TEJES SZAPPANOK

 

Boci -tehéntej szappan
Kecsketej natúrszappan
Tojásszappan kecsketejjel
Cickafark (kecsketej) szappan (lásd gyógynövényes szappanok)
Orbánc- nadály (kecsketej) szappan (lásd gyógynövényes szappanok)
Édes -mézes tökmag (kecsketej) szappan (lásd mézes szappanok)
Kánaán- kakukkfűmézes kecsketej szappan (lásd arab szappanok)
Beduin- tevetejes mirhaszappan (lásd arab szappanok)
Tejben-vajban- tevetej szappan mangóvajból (lásd arab szappanok)
Hímestojás szappan- tojásszappan tevetejjel (lásd arab szappanok)
Karaván - mentás, mirhás tevetej szappan (lásd arab szappanok)
Tünemény- tevetejes kakiszappan (lásd gyümölcsöző kényeztetés)
Anyatejes szappan
Közel-Kelet- kardamom szappan kecsketejjel
Juhtejes csoki-fahéj szappan karácsonyra
Tejbetök- egy igazán tökös szappan tanyasi tehéntejjel
Citromjoghurt- házi joghurtos olívaszappan
Szappan bivalytejjel és köszönettel
Ez állat!

 

Boci szappan (100 % házi tehéntejből)

 

     “Tejben, vajban fürdeni”- szól a mondás. Most megtehetem, hiszen elkészült ez a különleges tejszappan, amelyhez egyáltalán nem használtam vizet, teljes egészében friss, házi tehéntejjel lett kikeverve. Akinek furcsa, hogy egy tejszappan miért nem fehér, annak elmondom: azért, mert valódi tejből van, ami a szappanérés során általában barnul. Így legalább nem tagadhatja le a származását, tudniillik, hogy “boci, boci, tarka”.

     Miért jó a tej? Mintegy 2000 különböző anyagból tevődik össze: tejzsírból, tejfehérjéből, létfontosságú vitaminokból, ásványi anyagokból és nyomelemekből. Ezek táplálják és védik a bőrt, nem hagyják kiszáradni. Persze ezt tudják más anyagok is - amiben azonban más, mint a többi szépségápolásban használt szer: a tejben lévő növekedésfaktorok előfordulnak a bőrben is, a mélyebb hámrétegbe jutva aktiválják a kollagén és az elasztin képződését, így késleltethető a bőr korral járó ráncosodása.

     Utószó: úgy éreztem, hogy egy boci szappan nem lenne eléggé boci marhafaggyú nélkül- rendkívül jó állagot, keménységet eredményezett a használata. Az illat pedig a vanília, mert nem lett volna túl stílusos valami virágos parfüm, vagy ilyesmi... Jó kis szappan lett, de vegák kerüljék az ilyesmit!:)

 

INCI: elszappanosított marhafaggyú, házi libazsír, kókuszolaj, ricinusolaj, tanyasi tehéntej, vörös agyag

 

mesterséges adalékanyagok: kozmetikai illatanyag (vanília)

 

 

“Ekcéma” kecsketej szappan (100 % friss, tanyasi kecsketej tartalommal)

 

     Az előző szappanhoz hasonlóan szintén nem használtam vizet ehhez a kifejezetten ekcémára készült szappanhoz. A tejről általában már írtam, most arról szeretnék pár szót szólni, hogy a kecsketej miben más.  Azon felül, hogy tele van ásványi anyagokkal, vitaminokkal, tartalmazza a Q10 koenzimet, több, mint 70 féle telítetlen zsírsav van benne, amelyek testhőmérsékleten is könnyen be tudnak hatolni a bőr mélyebb rétegeibe. A bőrregeneráló erőt erősítendő ez a szappan aloe vera gélt is tartalmaz. Igyekeztem a szárító hatást teljes mértékben kiküszöbölni azzal, hogy extra adag olajat adtam a szappanmasszához (jóval többet, mint amennyit a lúgoldat felvesz), ezek az elszappanosítatlan olajok a shea vaj és a ligetszépe olaj voltak, amelyek ekcéma esetén a legjobb választást jelenthetik (krémben is ezeket ajánlom, nem a gyógyszertárit!!!). Természetesen a szappan teljesen hipoallergén, semmi mesterséges anyag nem került bele, színezék- és illatmentes. Egyébként bármely érzékeny bőr esetén nyugodt szívvel tudom ajánlani (arcra én is általában ezt használom).

