant. A hagyományos arab konyha nagy becsben tartja a feketeköményt (Nigella sativa), a legkülönlegesebb édességek zamatát ennek az íze határozza meg. Olaját évezredek óta kincsként tartják számon, s a mai napig része a Közel-Kelet, az iszlám kultúrájának: áldott mag, áldott olaj néven kapható a drogériákban.
Már az ie. 3. évezredben nagyra becsült gyógynövény volt, főként az egyiptomiaknál – innen az elnevezés: “fáraók aranya”. Tutenkhamon sírjában egy egész amfora feketekömény olajat helyeztek el, állítólag életében is mindig tartott magánál egy-egy üvegcsével belőle. Legyengült állapotok kezelésére, gyulladások esetén (nőgyógyászati jellegűeknél is), bőrproblémák gyógyításában, megfázás és fejfájás ellen egyaránt hatékonyan alkalmazták annak idején.
Bőrgyógyászati (szappan) szempontból a legfontosabb, hogy rendkívül erős gyulladásgátló és egyben immunerősítő szer: dr. Peter Schleicher és dr. Lutz Bannasch végeztek Nyugaton kísérleteket, igazolták, hogy fenti hatásainak megfelelően eredményesen kezelhetőek vele az allergiás eredetű bőrbeteségek (ekcéma, neurodermatitisz, pikkelysömör)- ilyenkor érdemes külsőleg és belsőleg is használni! Ugyanakkor rendkívül magas az ásványi anyag és E- vitamin tartalma, gomba- és vírusölő, s miután bőrfeszesítő hatással is bír, a terhességi striák, illetve szoptatás után a mellek “regenerálása” esetén szintén jó választás.
Az áldott olaj superfat minőségben került a szappanba (egy kis üvegnyi, azaz 60 ml), s miután sok mindenben hasonlít az egyéb köményféleségekre, ezért a massza tartalmaz még őrölt köményt (főként fertőtlenít), illetve édeskömény illóolajat.
INCI: elszappanosított olíva olaj, feketekömény olaj, édeskömény olaj, őrölt kömény
mesteséges adalékanyagok: -
Utószó a feketeköményről- mire használhatod még?
- vízhajtó és puffadásgátló
- görcsoldó
- serkenti a tejkiválasztást szoptatásnál
(fenti tulajdonságokkal az édesköménynél is találkozhatott már minden gyakorló kisgyerekes anyuka)
- immunerősítő (a mag mintegy 32 %-nyi telítetlen zsírsavat tartalmaz, melyekből a szervezet prostaglandint /szövethormon/ képes előállítani- megszünteti a túlzott érzékenységet az allergén anyagokkal szemben)
- orrdugulás esetén orrba cseppentve (állítólag a horkolást is “gyógyítja”)...
- inhalálásra (tágítja a hörgőket – asztma esetén az egyik legjobb szer, de a dohányzók figyelmét is érdemes felhívni rá!)
- influenza ellen (erős vírusölő anyag)
- mindennemű gyulladás kezelésére: fogínygyulladásra (5 percig öblögetni kell az olajjal, sőt! rendszeres használata gátolja a fogszuvasodást!), ideggyulladásokra, nőgyógyászati problémák esetén (a méh környékét kell bemasszírozni vele, ill. egyben fogyasztani is érdemes), reuma esetén, bélrendszeri betegségek esetén (pl. gyomor –és bélhurutnál igazi gyorssegélyt jelent).
- féregtelenítő
- gomba-és baktériumölő hatása miatt ilyen jellegű gondoknál külsőleg és belsőleg (candidiasis...)
- ... és nem utolsó sorban, Kedves Férfiak! Indiában bizonyos típusú impotenciákat kezelnek vele, mert nem csak a kismamáknál serkenti a tejelválasztást...!:)
Olaj belsőleg: 1-2 kk. / nap
Tea (3 ek. őrölt magot leforrázunk fél liter vízzel, 10 percig állni hagyjuk,majd leszűrjük.): 2-3 csésze / nap (inhaláláshoz több vízzel érdemes csinálni)
Tinktúra: 2 × 20 csepp gyereknek, 4 × 20 csepp felnőttnek 1 dl vízbe cseppentve
Ha hozzájutsz, akkor mindenképpen próbáld ki! A legjobb természetes gyógyírok egyike!
