GYÓGYKRÉMEK

 
visszérkrém

vadgesztenye krém (visszeres bántalmakra)

szalicil kenőcs

aloe vera gél házilag

mézes-körömvirágos kecskevaj krém (ekcéma, rozácea, pigmentfoltok...)

ekcéma kenőcs (juhtejes-lanolinos)

hámosító krém ekcémára (orbáncfüves-kamillás)

neem krém pattanásos, gyulladt bőrre

tigris (vietnámi) balzsam

 

 

Visszérkrém házilag

 

Nem volt kérdés, hogy mivel is kezdjem a gyógykrémek témakör tárgyalását. A visszeres, fájó láb sok ember mindennapjait keseríti meg, s egyre gyakoribb, hiszen a modern ember életmódbeli szokásai miatt egyre többen szenvednek valamilyen érrendszeri betegségben. Tehát először is szögezzük le: nem csupán azért alakul ki ez a betegség, mert valaki örökölte a hajlamot, hanem kellett hozzá a helytelen táplálkozás, illetve a megfelelő mozgás hiánya is! Ez a csöpp menüpont sajnos nem alkalmas a „világ megváltására”, ám házi tüneti kezelés témakörben talán tud néhány hasznos tanácsot adni a rászorulóknak, a szorgalmasabbak pedig elkészíthetnek akár egy komplex krémet a mellékelt receptet követve, vagy azt továbbfejlesztve. Természetesen a következő gyógynövények más érrendszeri eredetű betegségek kezelésében is hatékonyak, így például bátran alkalmazhatjuk őket aranyeres panaszok, vagy rozácea esetén is.

Még emlékszem a nagymamámra, aki a kertben szedett, friss körömvirágot forró zsírban kicsit „megrottyantotta”, hagyta állni egy-két napig, majd átszűrte az egészet. Az így készült körömvirágos „kenőcsöt” esténként csak előkapta a hűtőből, azzal kenegette a fájós lábát. Íme tehát a legelső recept a magyar népi hagyományok alapján! További egyszerű eljárás, ha a friss virágok levét préseljük ki- ezzel kezelve a problémás területeket akár kisebb vérömlenyeket is el tudunk tüntetni, kiválóan használható például seprűvénák ellen. A körömvirágból szokás még macerátumot (valamilyen nem avasodó, hidegen sajtolt olajban 3 héten át érleljük világos helyen), illetve tinktúrát is készíteni. Utóbbinál gyógyszertári alkoholban vagy pálinkában áztatjuk 2 hétig. Ilyenkor vízzel hígítva alkalmazandó.

A körömvirág a visszerek kezelésében alapvető, ám vannak más, igen hatékony gyógynövények is. A legtöbbet használt manapság a vadgesztenye és a varázsmogyoró (hamamelisz). Én utóbbiak kivonatát készen vásároltam, bár a véleményem az, hogy mindig jobban jár az ember, ha maga készíti el ezeket (a varázsmogyoró desztillátummal (hamamelis-víz) kapcsolatban a Tejkrém leírásánál említettem, hogy az érösszehúzó hatásért felelős csersav a gyári előállításnál használt eljárásnak köszönhetően már nincs is benne!)

Talán kevésbé ismert a somkórófű, más néven vad lóhere, melyet kifejezetten az erek gyulladása esetén, tehát súlyosabb esetekben alkalmaztak elődeink. Véralvadásgátló és nyirokkeringést serkentő anyagokat tartalmaz. Szerencsére ehhez sem olyan nehéz hozzájutni, patikában kapható!

Az egyik legkiemelkedőbb gyógynövény azonban az ún. szúrós csodabogyó vagy egértövis (Ruscus aculeatus)- ezt viszont már nem egyszerű beszerezni, ugyanis nálunk védett növény, ám külföldön nem mindenhol. Nekem sikerült vásárolnom egy kis csomaggal belőle. A gyökeréből kivonható ruscogenin rendkívül erős véna összehúzó és vizelethajtó hatású, ezáltal a rossz keringés miatt kialakuló ödémákat is magas hatásfokkal képes kezelni- több kórházban is folytattak vele kezeléseket, kísérleteket krónikus vénás elégtelenségben szenvedő betegeknél.

Fenti gyógynövények hatóanyagai vízben oldódóak, tehát főzet, vizes és alkoholos kivonatok készíthetőek belőlük.

Végül megemlíteném még az ázsiai gázlót (Centella asiatica), melyet étrendkiegészítőként nálunk is lehet kapni, kozmetikai alapanyagként pedig az olajához (centella olaj) juthatunk hozzá. A gotu kola néven is ismert növényben lévő asiaticosid kötőszövet és érfal-erősítő, rendkívül erős triterpén vegyület- akár az érgyulladással együtt járó lábszárfekélyek esetén is eredménnyel alkalmazható.

Végül pedig a gyógykrémekben alkalmazott nagy kedvencem: a fenyőgyanta! Az ezzel készült krém jó hatással van mindenféle gyulladásos eredetű fájdalomra és nehezen gyógyuló sebekre, így (többek között) az ízületi és izomfájdalmakra, visszérgyulladásra, visszérfekélyre, trombózisra nyújthat gyógyírt. Kiváló konzisztencianövelő anyag, a méhviaszt (vagy egy részét) érdemes vele kiváltani. Az isteni illatáról pedig ne is beszéljünk!

 

 

 

Jobbulást!:)

 

 

Vadgesztenye krém visszeres bántalmakra

 

     A vadgesztenye termésének fő hatóanyaga, az eszcin érszűkítő és gyulladáscsökkentő hatású, a kéreg pedig eszkulint tartalmaz, amely a hajszálerek áteresztőképességét csökkenti és így képes megszüntetni a szövetekben lévő folyadék felgyülemlését, lábszár duzzanatot. Miután épp szezonja van, arra az elhatározásra jutottam, hogy kikeverek egy olyan krémet, ami nem valami webáruházas gesztenye kivonatot tartalmaz, hanem teljes mértékben saját készítésű- ez a krém egy gyönyörű kora őszi séta nyomán született… (Olvasd el ITT!)

