ORGANIKUS HAJÁPOLÁS
szappan és tenzid (samponszappan habfürdővel)
Sam-pont! (folyékony samponok)
Hajzselé
A kinézete alapján biztos nem hiszitek el, de ezért a natúr kozmetikum receptért voltam talán a leghálásabb életemben! Rengeteg problémát okoz számomra a rossz minőségű, vékonyszálú hajam. Ahhoz, hogy ebből az ember bármit kihozzon, sajnos igen sok “ragasztóra” van szükség!:( A vegyszerrel teli hajhabtól, zselétől egyre gyorsabban kezdett zsírosodni, később már viszketett a fejbőröm, végül tiszta seb lett.
A régmúlt időkben, ha egy hölgy göndör frizurát szeretett volna, a lenmagot használta. Gyanakodva készítettem el én is az organikus hajzselét... MAXIMÁLISAN BEVÁLTOTTA A HOZZÁ FŰZÖTT REMÉNYEIMET!!! Vizes hajra felkenve egy keveset tökéletesen be lehet vele szárítani a hajat, extra erős és tartós!
Annyira megörültem, hogy egy jó nagy adagot készítettem belőle- az alábbi mennyiséget már illene tartósítani is valamivel (Biokons?), de ha nem szeretnénk beletenni semmit, akkor lehet belőle arányosan kevesebbet készíteni, attól függően, hogy az ember mennyi hajformázót használ. Tartsuk hűtőben, nehogy hamar megromoljon.
Recept:
80 g lenmag
600 ml víz
2 púpozott kiskanál méz (propoliszos mézet használtam)
2 lapos kiskanál (nagyobb csipetnyi) só
illóolaj (teafát használtam)
Elkészítés: A lenmagot kifőzve kocsonyás gélt kapunk, melyet leszűrünk, majd keverjük a többi hozzávalóval.
Szappan és tenzid
Amikor elkezdtem szappant önteni az vezérelt, hogy visszatérjek az általam természetesnek tartott szerekhez a háztartásban. El akartam kerülni többek között, hogy a kozmetikumaim, fürdőszereim olyan, az iparban használt felületaktív anyagokat tartalmazzanak, mint az SLS és társai. Az eltelt idő alatt azonban sokféle megoldandó probléma jött szembe a mindennapi élet során, amit a hagyományok talajához ragaszkodva nem sikerült maradéktalanul megoldanom. Lehet ugyan fürdeni habfürdő nélkül is, de a gyerek mégis megjegyezte egy idő után, hogy szeretne a kádba habot. Belevágtam hát a folyékony szappan készítésébe, ma már egészen kiváló minőségű tusfürdőket sikerül készítenem, de rá kellett jönnöm, hogy a káliszappan sem működik sajnos a meszes, kemény vízben, rá lehet ugyan fogni, hogy „habfürdő”, de valójában nem hoz megfelelő végeredményt e téren. Lehet hajat mosni natúr vagy akár folyékony szappannal, de az én vékony szálú, gyenge „tollazatomat” egy év leforgása alatt teljesen tönkretette. A házi szappan enyhén lúgos kémhatású, így megnyitja a hajszálakat védő keratin réteget – citromsavas vagy almasavas öblítéssel ez ugyan a legtöbbször helyrehozható, de nem mindenkinél működik. Szappanos fórumokon állandó vita az intimszappan, mert a nők egy részénél állítólag panaszokat okoz a magasabb pH érték odalenn… Nem vagyunk egyformák, mindenkinek a saját megoldásait kell keresni.
Ez a hosszas bevezető azért íródott, hogy megértsd, kedves Olvasó, miért kezdett el érdekelni a tágabb értelemben vett felületaktív anyagok világa – igen, maga a házi szappan is egy ilyen felületaktív anyag, vagy más néven tenzid. Olyan szappansókból áll, melyeknek a természetes kémhatása lúgos, azaz pH=7 feletti, és – ha tetszik, ha nem – ez az érték nem befolyásolható semmivel (hiába teszünk bele valamilyen savas anyagot, azzal egy bizonyos mennyiség felett csupán a szappanunkat tesszük tönkre, nem pedig a szappan kémhatását fogjuk eltolni savas irányba).