 

INCI: elszappanosított shea vaj, szőlőmag olaj, pálmazsír, kókuszolaj, házi libazsír, elszappanosítatlan shea vaj és ligetszépe olaj (“superfat”), tanyasi kecsketej, aloe vera gél, növényi eredetű glicerin

 

mesterséges adalékanyagok: -

 

 

“Madártej”  tojásszappan  tanyasi kecsketejjel (nem csak állattenyésztőknek:))

 

     Amikor kislány voltam, anyukám egyik nap lágytojást csinált reggelire. Csúnyán fintorogtam a tányéromra, semmi áron nem akartam a számba venni a kanalat. Anyu folyamatosan magyarázta, hogy milyen jó is ez, miért kell megenni, utolsó érvként pedig felhozta, hogy a tojás annyira szuper, hogy a szép felnőtt nénik ebből készítenek maguknak arcpakolást. Na, erre már csak lecsúszott a torkomon néhány falat, majd kétségbeesetten felpillantottam, és megszólaltam: “Anyu! Én is inkább a pofámra kenem!” JJJ ... és lám, meglett! Felnőttként elkészítettem a saját tojásszappanom, melynek a “madártej” fantázianevet adományoztam. Magyar barátaim ismerik ezt az édességet, de azok, akik nem: egy folyékony, tojásból és tejből főzött finomságról van szó, melynek tetején gusztusos, tojásfehérjéből készült habgombócok úsznak. Az íze: vanília, mint ahogy a szappan is erőteljes mézes- vaníliás illatot kapott.

A tojásszappan készítés fortélyát egy régi szappanrecept leírásból lestem el, nagyon boldog voltam, amikor felfedeztem... A tojás tulajdonképpen egy óriási őssejt: minden megvan benne egy teljes élet kialakulásához, az emberi szervezet számára fontos tápanyagok szinte összességét tartalmazza. Aminosavak, fehérjék, szinte az összes vitamin (a D vitamin, a “bőrvitaminok”: A, E és B vitaminok igen nagy mennyiségben megtalálhatóak benne), zsírsavak, ásványi anyagok ... A tojássárgája főként vízhiányos, száraz bőrre kiváló, megelőzi az idő előtti ráncosodást, összehúzza, fényessé teszi a bőrt. Nagyon régi szépítőszer, a hajápolásban is igen kedvelt. Ne feledkezzünk el azonban a kecsketejről sem, amely által ez a szappan egyedülállóan gazdag bőrápolóvá válik, s hogy az állati élmény tökéletes legyen: a régi receptben lanolint is használtak, hát kevertem bele én is. Kész baromfiudvar: tyúk, kecske, juh... rendes gazdasszony vagyok, ezért kaptak egy kis zabkorpát! Viccet félretéve- a zabkorpát szintén gyakran használják a bőrápolásban: felpezsdíti a vérkeringést és eltávolítja az elhalt hámsejteket.

 

INCI: elszappanosított olíva olaj, szőlőmag olaj, jojoba olaj, pálmaolaj, kókuszolaj, ricinus olaj, lanolin, méhviasz, tanyasi kecsketej, tojássárgája, zabkorpa

 

mesterséges adalékanyagok: kozmetikai illatanyag (mézes vanília), ill. a díszítő fehér részt titán dioxiddal fehérítettem (nagy szemcseméretű ásvány,nem felszívódó)

 

Anyatejes szappan

 

     Úgy gondoljátok, hogy furcsa az ötlet? Pedig nem is annyira… Természetesen én is úgy gondolom, hogy ami a babáké, az a babáké. Egy kisgyermekes ismerősöm azonban ki akart önteni egy kevés lefejt anyatejet, mert a pici nem volt hajlandó meginni a cumisüvegből, ilyen kis mennyiségekkel meg nem rohangál az ember, hogy leadja a védőnőnél. Így esett, hogy elkészíthettem végre, s nem titkolom, hogy régóta dédelgettem már magamban ezt a gondolatot. Az egészen pici babákat elég ugyan tiszta vízzel mosni, általában nem kell az ő pihe-puha bőröcskéjüknek szappan, de ha valaki mégis babaszappant szeretne, akkor mi is lehetne jobb, mint az, amit az anyuka esetleg a saját tejéből készít a kisbabája számára! Vagy elkészíttet, ha saját maga nem mer, vagy nem tud belevágni ilyesmibe.