       A recept:

     15 g shea vaj + 15 g körömvirág macerátum (olíva olajban) körömvirág szirmokkal

     5 g méhviasz 

     5 g lecitin

     50 g vadgesztenye termés + kéreg főzet

     néhány csepp E-vitamin, 10 csepp télizöld illóolaj, tartósításhoz Biokons

      Nem bonyolult, az eljárás pedig még egyszerűbb: a shea vajjal összemelegítjük gőzfürdő felett a méhviaszt majd a körömvirág olajat, hozzákeverjük az emulgátort (lecitin), majd az előre felmelegített vadgesztenye főzetünket. Hűtőfürdőbe állítjuk az edényt, botmixerrel addig keverjük, amíg eléri a krémes állagot, csak ekkor adjuk hozzá az illóolajat, az E-vitamint és a bio tartósítószerünket. Hogy egy kicsit feldobjam a dolgot -és mert még sikerült gyűjtenem friss körömvirágot – a körömvirág macerátumhoz turmixoltam még friss szirmokat, majd átszűrtem az egészet, hogy azért nagyobb növénydarabok ne maradjanak a krémben. Titokban reménykedtem, hogy szép narancssárga lesz, úgy, mint amit Jordániában sikerült készítenem (kecskevaj krém alább), sajnos az itthoni körömvirágnak lényegesen alacsonyabb a hatóanyag tartalma a kevesebb és gyengébb napsütés miatt (no meg már ősz van)…

      Egy kis extra… a legnagyobb meglepetésemre egy viszonylag gyorsan felszívódó krémet kaptam, ez a dolog pedig azért lepett meg, mert az ugyanezzel az olívaolajos körömvirág macerátummal készült krémjeim eddig minden esetben nagyon zsírosak lettek. Az olívaolaj nem jut be a bőrbe túl gyorsan, bármilyen jó hatású is. Egy kis olvasgatás után rájöttem a nyitjára a dolognak: a gesztenye szaponinokat tartalmaz (amiktől egyébként a krém nagyon könnyű textúrájú lett), ezek az anyagok pedig segítik más anyagok felszívódását, nem mellesleg gyulladáscsökkentő hatásuk is ismert, ami nem elhanyagolható szempont egy visszérkrémnél…

      PS: simán testápolásra is használható, ebben az esetben azonban a télizöld olajat (erős fájdalomcsillapító) felejtsük el belőle…!

 

Szalicil kenőcs- a lábgomba és lábszag gyilkos

 

Én a következőképpen szoktam összeállítani a kenőcsöt (ez egy kb. 150 ml-es tégelyre való adag):

 

20 g körömvirág macerátum

10 g méhviasz

5 g fenyőgyanta

80 g shea vaj (Csak az előzőek felolvasztása után adom a masszához, mert hőérzékeny. Ha sajnálod a lábadra kenni, akkor helyettesíts valami más, szobahőmérsékleten szilárd zsíradékkal. Régen ehhez is a disznózsírt használták.)

10 ml propoliszban feloldott 15 g szalicil

teafa illóolaj ízlés szerinti mennyiségben

 

(A megszokott eljárás: gőzfürdő felett felolvasztjuk, összedolgozzuk az anyagokat (kézi mixerrel), hűtőfürdőn tovább keverjük a krém állag eléréséig.)

 

A szalicil hámlasztó, fertőtlenítő, gombaölő tulajdonsággal rendelkezik. Mielőtt valaki felkiáltana, hogy „hé, a szalicilt kivonták a forgalomból!”, közlöm, hogy „á, dehogy- külföldön lehet kapni, az ebay-ről könnyű szerrel beszerezhető!”. Ez is csak gyógyszeripari érdekből lett eltávolítva az élelmiszerüzletek polcairól, legalábbis az én véleményem szerint. Ha mégsem sikerülne szalicil néven rálelni, akkor keressük a patikában az aszpirint! (Utóbbival picit több a munka: porítani kell felhasználás előtt.)

Nagyon hasznos szer, általában egy kis tégely mindig ott lapul a táskámban, főleg, ha melegebb éghajlatra utazom. A bőr általában nem rögtön, hanem csak 2-3 nap elteltével kezd hámlani, természetesen ez a felkent kenőcs mennyiségétől is függ. (Az esti fürdés után érdemes használni, én egy zoknit is rá szoktam húzni, hogy ha netán éjjel kiugranék az ágyból, akkor hanyatt ne vágódjak a kövön…:)). Vigyázzunk vele, ha már elkezdett hatni hagyjuk abba a kúrát, nehogy túlzásba vigyük a hámlasztást! Ha csak egyszer-egyszer kenjük be vele a lábunkat, úgy a fenti koncentráció épp arra elegendő, hogy megszüntesse a kellemetlen szagokat – nekem ez az összetétel vált be. A fenyőgyantától és a teafa olajtól nagyon kellemes illata van a kenőcsnek, előbbiek nem csak fertőtlenítenek, hanem dezodorálnak is…

 

Koktél 1. rész- Aloe vera gél házilag: a legjobb sebkezelő szer

 

Koktél szó szerint és átvitt értelemben is - egyfajta háztartási teszek-veszek, amiből ismét több jó dolog született (hasonló akció volt a kókusztörténet), ezért érdemesnek ítéltem arra, hogy másokkal is megosszam. Sokáig gondolkoztam, hogy hol közöljem le a weboldalon fellelhető témák között, végül úgy gondoltam, hogy a gyógykrémeknél kezdem a mesét.

 Jordániában már itt a dinnyeszezon így május-június tájékán, ráadásul a dinnyeültetvények közelében lakunk. A szomszédok és ismerősök mind dinnyével kedveskednek egymásnak (ez körülbelül úgy néz ki, hogy Fatma néne és Ali Anyu összetalálkoznak az utca közepén és dinnyét cserélnek „Salam, Ali Anyu! Hoztam nektek dinnyét!”- „Az isten megáldjon Fatma néne, te is fogadd el az enyémet!” felkiáltással). A jordán vendégszeretetből persze nekünk is kijut, így esett, hogy amikor Omar fiam az ötödik óriásgyümölccsel botladozott haza az egyik játszópajtásától, van ez így! hasra esett.