Kasztíliai nemesek 4. rész: “Kánaán”- a tejjel-mézzel folyó szappanmassza
Az óra csörgése helyett reggelente élénk mekegésre ébredek... több itt a kecske, mint az ember -szégyen lenne, ha nem készítenék kecsketej szappant, nem igaz? Így tavasszal sorra születnek a gidák. Nagyobb tejmennyiség csak később lesz, most még megisszák a picik, de azért egyik nap néhány decivel megrövidítettem a képen látható kis fehéret. Gondoltam úgy tisztességes, ha cserébe sztárt faragok őnagyságából! :) Aki a kecsketejről szeretne olvasni, az megteheti ITT (Kecsketej natúrszappan).
Egy különlegesség: a férjem valahonnan szerzett kakukkfű mézet! Rögtön arra gondoltam, hogy ebből biztos lesz szappan, nem hagyom ki! Természetesen őrölt kakukkfű és kakukkfű illóolaj is került bele – a fertőtlenítő hatás tehát garantált! (Megemlíteném, hogy a beduinok a kecsketejet legtöbbször forralva, kakukkfűvel és sóval isszák –hagyományörző tisztálkodószert alkottam? :))
A “dörzsi” kedvéért tettem bele szumákot (sumac). Ez a gyönyörű élénk bordó arab fűszer a maga citrusos ízével (húsfélékhez és salátákhoz használjuk) valójában egy régi gyógynövény, szömörceféle. (Megjegyzés: a cserszömörcét mi, magyarok is hívtuk szumáknak régebben!) A középkori arab orvoslás többféle betegséget kezelt vele, főként gyomorpanaszokra és vízhajtóként, illetve festőnövényként volt használatos.
A szappan alapszínét a kurkuma adja- tudtátok, hogy lúg hatására elvörösödik? A masszám narancssárgává vált tőle, végül egy szép mustársárga színt adott. Érdemes kipróbálni, ráadásul a gyógyereje legendás: az egykor sárga gyömbér néven ismert fűszer, a “szent por” avagy az “élet fűszere” hódító útjára Keletről, Indiából indult. Az Ayurvéda már 5000 éve használja. Az indiai asszonyok kurkumás vízzel mossák az arcukat, ettől a bőrük aranyos fényt kap (a fehérek pedig sárgák lesznek...? ... alig várom, hogy kipróbáljam a szappant! :)), ezen felül szabályozza a faggyúmirigy működést, tisztítja a mitesszereket. Az öregedő bőrnek kifejezetten jót tesz, mert serkenti a vérkeringést és a kollagéntermelést. Fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő, méregtelenítő hatású, rovarcsípésekre, kígyómarásra (ilyenkor belsőleg is fogyasztják) többek közt ezt használják, erősen fertőtlenít, jó például égési sebekre, horzsolásokra, kötőhártya gyulladásra...stb. Indiában mindenféle sérült felületre kurkumás pépet tesznek (liszttel, olajjal keverik).
Tehát a Kánaán szappan még egyszer:
INCI: elszappanosított olíva olaj, kakukkfű illóolaj, kakukkfű méz, őrölt kakukkfű, szumák, kurkuma, méhviasz
Mesterséges adalékanyagok: -
Kurkuma belsőleg:
Az előző szappannál a feketeköményről írtam, de úgy érzem, a kurkuma is megérdemli ugyanezt, tehát összefoglalva a leglényegesebb tulajdonságai:
-legfőbb hatóanyaga a kurkumin (C14H14O4), mely egy sárga kristályos szénvegyület- vírus- és baktériumölő tulajdonságú
-erős antioxidáns, stimulálja a szervezet méregtelenítő folyamatait főként azáltal, hogy a májban növeli a glutation szintjét (a glutation a test legerősebb gyógyító anyaga). Hepatitisz esetén is kiváló gyógyszer.
-a májvédelem (méregtelenítés) mellett gátolja az epekő kialakulását, mivel növeli az epe oldhatóságát, segíti a már meglévő kövek ürülését
-emésztésserkentő, méregteleníti a bélrendszert, serkenti a zsíranyagcserét (fogyókúrázóknak ajánlott)
-csökkenti az LDL koleszterin szintjét a vérben, az érelmeszesedést akadályozza
-vesefunkciót helyreállítja, megakadályozza a lipid-peroxidáció okozta vesekárosodást, erős vízhajtó szer- ígéretes a vesebetegségek kezelésében!