      Rengeteg tejjel készült kozmetikai termék kering a piacon, ezek méltatásakor nagyon sokszor hivatkoznak a kereskedők az anyatejre (pl. „igen, a kecsketej, tevetej… stb. összetétele nagyon hasonlít az anyatejéhez…!”), mégis, mikor szóba kerül, hogy valamibe ténylegesen az kerül, az emberek nagy többsége elhűl, és közli, hogy semmi pénzért nem kenné magára. Így vagyunk ezzel mi, európaiak. Ugyanakkor Kínában igazi luxuscikké vált, a gazdagabbak komoly összegekért vásárolják egészségmegőrzési céllal (lásd még: http://index.hu/tudomany/2013/07/05/kinaban_most_az_anyatej_a_meno/ ).

     Az ember számára találta ki a természet, ránk van programozva, ez az, amit mi tökéletesen emésztünk, felszívódik, gyógyít, méregtelenít. Az áttetsző tej fehérjetartalma valóban kisebb, zsír- és cukortartalma azonban nagyobb, mint az előtejé, vagy mint az állati nedűké: sok benne a telítetlen zsírsav, speciális szénhidrátok (galaktóz) találhatóak benne, amelyek fontos szerepet játszanak az emberi idegrendszer felépítésében, immunanyagokat, enzimeket tartalmaz és más tejekhez képest teljesen steril! Azt is felfedezték a kutatók, hogy nagy mennyiségű őssejtet tartalmaz, így valóban segítséget nyújthat a jövőben akár súlyos betegségek kezelésében is. Találtak benne egy rendkívül hatékony rákellenes vegyületet, melyet „HAMLET” néven említenek, ez az alfa-laktalbumin és az olajsav kölcsönhatásából származik. Nekem is van némi személyes tapasztalatom a gyógyító erejével kapcsolatban: hatékonyan kezelhető vele a babáknál például a kötőhártya gyulladás, ha néhány cseppet juttatunk belőle a kicsi szemébe (az anyatejben jelentős mennyiségű gyulladáscsökkentő anyag is van). Fenti tulajdonságaiból számosnak lehet jótékony hatása bőrgyógyászati szempontból, és ha van, akkor miért ne készítsünk a babánknak szappant belőle?

     A gyönyörű narancssárgát vadmurok olajjal értem el (mert a répától lesz igazi bébiétel a bébiétel, nem igaz? J), és mivel nagyobb babának szánom (már két éves körül van), ezért merészeltem bele némi mandarin illóolajat tenni. Egyébiránt tele van mindenféle jóval, íme az összetétele:

 

INCI: elszappanosított pálmazsír, szőlőmag olaj, olíva olaj, libazsír, jojoba olaj, körömvirág macerátum, ricinus olaj, csökkentett mennyiségű kókusz olaj, méhviasz, vadmurok olaj (SF), kevés kamilla és mandarin illóolaj

 

mesterséges adalékanyagok: -

 

„Közel-Kelet”- a kardamomos szappan (kecsketejjel)

 

     Most kicsit hiányzik Jordánia… gyorsan elő is kaptam a dobozt, amiben az onnan hozott olajokat tartom. Ánizs… hm… most nem, feketekömény… inkább legközelebb…. kardamom. KARDAMOM! Ez kell nekem! Hát így született… Miután ezt a weboldalt egyfajta „közvetlen hangvételű információs portálnak” szánom, ezért ennyit a személyes vonatkozásról. Jöjjön a fejtágítás!

     Ilyenkor télen nehezen jut az ember friss kecsketejhez (a gidák tavasszal születnek), de mivel mi is gazdálkodtunk régen, ezért hál’isten sok az ismerős. Szereztem egy szappanra valót, hiszen a közel-keleti életérzéshez nem csak a kardamomos tea és kávé, hanem a kecskék is hozzátartoznak. Elhatároztam, most mindent beleadok, hogy extra minőséget produkáljak, felgyűrtem hát a ruhám ujját, és nekiestem a munkának.