Vicces látványt nyújtott a dinnyelétől csöpögő gyerek, de lefagyott az arcomról a mosoly, amikor megláttam a nagy sebet szegényke térdén. Kitisztítottuk, fertőtlenítettem, mégis csúnyán gennyesedni kezdett. Hoztunk neki gyógyszertári kenőcsöt, de nem használt semmit, ekkor jutott eszembe az Aloe vera, amit több helyen is láttam nőni errefelé…

Az Aloe vera meghonosítása a környéken (itt vadon is nő, pedig eredetileg afrikai fajról van szó) többezer évvel ezelőtt a petrai nabateusoknak köszönhető, főleg a petra környéki flórát jellemzi, ám kertekben több helyen termesztik dísznövényként. Megkértem a férjem, hogy hozzon valakitől –meg is tette.

 

 

 

 

 

 

 

 A képeken illusztrálom a feldolgozás menetét (egy amerikai oldalon láttam, hogy így a legegyszerűbb).

 

 

 

 

 

 

  

 

Az Aloe vera belső, kocsonyás, áttetsző részére van szükségünk, nem pedig a levére -erős szagú nedvet ereszt a megvágott felület. Ez a sárga, nyúlós lé az Aloe latex, melyet a bőrszövet tartalmaz, mindenképpen mossuk majd le a géles részről, mert ennek –a géllel szemben- nincs jó hatása (elfogyasztva hasmenést és görcsöket is okozhat).

 

 

 

 

 

 

 

 

A levél lecsupaszítását úgy érdemes elkezdeni, hogy egy éles késsel először a domború tetejét metszük le, majd ferdén a levélen maradt bőrszövetet is eltávolítjuk. Vágjuk le a szúrós széleit, így minden akadály elhárul, és a késsel vízszintesen szépen ki tudjuk vágni az értékes belső részt. A többi már egyszerű: turmixoljuk össze, majd várjuk meg, amíg a hab eloszlik- egy gyönyörű, áttetsző gélt kapunk. Íme:

 

 

A tartósításról némi plusz E-vitaminnal gondoskodhatunk (egy amerikai recept szerint negyed pohárnyi aloé gélhez 500 mg C-vitamint (hivatalos nevén az aszkorbinsavat hazánkban már nem adják ki a gyógyszertárak, csak a tablettás C-vitamint – utóbbit porítsuk!-, és 400 IU (azaz nemzetközi egység) E-vitamint kell adni. A C-vitaminhoz lehetőleg ne nyúljunk hozzá fém dolgokkal!). Miután nekem ilyesmi jelenleg nem állt rendelkezésemre, így kitapasztalhattam, hogy hűtőben mennyi ideig áll el a gél magától- két hétig tökéletesen bízhatunk benne…:) (Ha romlani kezd, változni kezd a színe is!) Tárolni sötét falú üvegben, fénytől védve kell.

Ha csak egy kisebb sebre, horzsolásra szeretnénk tenni, akkor nem muszáj levágnunk egy egész levelet a növényről, hanem frissen csak egy levéldarabkát nyessünk le a kezelendő felület méretének megfelelően. Ezt vágjuk félbe, és kössük rá a géles résszel lefelé az adott területre. Az erősen rögzített flastromot addig hagyhatjuk fenn, amíg a zselé felszívódik és csak a zöld rész marad a kötésben.

Az én tapasztalatom: pillanatok alatt gyógyít mindenféle sérülést, legyen az bár műtéti friss heg (anyukám használta egy komoly műtét után), nyugodtan bele lehet tenni bármilyen nedvedző, gennyes sebbe (nem is csíp- ez gyerekeknél fontos), égést, rovarcsípéseket, zúzódásokat, gyulladásokat minden más szernél eredményesebben gyógyít, de bármilyen bőrprobléma ellen csodaszer (gombásodás, akné, ekcéma…), vagy ha csak egyszerűen a szép bőr, haj a cél.

Miután én nem tartósítottam külön a készítményt fel kellett használjam gyorsan az egész mennyiséget, itt jön a képbe a koktél… Ez viszont már egy másik történet: Koktél 2. rész- Aloé / dinnye ivólé és szappan

Azért egy pár dolgot még mesélek erről a növényről, hiszen a GYÓGYNÖVÉNYEK KIRÁLYNŐJÉRŐL van szó! :) Nem szeretném magam ismételni, hiszen már írtam a hatásairól és felhasználásáról egy régebben készült aloés szappannal kapcsolatban, ezért ezt is olvassuk el a teljesség kedvéért itt!

Elnevezése az arab „ragyogás” (alloeh) szóból származik, népszerűségében nagy szerepet játszottak az arab kereskedő népek, általuk jutott el a növény Európába is. Nagy Sándorról azt már lejegyeztem, hogy aloé nélkül nem indult háborúba, ezzel kezeltette a sebesültjeit, de azt még nem írtam, hogy Socotra szigetét Arisztotelész tanácsára a növény miatt hódította meg. Az aloéról szóló legendák közül természetesen nem maradhatnak ki a Kleopátra-és Nephertiti történetek sem… Amit viszont kevesen tudnak: az Aloénak magyar vonatkozása is van. Gróf Bercsényi István egy levélben köszönetet mond gyóntatójának a tőle kapott csodanövényért, amely kigyógyította lábszárfekélyéből.

De térjünk vissza a jelenbe… Azért érdemes mindig frissen elkészíteni a gélt, mert viszonylag gyorsan oxidálódik, a bolti készítmények hatóanyagtartalma (akármit hirdetnek is magukról) csekély. Otthon könnyen tartható, bár elég termetes maga a növény- ám ismerni kell a pozsgásokra vonatkozó aranyszabályokat ahhoz, hogy egészséges maradjon zöld barátunk. Több száz szukkulens növényt termesztek Magyarországon, hát engedjétek meg, hogy néhány tanácsot adjak!