-általános gyulladáscsökkentő (fokozza a szervezet kortizol termelését)
-fenti tulajdonságai miatt hatékony még a cukorbetegség, az Alzheimer-kór és (az ún. oxidatív stressz miatt kialakuló) szürke hályog kialakulása ellen
-komoly kutatások folynak rákellenes tulajdonságainak vizsgálatával kapcsolatban- a kurkumin több vonalon fejti ki hatását: gátolja a rákos sejtek osztódását (nem, vagy jóval lassabban alakulnak ki metasztázisok /áttétek/), gátolja a daganat vérellátását szolgáló érrendszer kialakulását a rákos sejtek körül (bizonyos enzimek blokkolásával), programozott sejthalált képes előidézni (a szervezet felismeri és önmegsemmisítésre kényszeríti a beteg sejteket)! A tápanyagok közül a ráknál állítólag a kurkuma bizonyult a legerősebb természetes szernek!
Egy evőkanállal minden reggel érdemes megenni belőle! (Keverjük bele valamibe.)
Kasztíliai nemesek 5. rész: “Elemi szépség”- a valódi holt-tengeri iszap szappan
Miért gyógyítja a holt-tengeri iszap a pikkelysömört? A dolgot nem csupán az iszap magyarázza... Elég sok időt volt szerencsém eltölteni itt, azt mondom, hogy magának a helynek van gyógyító ereje. Ne gondoljunk semmiféle misztikus dologra, egyszerűen a hely egyedi klimatikus és egyéb adottságairól van szó: a Holt-tenger vizének sótartalma eléri a 32 %-ot, az iszap tele van ásványokkal és logikusan szintén sós, a nap tűz, a víz olyan meleg, mint amit esténként a fürdőkádunkba engedünk, a párolgása pedig olyan mértékű, hogy a környéken fürdés nélkül is csurom vizes ruhában lehet csak közlekedni. Úgyhogy a szerencsétlen turista nem is tehet mást, mint levetkőzik, napozik (gyűjti magába a D-vitamint- ez egy nagyon fontos elem a pikkelysömörnél !!!) és próbálja túlélni…:) Egyébként a káros UV sugárzást is alaposan meszűri ez a párás, szinte "ködös" levegő. No meg a Föld legmélyebb pontján vagyunk, ez is bizonyára számít - én például rendszeresen hányingert kapok, ahogy autóval "leereszkedünk erre a szintre". Nagyon érdekes.
Ha valaki értelmes dolgokat szeretne olvasni többek közt a fenti, vagy egyéb autoimmun betegségről, annak ajánlom figyelmébe Szendi Gábornak a paleolit életmóddal kapcsolatos könyveit. Ez itt nem a reklám helye, igazán. Rengeteget olvasok, többek közt a ma divatos életmódbeli irányzatok „alapműveit” is sorra vettem (pl. lúgosítás, vércsoport diéta… stb.). Azt kell mondanom, hogy a paleoliton kívül egyik sem mutatott megtámadhatatlan logikát, egyik sem szolgált számomra kielégítő magyarázattal a különböző betegségekre vonatkozóan. (Például: az emberi test nem egy kémcső, a belső PH állandó, nem savas, ha pedig valami lúgosat töltünk bele, attól nem lesz lúgosabb- az emberi szervezet a bevitt anyagokat feldolgozza, reagál – ugye hallottuk már azt a szót, hogy homeosztázis?...). Elkanyarodtam az eredeti témámtól –hohó, ez itt egy kreatív hobby oldal, vagy mi… (Azért még egyszer: előbb GONDOLKODJUNK, aztán higgyünk!)
Visszakanyarodva az „Elemi szépséghez”- a Holt-tenger ereje a négy alapelemben rejlik: föld (azaz iszap), víz (jó sós-mindent leszárít), levegő (sós, meleg pára) és tűz (ami nem csak megégetni, hanem gyógyítani is képes a beteg hámfelületet, s a bőr rengeteg D-vitamint termel a fény hatására).