Mit jelent az a kifejezés, hogy felületaktív anyag? A tenzidek speciális molekulákból állnak, melyek egyik része vízben (poláris – hidrofil fej), másik része olajban (apoláris – zsíroldható farokrész) oldódik, így mindig ún. határfelületeken (víz/olaj, víz/levegő) fejtik ki hatásukat – magukhoz kötik a zsíros szennyeződéseket, és vízben oldható részük miatt ezeket a vízzel együtt el tudják távolítani. Nemcsak a természetes szappan rendelkezik ezzel a tulajdonsággal, hanem egyéb anyagok is: ilyen a „hírhedt” SLS, mely egy rendkívül agresszív felületaktív anyag, de egyben olcsó alternatíva az ipar számára, ezért szinte mindenbe ezt teszik. Az SLS-nek azonban léteznek lényegesen bőrbarátabb társai, olyanok is, amelyek natúr kozmetikumokban engedélyezettek – erről például a BDIH oldalán tájékozódhatunk (BDIH pozitív listás alapanyagok).
Ismerkedjünk egy picit ezekkel! A tenzideket négy főbb csoportba sorolhatjuk, attól függően, hogy a molekulák fentebb említett hidrofil része milyen töltésű: az anionos tenzideknél a vízkedvelő rész negatív, míg a kationos tenzideknél pozitív. Az amfoter tenzidek érdekesen viselkednek, mert a molekulák vízkedvelő feje lúgos közegben negatív, míg savasban pozitív töltést kap. Az utolsó csoport a nemionos tenzidek csoportja, ezeknél a hidrofil rész semleges töltésű.
A természetes szappanok az anionos tenzidekhez tartoznak, ezen belül a karboxilátok csoportjába. Legelső szintetikus társaik, a különféle szulfátok és szulfonátok a II. világháborút követően jelentek meg a piacon. Ebbe a csoportba tartozik az ammónium-lauril-szulfát, nátrium-lauril-szulfát (a „hírhedt” SLS), és rokona, a nátrium-lauril-éter-szulfát (SLES). A kationos felületaktív anyagok előállítási költsége magas, így ezeket csak olyan készítményekben alkalmazzák, ahol mással nem helyettesíthetőek. Ezzel szemben amfoter tenzidekkel gyakran találkozhatunk a kozmetikumaink INCI listájában; a betainek közül a kokamidopropil betain (CAB) olyan anyag, melyet előszeretettel használnak például gyermekek számára gyártott készítményekben, lévén lényegesen enyhébb, mint az SLS. A hosszú láncú zsíralkoholok közül számos mutat felületaktív tulajdonságokat, ezek közül kitűnik a cetil-alkohol (előbbit a legtöbben emulgeátorként ismerjük); a nemionos tenzidek csoportjába tartozik. Ide sorolhatóak még a különféle glükozidok, mint a decil- glükozid, a poliszorbátok és még számos más anyag- csak azokat soroltam fel, amikről a leggyakrabban hallhatunk.
A kozmetikai alapanyagokat árusító webáruházak polcain egyre nagyobb választékban jelennek meg a különféle felületaktív anyagok, sajnos nem válogatás nélkül- sokszor kaphatóak olyan termékek is, amelyek valójában nem igazán fogadhatóak el egy tudatos életet élő házi kozmetikum rajongónak.
Néhány érdekesség… Száraz samponok készítéséhez ajánlják a BDIH pozitív listás SCS-t (nátrium-coco-szulfát) - tulajdonképpen az SLS közeli rokona, bár természetes alapú. Mivel azonban kevésbé hidrofil, így kevésbé is szárít, mint társa. Hátránya, hogy pH-ja igen magas, 9,5- 12 között mozog, így a vele való munka igényli, hogy mérjük a vele készített kozmetikumaink kémhatását. BDIH pozitív listás még az SLSa (nátrium- lauril- szulfoacetát), mellyel remek fürdőpralinék készíthetőek, és bár neve igen hasonló az SLS-éhez, ez ne zavarjon meg senkit sem, szintén egy ajánlható tenzid. Ezzel szemben az SCI (nátrium-kokoil-izetionát), melynek pH-ja kellemesen alacsony, csupán 6 körüli, így könnyebben használható házilag, mint például az említett SCS, ill. ugyanúgy kókuszolajból nyert enyhe a tenzid, mint a másik, valahogy mégsem került fel a BDIH listára… E mögött egyesek azt vélik felfedezni, hogy a BDIH keze bizony a német gyártású termékek felé hajlik… Nos, én ezt az oldalát nem tudom, az viszont biztos, hogy az izetionátok különlegesen enyhe tenzidek, az SCI ráadásul olaj maradványokat is tartalmaz, melynek hasonló funkciót tulajdoníthatunk, mint a házi szappanokban hagyott el nem szappanosított olajnak. További előnye, hogy különlegesen jól viselkedik a kemény vízzel szemben.