1. Pozsgás növényt véletlenül se ültessünk jó humuszos fekete földbe! Teljesen biztos, hogy kirohad! A földkeverékek, amit kaktuszokhoz és egyéb pozsgásokhoz a kertészetekben árulnak, általában szintén használhatatlanok! Sokszor téglaporral keverik őket, aminek hatására a locsolóvíz a cserép tetején fog úszkálni, a növény gyökeréig sokszor le sem jut, vagy tőzeggel, ami viszont forró nyári napokon egy nehezen kiszáradó, ráadásul párás, a gombák elszaporodásának kedvező közeget eredményez. Ezeket a megpróbáltatásokat a sivatagi viszonyokhoz, folyamatos szárazsághoz szokott növények nem fogják elviselni. Ültessük sima kerti földbe, lehet agyagos is (tévedések elkerülése végett az agyag hamar átnedvesedik, de hamar ki is szárad), amit keverhetünk némi sóderrel.

2. A pozsgás növények (majdnem mind) „téli álmot alszanak”!!!! Ez főszabály, ami azt jelenti, hogy a növényünket novembertől márciusig hűvös helyen locsolás nélkül teljesen szárazon (ez lehet pince, a vegetatív periódusán kívül nem kell neki fény sem, vagy nem túl sok) pihentetni kell!!! Az aloé féleségek ugyan általában jól bírják a lakást, de ha azt akarjuk, hogy teljes értékű növényünk legyen (erős immunrendszerű és normális hatóanyag tartalmú), akkor próbáljuk ezt a nyugalmi időszakot megadni neki. Ha tavasszal elkezd virágozni, akkor biztos egészséges! (A legtöbb szukkulens egyáltalán nem virágzik másképp!!!) (Ha más mód nincs, csak a meleg lakás a téli időszakra, akkor viszont fényre (közvetlenül ablak mellé) kell tenni és havonta egyszer picit megöntözni.)

3. Nagyon ritkán locsoljuk, főleg tavasszal (virágzás alatt) és kora ősszel (növekedési periódusában) igényli a vizet. Akkor is csak max. hetente egyszer, vagy ha azt látjuk, hogy vízhiányosak a levei (ilyenkor a kéz enyhe nyomásának is engednek), de olyankor bőségesen- ám sose álljon alatta tálban a víz. Este a legjobb öntözni, mert egyrészt a melegben nem szereti, ha hideg vízzel (gyökér)nyakon öntjük, másrészt pillanatok alatt kiszárad a földje, nem lesz ideje szomjat oltani!:)

4. Néha kaphat egy kis kaktusztápot.

5. Szaporítása a sarjak leválasztásával történik.

6. Mindig a külső leveleit vágjuk le, mert „belülről nő kifelé” a növény, a belső levelei elpusztítása a halálát jelentheti!

Nagyjából ennyi, egyébként az Aloe vera rendkívül ellenálló, még a legelvetemültebb növénygyilkosoknak is ajánlható…!:)

 

Mézes-körömvirágos kecskevaj krém (általános bőrregeneráló, ekcéma, rozácea, pigmentfoltok kezelése…)

 (Ugrás a recepthez)

Hogy hogyan jutott eszembe, hogy magamra kenjem a vajat? Hmmm… hát az úgy volt, hogy … tudjátok mit? Olvassátok el ITT!:)

A történet folytatása pedig a következő: ott álltam egy nagy fazék frissen köpült kecskevajjal, amit az anyósomtól kunyeráltam azzal a szándékkal, hogy kipróbálom, vajon milyen lesz belőle a háziszappan (a szappan ilyen lett). Olyan gusztusos volt, hogy engedtem a kísértésnek, s bele-bele dugtam a mancsomat nyalakodás végett. A cicamosdás eztán kezdődött, a vaj a mancsomról először a bajszomra került (:)), majd az egész képemre… a hatás pedig nem maradt el. Első körben úgy illatoztam, mint egy tejes bödön, második körben pedig rendbe hozta a bőröm, amely előtte teljesen ki volt száradva, ráadásul egy csúnya bibircsók készült kijönni, ami nagyon fájt is. A vajas kezelés után másfél órával kivirult az arcom, a pattanás pedig teljesen visszahúzódott.

Ezeket a részleteket csak azért osztottam meg, mert számomra érdekes tapasztalat volt… Elgondolkoztatott a dolog, hiszen mindenhol a növényi olajok nagyszerű bőrápoló tulajdonságairól lehet olvasni, a házikencéket is utóbbiakból készítik (na ja, házi vajat elég nehezen lehetne webáruházakban forgalmazni…). Az ételekből is száműztük az állati eredetű zsíradékokat, mondván, hogy érelmeszesedést okoznak (mese habbal!), és rengeteget hallani azt is, hogy „telítetlen zsírsav- ez kell nekünk!” Az állati zsírokban ezzel szemben a telített zsírsavak dominálnak, ennek ellenére a csecsemő tejet iszik, a tejben való fürdés pedig legendás... Hogy is van ez?

Először is- miért jók a növényi olajok telítetlen zsírsavai? Amit erről találtam és lényegesnek tartottam: részt vesznek a bőr immunológiai folyamatainak szabályozásában, gátolják a hisztamin felszabadulását, ezáltal fontosak lehetnek bármilyen gyulladásos folyamat, például az ekcéma kezelésében. 50 %-nál nagyobb mennyiségben vannak jelen telítetlen zsírsavak például az olívaolajban, szezámolajban, mandulaolajban… A többszörösen telítetlen zsírsavak a sejtmembrán alkotórészei, így az ilyesmit nagy mennyiségben tartalmazó olajok nagyon könnyen fel is szívódnak (ún. szárító olajok).