Kíváncsi voltam, hogy milyen lesz a szappan abból az iszapból, amit közvetlenül a tengerből szedek- az eredmény fenn látható. Már készítettem egyszer holt-tengeri iszap szappant, akkor a férjem hozott iszapot gyógyszertárból (itt Jordániában ugyanúgy árulják, mint a magyar gyógyszertárak időnként a hévizit), de már az az iszap is „feldolgozott termék”. A természetes holt-tengeri iszap szemcsék nem vegyültek jól a szappanmasszával- a fenti szappan ettől kinézetre nagyon érdekes lett. És persze sós. Nem annyira sós, mint egy direkt sószappannak készült darab, de sós. Ez pedig lényegi eltérés! A sós iszaptól az érés során gyorsan bekeményedett az egyébként puhább típusú olívaszappan, s így, ami eleinte egy mákos sütemény tésztájára emlékeztetett, végül egy habzó gránitkő lett.
Nos- mindent elmondtam. Magánvélemény- nem kell figyelembe venni…: mi, magyarok, ha jó iszapszappant szeretnénk készíteni, akkor maradjunk a hévizinél. Az eredmény garantáltan színvonalas lesz (ezt is kipróbáltam már), esetleg adjunk hozzá parajdi sót! Ha kifejezetten pikkelysömörre készítünk szappant, akkor ajánlott kihagyni belőle az erősen szárító hatású kókuszolajat! Ezt egy pikkelysömörös ismerősöm is megerősítette. A szappan habzását javíthatjuk ricinusolajjal is, ha valaki habosabban szereti... :)
Utószó a szappan mintájához: aki már látta a forrongó naplemetét a Holt-tenger partján, az mindent ért. Aki meg még nem járt ott, az nézze meg itt és itt – ELEMI SZÉPSÉG!
INCI: elszappanosított olíva olaj, holt-tengeri iszap (a minta jó magyar kalocsai paprikával készült- egy kicsit azért magyar…!:))
mesterséges adalékanyagok: -
Kasztíliai nemesek 6. rész: „Kékszín-szappan” – a kék színszappan
Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy belevágok egy kísérletsorozatba, megvizsgálom a különféle természetesnek tekinthető színezékeket a szappankészítésben. Persze eddig is sokat kipróbáltam már (különböző fűszerek, gyümölcsök, zöldségek, agyagok…), ám még rengeteg különlegesség van hátra. Blogokon, fórumokon folyton azt olvasom, hogy természetes eredetű erős kék, zöld, piros színt ne is várjunk a szappantól… vajon tényleg lehetetlen?
A második indok, ami miatt megszületett a képen látható szappan, eléggé hétköznapi: a sok egzotikus, keleties, fűszeres illat után vágytam a tiszta levendulára…
Nem vagyok híve annak, hogy egy levendula szappan kizárólag kék színű lehet, de most az „elveimen” felülkerekedett a kísérletező kedv: valahol láttam, hogy gyógyszertári aktív szén tablettával (Carbo activatus - még volt 4 db a dobozomban. Hogy eztán mi lesz velem itt nélküle, a Jóisten tudja…:)) egész szép kék színt lehet elérni. Ehhez természetesen egy teljesen fehér alap masszára van szükségünk, ami jelentett egy kis problémát, történetesen azért, mert Wadi Arabában az olajválaszték elég korlátozott – olíva, olíva, olíva…!
A megoldás: fájó szívvel bár, de a szappanmassza kisózása révén a színszappan (azaz kizárólag a szappansók) kinyerése. Legutóbb egyenesen egy vegyész tollából született írásban olvastam, hogy az aleppói szappan színszappan, ezért most leírom még egyszer: NEM. A kasztíliai szappanok voltak a színszappanok: olyan olívaszappanok, melyeket sós tengervízzel „mosattak át”. Ezért homokszínű (ha babérolajjal készült, akkor belülről zöld) az aleppói ghar (az olajok minden összetevője benne van), míg a kasztíliai (vagy a palesztín nábluszi) hófehér (csak a szappansókat, tehát a mosószert magát tartalmazza).