     Fehér maradt. Annak ellenére, hogy a lúgoldáshoz 100 %-ban tejet használtam. Sok szappankészítő azért helyettesíti a friss tejet inkább tejporral, mert a tej általában bebarnul a masszában. Nem tudom, hogy ez miért probléma -egy organikus szappan nem szép, hanem jó kell legyen, de vannak, akiket ez zavar. Vizsgáljuk meg a jelenséget egy kicsit közelebbről!

     A lúg megégeti a szerves anyagok jó részét (pl. a kezedet, ha ráfröccsen), egyrészt azért, mert lúg, másrészt azért, mert oldásnál alaposan felforrósodik az egész exoterm reakció lévén. Az olajokra, zsírokra azonban nem hat „rombolóan”, azokból lesz a szappan, meg szép magyarosan a „szuperfet”, azaz a szappanban maradó ápoló plusz zsíradék. Minél magasabb hőmérsékleten zajlik le az elszappanosodási reakció, a szappanmasszában lévő egyéb anyagok annál inkább megégnek. Tehát: minél világosabbnak szeretnénk a tejes szappanunkat megőrizni, annál alacsonyabban kell tartanunk a massza hőmérsékletét a formába öntés után a benne lévő szerves fehérjék fehérjesége, akarom mondani fehérsége végett… Gyakorló szappankészítők tudják, hogy a massza még akkor is felmelegszik, ha szinte hidegen került a „helyére”, be is kell jól takargatni, mert ha megfázik, akkor a szappan törékennyé, morzsalékossá válhat. Az sem jó ugyan, ha túlmelegszik, de kell neki a kellemes, langyos hőmérséklet az első egy napban.

     Mitől melegszik a szappanmassza? Természetesen természetétől fogva, de a kérdés most arra vonatkozik, hogy mitől melegedhet jobban, vagy túl? A cukortartalomtól (aki rontott már el mézes szappant, az ezt is tudja). Mi a tej? Tejzsír, fehérjék, tejcukor. Össze is raktuk hát a képet: a tejben lévő fehérjék akkor is megégnek a szappanban, ha ügyesen, fagyasztott tejjel oldottuk fel a lúgot szép lassan (és a masszánk színe gyönyörű világos maradt), mert formába kerülés után a tej cukortartalmától a massza hőmérséklete magasra emelkedik- ez lúggal kombinálva már sok a fehérjék lelkivilágának…

     Jön a megoldás: 1. válasszuk a kecsketejet (tevetejet J) a tehéntej helyett, mert annak alacsonyabb a szénhidrát tartalma, ha szerencsénk van, akkor jó zsíros tejet szereztünk (én most jót kaptam- jön a hideg, a kecske is zsírpárnát akar ilyenkor növeszteni). (Ha fentebb megnézitek a tehéntejes szappanomat, akkor látható, hogy barna, az érés alatt pedig még tovább barnult, pedig formába öntéskor még hófehér volt az a massza is. Egyébként ettől függetlenül kiváló szappan lett- hogy mitől jók a tejes szappanok, arról már írtam ITT. Nem a színüktől, az biztos!:))

     2. Ne tegyük hűtőbe a szappant (Nyugaton dívik ez az eljárás azok között, akik féltik a mesterséges színezőik színét a hőhatástól- erről inkább nem nyilatkozom), tartsuk meleg helyiségben, de ne takargassuk be, kontrolláljuk a hőmérsékletét (hűtő maximum rövid időre engedélyezett, ha túlmelegedne a massza). Nekem most elég volt nem betakarni, egyszerűen „békén hagyni” a fehérség megőrzéséhez.

     3. Ne növeljük a cukortartalmát tovább pl. mézzel, ha a célunk egy világos színű szappan.

     Összességében azt lehet mondani, hogy szerencse is kell a dologhoz a tej milyensége okán, meg egy kis odafigyelés. Kérdéses még, hogy a következő hónapokban mi fog történni „színtanilag” és minőségileg ezzel a művemmel, egyelőre jónak néz ki. Ajánlom neki, hogy jó legyen, mert teleraktam méregdrága olajokkal, van benne egy óriási adag organikus shea, még nagyobb adag szőlőmag (most „csak” finomított), és többek között a kardamom olaj. Isteni illat!:)