Ezzel szemben a szobahőmérsékleten szilárd zsíradékok, mint például a shea vaj, többnyire telített zsírsavakat tartalmaznak, melyek a bőr általános védelmi vonalát erősítve fejtik ki hatásukat. A vízhiányos bőrök fontos ápolóanyagai, mert képesek a sejtek vízvesztését megakadályozni, miközben a bőrlégzést nem blokkolják. Tehát folyamatosan karban tartanak, ami által a bőr egészséges működéséhez főként úgy járulnak hozzá, hogy elejét veszik a kóros folyamatok kialakulásának.

Most nézzük a tejet! A tejben mintegy 200-300 különböző zsírsav van, de csak 15 mennyisége haladja meg az 1%-ot. Az anyatejben és különösen a kérődzők tejében a rövid szénláncú (C8-nál rövidebb) telített zsírsavak aránya szembeötlő, ezeket más zsíradékok csak nyomokban tartalmazzák. A vajsav (C4) aránya a legmagasabb (10-13 %). A tejet úgy alakította ki a természet, hogy az a lehető leghatékonyabban fel tudjon szívódni (hiszen az újszülöttek tápláléka). A felszívódást egyrészt az összetétele, másrészt a szerkezete segíti, hiszen a tej egy emulzió, azaz a zsírok apró zsírgolyócskák formájában, egyenletesen eloszlatva vannak jelen benne (itt a magyarázat arra, hogy miért érdemes benne fürödni!), továbbá a tejzsír testhőmérsékleten már olvad, ezért gyorsabban abszorbeálódik, mint egyéb, növényi eredetű szilárd vajak. Még egy igen érdekes adat: a tejzsír mindenféle enzimes beavatkozás (hidrolízis) nélkül is átjut a sejtmembránon emulzió formájában (nem glicerin + zsírsavak alakban szívódik fel), tehát akadály nélkül bejut a citoplazmába! Utóbbi természetesen csak a tejre jellemző, a vajra már nem (hiszen az már nem emulzió), ám az összetétele és az olvadáspontja azért ugyanaz…!:)

(Csendben megjegyzem: miután az állati eredetű zsírok könnyebben szívódnak, ezért nagyon gyorsan eltűnnek a vérből- sok kutató szerint ezért sem ezek okozzák a szív-és érrendszeri panaszokat, és a kóros elhízáshoz is kevésbé járulnak hozzá, mint akár a növényi olajok…)

A vajban lévő rövid szénláncú zsírsavak a fentieken kívül antimikrobiális hatással is rendelkeznek (kezdem érteni, hogy miért volt képes hatni pattanás ellen is), főként a Gram-negatív baktériumok szaporodását gátolják. Ezen felül jelentős a tejzsír foszfolipid tartalma (az anyatej és a tehéntej foszfatidjainak összetétele nem különbözik lényegesen egymástól), ezek a sejtmembránban védő funkciót látnak el, illetve több rákellenes hatású anyagot tartalmaz. Ilyen maga a vajsav is, illetve a konjugált linolsavak, melyek jelentős antimutagének: főleg a karcinóma, a melanóma és a mellrák, illetve a fibroadenóma (jóindulatú kötőszöveti csomó a mellben) kialakulását képesek blokkolni.

Mindent összevetve sok igazsága van az ayurvédikus gyógyászatnak: az indiaiak a tisztított vajat, a gheet (tejzsír tiszta formában, a tejben lévő allergén tejfehérjék és tejcukor nélkül) kiemelt helyre emelték mind a táplálkozás, mind az orvoslás vonatkozásában. Jöjjön hát a fent látható gyönyörűséges vajkrém receptje!

 

 

A krém:

 

 

Megjegyzés 1: ha nem szeretjük a vajnak az illatát némi illóolajjal javíthatunk rajta... egy pici jázminnal például a körömvirág erős mézillatot kezd árasztani- jó választás lehet!

Megjegyzés 2: az ötletet természetesen fel lehet használni növényi vajjal készült krémnél is- csak akkor a megfelelő laza konzisztencia eléréséhez valószínűleg arányaiban több folyékony körömvirág macerátumot kell majd hozzáadni a készítményhez.

A körömvirágról a Wikipédián a következő olvasható:

“Virágszirmait rizs, hal, húsleves, krémsajt, joghurt, vaj, omlettek, tejes ételek, édes sütemények fűszerezésére, színezésére használhatjuk. Ételeknek sáfrány színt és enyhén csípős ízt ad...”

Tehát nagyon is jó a vaj-méz-körömvirág szirom választás, az elkészített arckrémem ehető lett...! Nyamm... lehet, hogy inkább mégis befalom?

(A körömvirág felhasználásáról olvashattok a szappan leírásánál...)

 

Ekcéma kenőcs (juhtejes-lanolinos)

 

     Ez egy érdekes történet. Az egyik barátnőm, akit tavaly megfertőztem a natúrkence őrületemmel, egyik nap felhívott a munkahelyemen… de kezdjük az elején. Tavaly készítettem el számára az első organikus arckrémjét, s a különbség annyira kézzelfogható (tapintható és látható :)) volt a bolti krémekhez képest, hogy azóta csak és kizárólag ilyet akar használni. Ahogy megcsappan a tégelyben az aktuális adag, rögtön jön hozzám, és bájosan rám mosolyog… :)… persze nem tudok ellenállni! :)

     A legutóbb készített kencéje már több hónapos volt, és még mindig nem akart megválni tőle, pedig mondtam neki, hogy huhhh… nemsokára lába nő, és elmászik, mert mégis csak egy natúr kozmetikumról van szó (bár tettem bele biokozmetikumokban elfogadott tartósítót). Csináltam neki egy adagot frissen, de nem volt hajlandó a régit kidobni; elhasználta kézkrémnek!