Valójában tehát ez a szappanom a kasztíliai nemesek sorozat első valódi kasztíliai szappanja! (Elnézést, hogy eddig költői túlzással éltem! :))
Most is belecsempésztem a dologba egy kis házi kreativitást: a szappanöntő formám egy megüresedett konyhasó henger alakú papírdoboza volt (sütőpapírral bélelve), a belső, kisebb átmérőjű hengerhez pedig lecsavartam két tekercs WC- papírt… (az őrült szappanos! :):):)). A belső részbe ment az aktív szenes massza, kívülre pedig a fehér, majd a belső hengert óvatosan kihúztam. (Ez a mintázási mód hideg eljárással készült szappanoknál jobban működik, a színszappan massza sajnos azonnal köt, úgyhogy volt a dologban némi sütős újraolvasztás, mert nem voltam elég gyors…). (Jutott egy kis kék massza két műanyagpalack aljába is, lásd a képen.)
A kb. fél kiló szappanba adagolt 4 széntabletta (porítva) egészen szép acélkék színt ad. Ám nem hagyott nyugodni a gondolat: MIÉRT? Használtam máskor is aktív szenet, de nem tabletta formában, akkor magát a szénport vásároltam meg. Az feketére színezett. Ez miért színez kékre?!? Valóban természetes, vagy valami gyógyszeripari segédanyag a „bűnös” a dologban? Kaptam a gyógyszeres dobozt, de nem találtam semmi érdemlegeset rajta: a tabletta összeállításához használt semleges dolgok (némi emulgeátor, tejpor, szacharin az íz végett…)- nem kék.
A megoldás elég érdekes: az aktív szén bizonyos szemcseméret mellett abszorbeálja a metilénkék (methylthioninium chloride) nevű bázisos festőanyagot, ez egy szerves vegyület. Valódi csodaszer egyébként, sok mindenre használják a gyógyászatban. Legelőször malária ellen alkalmazták a 19. század végétől, manapság viszont az akvarisztika szerelmesei találkozhatnak vele a leggyakrabban, mint halasboltokban kapható víz fertőtlenítő, de injekció formájában is létezik (bizonyos mérgezések esetén adják be kórházakban).
A kémiában a metilénkék egy olyan indikátor (anyag, mely a pH érték szerint változtatja a színét), amely a klasszikus kémiai „kék üveg” kísérlet során éppen NaOH és glukóz hozzáadásakor válik gyönyörű sötétkékké! Ugye milyen izgalmas? Végre valami, ami épp lúgos közegben kék, és nem savasban! (Természetesen aktív szén esetén a „kékség mértékét” a szén metilénkék tartalma határozza meg, amelyet a gyártók mindig feltüntetnek a peletméret /szemcseméret/ és a jódtartalom mellett.)
Itt a történet vége – én ezennel elfogadom ezt természetes színezéknek, és a legegyszerűbb eljárásnak, hogy kék szappant készítsen az egyszeri ember…
INCI: elszappanosított olíva olaj, levendula olaj, aktív szén
mesterséges adalékanyagok: TiO2
Kasztíliai nemesek 7. rész: „Ürömömben”- az arab gyógynövényes
Jártam a vidéket, gyűjtöttem a puszta virágait. Csodáltam a szememmel, érintettem a kezemmel, magamba szívtam a mezők tudását az illatokkal és a napfénnyel. Beszéltem az öregekkel, játszottam a fiatalokkal. De főleg hallgattam, figyeltem. Lassan ideje indulnom, mert otthon is sok a dolog. Ott is van erdő, mező, sok tanulnivaló. Hazautazásom előtt azonban még készítettem szappant, olyat, ami igazán az arab világhoz tartozik, ami hamisítatlan. Ami olíva. Amibe a puszták vad növényei kerültek. Már egy ideje készültem erre, egy hónapja áztattam a „vadjaimat” az olajban, simogattam, szelídítettem őket. Ahányszor kinyitottam az üveget, annyiszor csapott meg az erős, mézes gyógynövényillat, amellyel nem lehetett betelni- már akkor eldöntöttem, hogy ebbe a szappanba semmiféle illóolaj nem kerül majd, azért sem, mert az alapolaj 100 %-át maga a gyógynövény macerátum tette ki. Túlnyomórészt kétféle növény hatóanyagai áztak az olívában, melyeket az arab népek évezredek óta használnak, többek között a bőr, sebek fertőtlenítéséhez, illetve bőrbetegségek esetén. Az egyik egy ürömféle, az