A fenti képen két kísérletem látható, egy rózsaszín agyagos szappan nélküli samponszappan és egy szilárd habfürdő (a habmennyiség is szépen látszik a fürdővízben… Végre örül a gyerek! :)) - mindkettőnél többféle kombinációban variáltam különféle enyhe, natúr kozmetikumban elfogadott tenzidet, az eddigi eredmények igen kecsegtetőek. A samponnál gyorsan mértem egy pH-t - csak az érdekesség kedvéért:
Wellness felsőfokon – ez volt ma este a családi program!
Sam-pont!
Régóta szeretnék egy jóféle hajmosót keverni magamnak, de a téma bonyolultsága miatt inkább csak jobb és rosszabb kísérleti eredményekről számolhattam be eddig- a képen látható viszont már egészen jól sikerült, gondoltam, hogy megérett a téma, hogy egy picit beszéljek az eddigi tapasztalataimról. Ez alkalommal is a tenzidek világába tettem látogatást, illetve áttanulmányoztam néhány kereskedelemben kapható sampont: vajon mitől olyanok, amilyenek? Milyen kritériumoknak kell megfeleljen és ehhez milyen anyagokat tesznek bele?
1. jól habzik de nem szárít, kíméletes a fejbőrhöz
2. savas kémhatású (pH= 5,5 körül ideális)
3. táplálja, hidratálja a hajat
4. könnyű kifésülhetőséget biztosít
5. a haj antisztatikus mosás után
A nagyipari gyártmányok sajnos tele vannak olyan összetevőkkel, hogy sok ember panaszkodik hajhullásra, illetve gyakori fejbőr viszketésre, mely tünetek oka persze mindig összetett, de közrejátszhat a nem megfelelő sampon használata.
A tenzidek a természetes szappanokkal ellentétben kemény vízben is jól működnek, nem csapják ki a vízben lévő kálciumot és magnéziumot (mert a különféle sók nem tesznek jót a hajnak, ha a hajszálakon maradnak). Ezek közül az anyagok közül viszont nagyon sok erősen irritatív lehet, tehát körültekintőnek kell lenni: a natúr kozmetikában használt cukortenzidek, illetve a gyermekeknek szánt termékekben is használt betain jó választás, utóbbiak egymással kombinálhatók. Nagyon kell figyelni a recept összeállításánál, hogy a felhasznált anyagok kompatibilisek-e egymással- anionos tenzidek (mint pl. maga a szappan, vagy a hírhedt SLS...) nem keverhetők kationos tenzidekkel. A betain egy amfoter anyag, remek társ tenzid, tehát könnyen párosítható más felületaktív anyaggal. Savas közegben kationos tulajdonságot mutat, a kationos tenzidek pedig antisztatikus hatásúak és lágyítják a hajat. Funkcionálisan szerepet játszik a hajszálak hidratálásában és a készítmény habzásának stabilizálásában. Párjául decyl glucoside-ot és lauryl glucoside-ot választottam (mindkettő nemionos).
Miután maguknak az emulgeátoroknak is van ilyen tulajdonságuk –azaz lehet töltésük, így ha kettő az egyben sampont szeretnénk összeállítani, azaz egy kicsit jobb minőségű ápoló terméket esetleg pici tápláló olajjal, akkor az összes összetevőt meg kell vizsgálni kompatibilitási szempontból. A hajra sajnos nem használható akármilyen emulgens – kifejezetten balzsamokhoz valót kell választanunk, különben a hajunk sprőd és ragacsos maradhat mosás után. Meg kell mondanom, hogy nehéz dolgunk van, ha még az is szempont, hogy natúr kozmetikumokban engedélyezett összetevőt találjunk: a széles körben használt hajbalzsam alapanyag, a BTMS (behentrimonium methosulfate) nem tartozik ebbe a kategóriába (nagyon sokféle márkanéven kapható, ellenőrizzük mindig az INCI-t!). Úgynevezett kvaterner ammónium vegyület, tudni kell róla, hogy kationos, tehát csak ehhez passzoló összetételnél használható és vízben oldható, ha mégis erre esne a választásunk. A vegyület pozitív töltése azért fontos, mert ezáltal képes kapcsolódni a negatív töltésű hajhoz – ez az alapja annak, hogy ez az anyag balzsamként képes funkcionálni.