     A barátnőm évek óta súlyos ekcémával küzd, amelyen már a gyógyszertári kortikoszteroidos kenőcsök sem segítenek (egyébként ezek hosszú távon valójában még tovább súlyosbítják az ekcémát, szárítják a bőrt, rontják regenerációs képességét, ráadásul fogékonnyá teszik a különféle bakteriális fertőzésekre). Az eredmény meglepő: néhány hét natúrkencézés után volt, nincs ekcéma! Ekkor kaptam azt a bizonyos telefonhívást tőle munka közben… Az első reakcióm az volt, hogy „Bátor vagy!”. A második az öröm, hogy valami, amit én készítettem, segített valakinek. A harmadik gondolat pedig: mi is hozhatta ezt a nagy javulást?

     A krémjében ott volt az elmaradhatatlan karbamid (urea)- ezt ki nem hagynám a krémekből, és – mint ahogy azt a vizeletterápiáról szóló kis írásomban már írtam- alapvető az ekcéma kezelésénél, hiszen ez az az anyag, ami a bőr vízmegtartó képességét biztosítja, ám a beteg hámrétegnél klinikailag igazoltan nincs jelen a bőrben, tehát pótolni kell! Az ekcémák nagy százaléka egyébként sima vizeletterápiával is remekül kezelhető, megszüntethető, akinek viszont ehhez nincs gusztusa, az használhatja a kozmetikai verziót (karbamid- vízoldékony vegyület). Volt a krémben finomítatlan shea vaj, erről talán nem is kell mondanom, mennyire kiváló bőrbetegségek esetén- többek között sebgyógyító hatású (olvasd el ITT a róla szóló cikket). A hialuronsav is vízmegkötő tulajdonságú- ebből is tartalmazott a krém… de térjünk rá a megálmodott receptre, hiszen ki lett adva nekem az új feladat: készítsek egy kézkrémet kifejezetten ekcémára.

     A fent említett összetevők természetesen főszerepet kaptak. A krém zsírfázisába került még ligetszépe, feketekömény, avokádó és jojoba olaj. A parlagi ligetszépe egy vadvirág, mely Amerikából került Európába a XVII. században. Az indiánok használták számos betegségre, többek között bőrproblémák esetén. Az angoloknál „a király mindent gyógyító szere” néven híresült el- az olaj 72 %-a esszenciális linolsav, mely a sejtműködés terén létfontosságú, 9 %-a pedig gamma-linolénsav (GLA) (biológiailag aktív F-vitamin, természetes antioxidáns). A bőr anyagcsere problémáinak kezelésénél igen hatékonyan alkalmazható ez az olajfajta, gyulladáscsökkentő és regeneráló, véleményem szerint egy ekcéma kenőcs elkészítésénél nem mellőzhető. A „fáraók aranyáról”, vagy áldott olajról (feletekömény) szintén írtam már. Tartalmazza az összes zsírban oldódó vitamint, gyorsan, könnyen felszívódik a bőrbe, szintén klinikailag igazoltan hatékony az allergiás eredetű betegségek (bőr is) kezelésében. Utóbbiak mellé a főként a hidratálásban segítséget nyújtó avokádó és jojoba olajat választottam. A fitoszterineket, A-, B-,C-,D-,E-,K- vitaminokat és klorofillt is tartalmazó avokádó olaj sikeresen alkalmazható száraz, hámló bőr esetén, míg a folyékony viasz, a jojoba segíti a hámréteget a vízvesztés elleni harcban.

     Végül az elmaradhatatlan tej… :) Erről is sok szó esett már nálam (például a fenti kecskevajas körömvirág krémnél - ITT), hogy mást ne mondjak: az ekcémások kedvenc tisztálkodószere a kecsketejes szappan, mely népszerűségét éppen a tejnek az ekcémára gyakorolt kedvező hatásának köszönheti. Én a kecsketejnél zsírosabb verzióra szavaztam ebben az esetben (bár csak tejpor formában, mert nem akartam, hogy túl hamar megromoljon a kenőcs): juhtejpor került a krémbe. S ha már ilyen „nyájasra” sikeredett a dolog, akkor a birkagyapjú, azaz a lanolin sem maradhat ki…! A lanolin szerepe a természetben a gyapjú és a bőr védelme a külső, káros hatásoktól, ezen felül képes a bőrbe juttatni különféle fitoterápiás, gyógyszerészeti, kozmetikai hatóanyagokat. Miután ceramidokban gazdag, a beteg, érdes bőrt képes felpuhítani, megakadályozza (a jojobaolaj hatását kiegészítve) a hámréteg további vízvesztését a szaruréteg károsodása esetén.

 

     A recept a következő (dupla adag készült, mert közben híre ment a dolognak, és más is kért belőle a barátnőmön kívül):

 

10 g organikus shea vaj

5 g ligetszépe olaj

5 g feketekömény olaj

5 g avokádó olaj

5 g jojoba olaj

½ tk. lanolin

 

10 g glicerin-sztearát

6 g cetil-alkohol

 

csepp glicerinben kikevert késhegynyi hialuronsav

 

120 g desztillált vízben oldott 4 g urea (karbamid) és 4 g niacinamid (B3 vitamin)

1 tk. juhtejpor

 

néhány csepp E-vitamin

20 csepp Fragard (tartósító)

 

     Az elkészítés (dióhéjban) a szokásos: először a zsírokat / olajokat az emulgeátorral összemelegítjük vízfürdő felett, majd a hialuronsavat és a tejes- karbamidos- B3 vitaminos vízfázist is hozzáadjuk, addig melegítjük és kevergetjük, míg az egész homogénné nem válik. (Lehetőleg rövid ideig, mert vannak benne hőérzékeny anyagok -pl. shea vaj.) Kézi mixerrel hideg vízbe állítva az edényt krémmé dolgozzuk el. Az E-vitamin és a tartósító a legvégén kerül hozzáadásra. Ekcéma esetén illóolajokat nem tanácsos a készítményhez adni (bár az általam használt tartósítószer jelen esetben illóolaj alapú volt).