Artemisia herba-alba, melyet sokszor fekete mirhával keverve kennek a bőr beteg területeire, a másik pedig a cickafark sivatagi rokona, becses latin nevén az Achillea fragrantissima. Utóbbi például ízületi gyulladások gyógyszere. Került némi vad menta is a macerátumba és egy fájdalomcsillapításhoz használt növény, amit a helyiek mutattak, de elenyésző mennyiségben. A szappan színezésére éppúgy nem volt szükség, mint a külön illatosításra, a növények klorofill tartalmuknál fogva szemet gyönyörködtető almazöldre varázsolták a masszát. Tudom, hogy nemsokára kifakul- a klorofill nem épp időtálló növényi pigment, de az emléke azért megmarad …:) S hogy még szebb legyen két részre osztottam, az egyik felébe natúr olíva szappant reszeltem, a másik felébe pedig a finom puha arab fűszer, a szumák került- nem, nem radíroz. Ez cirógat fürdés közben, mosolyt varázsol az arcra. Mert ez az ürmös szappan az a felett érzett örömömet tükrözi, hogy egy év után most egy időre hazamegyek…
INCI: elszappanosított olíva olaj (macerátum vadon termő arab gyógynövényekből), szumák, méhviasz, díszítő csík: fahéj
mesterséges adalékanyagok: -
„Kér egy csésze Arábiát?”- Wadi Rum vöröshomok szappan
Hát eljött a nagy jordániai szappanfinálé is! Úgy gondoltam, hogy koccinthatnánk, amennyiben homokszappannal lehet ilyet… Olyan csodálatos vörös homokú sivatag, mint Wadi Rum, nem sok helyen van a világon, és utoljára valami igazán emblematikusat szerettem volna. A homokszappan pedig nem az én találmányom- elárulom, hogy találtam néhány évszázados szappanreceptet, melyek között szerepel ez is. A dolog lényege, hogy a szappanmassza- homok arány körülbelül fele-fele (hasonlóan a sószappanokhoz), sőt az eredeti receptben több a homok, mint a szappan. Ez aztán az igazi dörzsis szappankő, amivel lesikálhatja magáról az ember az út porát (ez most rám is fér!), de viszketegség esetén se rossz :)…
Mire nem jó ez a szappankészítés! Sosem gondoltam volna, hogy még a fazekas mesterséget is ki fogom próbálni! A csészécskéim elkészítésének menete több fázisban történt, külön kellett önteni és formázni az alátéteket, melyeknek maradékát felkockázva a poharak „tölteléke” készült, külön kellett önteni a füleket (papírhenger, majd a hengerszappan feldarabolása után egy kisebb átmérőjű hengerrel kiszúrtam a közepüket, a szappanmaradékból pedig készítettem szabad kézzel egy szappanszobrocskát- a szappanos hölgy alul látható). A nagy poharakat két darab pepsi cola palackot felhasználva csináltam. Formázgatni, szépíteni akkor lehet igazán a masszát, amikor az állaga olyan, mint a „gyurma”- igazán sok lehetőséget hordoz magában (a füleket is akkor lehetett „hozzáforrasztani” a poharakhoz). A nagy poharak tölteléke ugyanolyan, mint a kicsiké, az eredeti terv az volt, hogy félbevágom őket. Végül sajnáltam volna, így sokkal szebbek, nem igaz?
Ha az emberiség testápolási hagyományait tekintjük, akkor a homok a legősibb tisztálkodó szerek egyike, ez volt a másik romantikus ok, amiért még ki szerettem volna próbálni, a harmadik pedig ez a különleges szín, ami természetes színezéknek sem utolsó. A napnak minden szakában más árnyalatot mutat, ahogyan a fényviszonyok változnak. Néha vörös, néha téglaszínű, néha pedig gyönyörű sötét rózsaszín- tükrözi magát az arab világot, melyet mindenki másnak lát, attól függően, hogy éppen milyen szemszögből nézi. Jó, rossz, vad vagy szelíd, konzervatív, hipermodern, forrongó vagy nyugodt (igen, a sivatagban nagyon nyugodt)…
Itt az idő a búcsúzásra- de nem a szappankészítéstől búcsúzom, így hát: VISZONTLÁTÁSRA MAGYARORSZÁGON!
INCI: elszappanosított pálmaolaj, olívaolaj, kukoricaolaj, ricinusolaj, levendulaolaj, vörös homok
mesterséges adalékanyagok: -
Jordánia, Araba sivatag, 2013. augusztus