Újabban kaphatóvá vált egy másik emulgeátor, ami megfelelő lehet a BTMS helyettesítésére: fő komponense a nátrium-cetil-sztearil-szulfát (sodium cetearyl sulfate), melyet az Ecocert bio minősítő szabályzata elfogad a natúr kozmetikumokban. Szintén többféle márkanéven fut: Plantage NL, illetve Conditionneur végétal... Elég nehéz vele jó állagú emulziót létrehozni, hosszas, erőteljes keverést és stabilizálást igényel, de a vele készített samponom nagyon kellemes volt. A hajam könnyű kifésülhetőségének a problémáját azonban nem oldotta meg.
A mosásnál összekócolódott haj kibontását a bolti samponokban a szilikonok teszik lehetővé, a hajat fényessé varázsolják és megakadályozzák a hajvégek töredezését, mivel olyan polimerekről van szó, amelyek lezárják a hajpikkelyeket. Miután azonban ezek nem természetes eredetűek, hanem műanyagok, a környezetet nagymértékben szennyezik (kivéve az illékony formákat), a hajon felgyülemlenek hosszú távon, a fejbőrt nem hagyják lélegezni és a tápanyagokat felvenni. Ez lehet az egyik oka a fejbőr viszketésének. Léteznek azonban már növényi eredetű szilikonok is, illetve ezeket az anyagokat leggyakrabban a stearamidopropyl dimethylamine-nal (szintén különféle neveken, de kiskereskedelemben is kapható) helyettesítik. Mivel utóbbi vízoldékony, így nem fedi le a hajszálakat és a fejbőrt, egyben a haj kifésülhetőségét biztosítja. Használata nem éppen szokványos: egyrészt, mert savas közegben aktiválódik, másrészt, mert vízoldékony, harmadrészt, mert anionos tenzidekkel nem használható együtt. Tehát: az ezzel készült sampon összeállításának első lépése, hogy ezt az anyagot felolvasztjuk a recepthez használt, tejsavval pH=5,5-re korrigált kémhatású desztillált vízben (a pH-t a tenzidek hozzáadása után ismét korrigálni szükséges).
Végül néhány szó az egyéb adalékanyagokról... Természetesen az sem mindegy, hogy egy samponba milyen olajat teszünk – nem mindegyik olajfajta tud hasznosulni a hajon. Számos kísérletben igazolták, hogy a legtökéletesebb választás ez esetben a kókuszolaj. Ennek oka, hogy a hajszálakba kizárólag a kis méretű, rövid szánláncú telített zsírsavak tudnak behatolni. Érdekesség, hogy a vizsgálatok azt is igazolták, hogy sok esetben a hidrogenizált olajok jobban teljesítettek a haj esetében. A kókuszolajnál még az is bebizonyosodott, hogy a hajban lévő proteinek különösen kedvezően viszonyulnak hozzá. További, a hajápolásban jól használható olaj például a homoktövis és a kamélia olaja is. Az olíva, avokádó, jojoba olajok inkább csak az elfogadható kategóriába tartoznak, de a legtöbb folyékony olaj (pl. napraforgó, szója...) kifejezetten rossz hatással van, miután a hajszálakat csak kívülről képesek bevonni, így megakadályozzák, illetve rontják a haj hidratálását (vízfelvevő képességét).
A hidratáláshoz és tápláláshoz használható a nátrium PCA, glicerin, különféle hidrolizált proteinek (zabkivonat, selyemprotein), szkvalán, aloe vera koncentrátum, pantenol, keratin, allantoin, honeyquat, kollagén... Utóbbiak mind-mind tipikus sampon összetevők. A samponok sűrítése történhet például xantánnal vagy guargumival.
Végül néhány szó, hogy a kézműveskedés se maradjon el a mai napon: gyönyörű címkét sikerült terveznem a fenti samponnak és készítettem egy szép fotót is kinn a kertben: harmóniában a természettel... :)