     Végszó… Sokféle ekcéma létezik. Először mindig az okot próbáljuk kideríteni, és ne csupán a tüneteket kezeljük. Az úgynevezett kontakt ekcéma (mely a bőrnek valamely allergén anyaggal történő találkozásakor- pl. fémallergia, bolti kozmetikumokban, vegyszerekben lévő SLS… alakul ki) tökéletesen elmúlik, ha a kiváltó okot kiiktatjuk. Más típusú allergiák szintén gyógyíthatóak, hiszem, hogy nem létezik az orvosok által hangoztatott „vele született allergiás hajlam”, a legtöbb ilyen jellegű betegség a helytelen táplálkozási szokások miatt alakul ki. Ez a weboldal azonban nem ennek taglalásáról szól, tehát csupán néhány szóban említem- ez az oldal csupán a házikencék és szappanok kapcsán érintőlegesen foglalkozik a különféle kórképekkel, s ha ezek okát valahogy mégsem sikerülne megszüntetni, akkor néhány tanáccsal lát el az esetleges házi praktikákra vonatkozóan. Remélem lesznek, akiknek segít…

 

Hámosító krém ekcémára (orbáncfüves-kamillás)

 

      Az ekcéma egy sokrétű tünetegyüttes. A bőr allergiás reakciója, melynek rengeteg oka lehet, ugyanakkor általában sebes bőrfelületet jelent. Arra gondoltam, hogy most innen közelítem meg a problémát, s olyan hatóanyag kombinációt állítok össze, aminek célja a hámréteg hidratálásán, hiányzó anyagainak pótlásán felül erőteljes gyulladáscsökkentés mellett a hámosítás, a sebgyógyító funkció. Most nem egy azonnal felszívódó, hanem egy lényegesen zsírosabb krémet szerettem volna. A kísérleti alany továbbra is a vállalkozó kedvű barátnőm, akinél időközben el is fogyott az előző ekcéma kenőcs, és kérte a következő adagot… A mostani recept így néz ki:

25 g shea vaj

5 g orbáncfű olaj (saját macerátum olíva olajban)

5 g körömvirág olaj (saját macerátum olíva olajban)

5 g feketekömény olaj

5 g lecitin

5 g termelői méhviasz

5 g cetil-alkohol

50 g kamilla tea + 2 g karbamid

 

A krém összeállítása után:

3 csepp mirhaolaj

10 csepp Fragard (illóolaj alapú tartósító)

 

     Ha valaki a receptet elkészíti, egy valamire nagyon figyeljen: az orbáncfű olaj erősen fényérzékenyítő!  Az esti órákban célszerű felvinni, használata után minimum 12 órán át ne tegyük ki a napfény hatásának a kezelt bőrfelületet! Az összetevőkről a linkekre kattintva lehet bővebben olvasni. (A fenti képen az orbáncfű látható.)

 

Neem krém (pattanásos, gyulladt bőrre)

 

     Pattanásos, gyulladt bőrre szerettem volna egy krémet, így született az ötlet, hogy a kénszármazékokat tartalmazó neem olajat használjam az alábbi kencében bázisolajnak, illetve gyulladáscsökkentő kamilla hidrolátumot és a kamilla hatóanyagát, a bisabololt adjam még nagyobb mennyiségben a készítményhez.

     A kamilla mellett egyéb gyógynövény kivonatokkal is kiegészíthetjük ezt a – reményeimnek megfelelően- bőrnyugtató és fertőtlenítő hatású krémet. (Ha valaki nagyon nem kedveli a neem olaj illatát, akkor egy részét kiválthatja a receptben jojoba olajjal.)

 

 

Az elkészítése egyszerű (50 g):

 

1. fázis: 10 g neem olaj, 2 g pluromatte

2. fázis: 0,5 g solagum, 3 g shea vaj, 2 g glicerinben eldolgozott késhegynyi hialuronsav

3. fázis: 15 g kamilla hidrolátum, 15 g desztillált vízben elkevert 0,5 g urea, 0,5 g allantoin

4. fázis: 1 g bisabolol, 0,5 g E-vitamin, 1 cs. tejsav, 10 cs. Rokonsal

 

     Már sokszor leírtam a krémkészítés menetét, de röviden álljon itt újra… Az 1. fázist gőz felett összedolgozzuk a 2. fázissal, majd az előmelegített 3., azaz vízfázist is hozzáadjuk a krémhez. Amikor a massza kevergetve homogénné válik, akkor az edényt hideg vízbe állítva kézi mixerrel kidolgozzuk, egészen addig, amíg el nem érjük a krém állagot. Egy kellemesen híg kencét kapunk, amelyhez hozzáadhatjuk a 4. fázis elemeit (hatóanyagok, vitaminok, tartósítószer).

     A neem olajról részletes leírás ITT található…

 

 Tigris balzsam

 

     Sokan vietnámi balzsamként ismerik, én még gyermekkoromból emlékszem erre a csodakencére, amit megfázásos időszakban kaptunk elő a gyógyszeres fiókból, bár eredetileg fájdalomcsillapítóként alkalmazzák – a fehér (hűsítő) változat kevesebb hatóanyagot tartalmaz és alkalmazható például fejfájás enyhítésére, míg a vörös (melegítő) tigris balzsam elsősorban izom- és ízületi panaszokra, izomgörcsökre, húzódásokra készül, főként helyi keringésfokozó, érzéstelenítő és gyulladáscsökkentő hatóanyagai miatt.

     Régóta szerettem volna elkészíteni a házi verzióját (az eredeti alapja a paraffin és vazelin, amit szívesen hagytam ki a receptemből), ez a nap pedig végre elérkezett! A nevezetes esemény hátterében az áll, hogy sikerült szereznem Indiából egy adag természetes kámfort. A szintetikus kámfort a terpentinolajból nyerik, míg a természetes verziót a Cinnamomum camphora növény fájából (a faforgács hevítéséből keletkező gőzből kondenzálják), amely egy, a Távol-Keleten őshonos örökzöld fa. Érdekességképpen: a rozmaring levelében is jelentős mennyiségben fordul elő ez a terpenoid vegyület (C10H16O avagy 2-bornanon), mely már szobahőmérsékleten szublimál – talán mindenki ismeri is a mondást: „Eltűnt, mint a kámfor!”.

      Ez a viaszos, áttetsző, kristályos anyag az átható illatán kívül (hatékony molyirtó) más, igen érdekes tulajdonságokkal is rendelkezik. Könnyen felszívódik a bőrön keresztül, ahol szelektíven stimulálja a hidegre érzékeny idegvégződéseket, hűsít, helyi érzéstelenítő, értágító, ezenkívül antimikrobiális másodlagos hatása is van. A gyógyászatban fertőtlenítőszerekben és reumás kenőcsökben találkozhatunk vele a legtöbbször.

     Régóta gyógyászati anyagként használják az ősi Indiában, az Ayurvéda a láz kezelésére szolgáló gyógyszerként írja le, míg az ókori Szumátrában az orrfolyások, duzzanatok és gyulladások kezelésére használták, de a kínai orvoslásból sem hiányzik. Egy kuriózum: a 19. században sikeresen használták a kámfor alkoholos oldatát az 1854-1855-ös nápolyi kolera-járványok megfékezésére (Hahnemann alapján).

     Bár a szintetikus kámfor nagy adagban mérgező (már 2 gramm komoly tüneteket okoz, 4 gramm pedig akár halálos is lehet), Ázsiában a természetes, növényi kámfort széles körben használják főzéshez, főként desszertekhez – az indiai élelmiszerboltok polcairól állítólag sosem hiányzik az „ehető kámfor” (karpoora). Vigyázat! Ne keverjük össze a terpentinből nyert szintetikus változattal!

 

 

     1980-ban az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala a gyógyászati cikkeknél 11% -os megengedett kámforértéket határozott meg, és rengeteg kámforolaj tartalmú terméket be is tiltott (megengedő az ún. fehér kámfor illóolajjal szemben, melynek kámfor tartalma nem olyan jelentős). Mivel léteznek alternatív kezelések, a kámfor gyógyászati felhasználását az FDA nem preferálja, s miután Európa mindig arra tart, amerre Amerika, így felénk sem rózsás a helyzet kámfor téren: manapság a gyógyszertárak sem adhatják már ki az alapanyagot. Ismét egy hatékony szer, amelytől meg akarnak minket fosztani… ?

     Térjünk vissza a tigrisekhez! A tigris balzsamban éppen 11% a kámfor tartalom, mellette mintegy 10 % mentol kristály szerepel. Ezen felül csupa erősen allergén illóolaj meglepően magas százalékban: kajeput, az érzéstelenítő hatásáról híres szegfűszeg, menta és fahéj.

     A balzsamhoz mindenképpen valamilyen természetes alapot szerettem volna, s mivel volt még itthon egy adag emu zsírom, amit újabban előszeretettel használnak izom-és ízületi panaszok esetén bedörzsöléshez, masszázshoz, éppen jó választásnak tűnt. Aztán azon kezdtem gondolkozni, hogy hogyan legyek egy kicsit autentikus: szerettem volna pirosas színt. Ez is egyszerű: az orbáncfű piros olaja tökéletesen illett az összetételbe, hiszen ugyanúgy használható bedörzsölő szerként, de miután önmagában nem eléggé  sötét vörös, így tettem mellé egy pici alkanna macerátumot is. Kajeput illóolajam nem volt itthon, de volt télizöld olaj, ami tulajdonképpen az aszpirin egy formája, ezzel helyettesítettem a hiányzó összetevőt, mert szintén illett a balzsam hatásáról alkotott elképzelésembe. Hozzáteszem: ez szintén egy tiltólistás olaj – de mivel magamnak készítem a kencét, így azt teszek bele, amit én akarok. A saját készítésű tigris balzsamom elkészülte óta igazán jó szolgálatot tesz, használom halántékra migrén esetén, vagy ha fáj a hátam, illetve az ízületeim sem a régiek már, lassan mindenhol elkél a segítség…

 

 

     Szívesen megosztom a receptet is, bár tudom, hogy nem sokan tartanak otthon emu zsírt, de nyugodtan lehet helyette bármilyen szobahőmérsékleten szilárd zsiradékot (pl. shea vajat, vagy kókuszzsírt) használni. Ha nincs otthon kámfor kristály, természetesen mehet a kencébe helyette a fehér kámfor illóolaja, vagy akár a rozmaring illó, bár ebben az esetben nem szerepel majd olyan magas százalékban ez a hatóanyag, mint az eredetiben. A mentol kristály jelenleg kis mennyiségben megvásárolható a gyógyszertárakban- reméljük, hogy ezen nem fognak változtatni a jövőben.

 

 

 

A recept:

60 g emu zsír (vagy shea/kókusz…)

45 g méhviasz

15 g orbáncfű olaj

10 g alkanna macerátum

(a két utóbbi akármilyen folyékony kozmetikai olajjal helyettesíthető)

10 g mentol kristály

10 g kámfor kristály

(a két kristályos anyagot együtt egy kis edényben melegítve meg lehet olvasztani)

illóolajok ízlés szerinti mennyiségben (amennyiben nem vagy allergiás egyikre sem): szegfűszeg, fahéj, kajeput (vagy egyéb, pl. rozmaring, fehér kámfor, menta, télizöld…)

 

     Miután a kozmetikum csak zsírfázist tartalmaz, így tartósításra nincsen szükség. Avasodni sem fog egyhamar, mert a fahéjaldehid jó kelátképző anyag, persze, ha szeretnél, tehetsz bele E-vitamint, bár ebben az esetben szerintem ez teljesen felesleges.

     Fontos! Az orbáncfű olaja fényérzékenyítő, tehát ne próbáljunk napra, vagy szoláriumba menni a balzsam használatát követő min. 6 órában, ha nem akarunk csúnya fekete égési foltokat látni a bőrünkön a későbbiekben…

 

Jobbulást Mindenkinek, akinek fáj… :)

 

Omar Anyu, 2018. február

 

 

• Következő >