     Zenghetnék ódákat a kardamomról, de az az igazság, hogy az élvezet okán tettem a szappanba. Bőrápoló tulajdonságáról nem tudok, illetve csak annyit, hogy az ókori Egyiptomban parfümökben használták dezodoráló hatása miatt. Az emésztésre kiváló, szappanban azonban ez nem fog érvényesülni (vagy mégis…? … terhességi hányingerrel küzdő kismamáknak kifejezetten ajánlom ezt a szappanfajtát! :))… Ami viszont biztos: rendkívül ember- és bőrbarát, alig tartalmaz allergén anyagokat (lásd illóolaj táblázatok, adagolás és LD50 adatok), talán csak az elenyésző geraniol és citrál tartalma hagyhat némi kívánnivalót maga után az ezekre érzékenyeknél.

     Hogy a természetes színezékek kérdéskörét is érintsük egy cseppet: természetes zöldet akartam bele, mert organikus szappan is, meg kardamom is- chlorella alga volt a megoldás. Meg ne kérdezze valaki, hogy milyen technikával alakítottam ki ezt a mintát, mert nem tudom elmondani. Nem is vagyok híve annak, hogy a szappanok díszítésének módjait „technikák” keretei közé szorítsuk (keleti ember vagyok, nem „pragmatikus nyugati” , olyan értelemben, hogy nem szeretek „előírt ügymeneteket követni” :)), bármit csinálsz, bárhogy öntöd, a szappan szép, érdekes lesz. Na ez volt ennek a technikának a lényege.

 

INCI: elszappanosított pálmazsír, kókuszzsír, szőlőmag olaj, kardamom olaj, őrölt kardamom, chlorella alga

 

mesterséges adalékanyagok: -

 

Juhtejes csoki-fahéj szappan karácsonyra

 

     A karácsonyi készülődés során az ünnepi asztal közepére kerültek a festett mézeskalácsok. Őrölt fahéj, szegfűszeg, szerecsendió illat járja át a lakást, s szappanos barátaim többségét is ezek az illatok ihletik meg ez idő tájt. Kezdtem hiányolni, hogy én is tehessek valami ünnepit a fürdőkád szélére (természetesen majd az érési idő letelte után)-a süti alapanyagokat félretoltam hát egy időre az új szappan kedvéért. Két dolog maradt az asztalon:  a fahéj és a csoki…

     Ez a szappan több szempontból is újítás a konyhámban: az első juhtejes, kipróbáltam végre az étcsokoládét, mint természetes (és ízletes) szappan színezéket, most először használtam a nátrium laktátot adalékanyagként, illetve a fahéj illóolajat is kerültem eddig, mert sokat olvastam allergén voltáról, de…

     Egy kedves szappanos barátnőtől kaptam ajándékba egy fahéjas szappant, és hmmm… nagyon finom! Mi nem vagyunk rá érzékenyek, így ezután nem hagyom ki ezt az élvezetet! Nagyon JUHTEJES megtetszett a kapott szappan színkombinációja is. A fahéj-kurkuma színezék helyett nálam a választás az étcsoki-kurkuma párosra esett- színben és illatban így ugyanaz lett, mint a kapott darab, az összetételen azonban a saját szám íze szerint változtattam.

     A juhtejet azért akartam próbára tenni, mert egyre inkább az a meggyőződésem, hogy szappanban a tejnek főként a különleges zsírtartalma, ami a tejes szappanokat egyedülállóan ápolóvá varázsolja, ebből marad meg a legtöbb a lúgos közegben- a juhtej rendkívül zsíros.

     A fahéj ünnepi illat, és a megfázásos megbetegedésekkel teli téli hónapokban az sem hátrány, hogy erősen fertőtlenít.

     Az étcsokoládé úgy tűnik, hogy tökéletes természetes színezék: nem szivárog át olyan helyekre a szappanban, ahová az ember nem szeretné, mint ahogy a kakaópor teszi. Arról nem is beszélve, hogy egyre divatosabbá válik a használata a szépségápolásban, több helyen láttam már hirdetni például a csoki masszázst, ami állítólag zsírbontó hatású. Hát… ha arra gondolok, hogy ez a tábla most nem a számba került, hanem a szappanomba, akkor el is tudom fogadni ezt az állítást!:) (Na jó, került a számba is…:))

     A kakaó- kakaóvaj páros a csokiban egyébként valóban jótékonyan hat az általános egészségi állapotunkra, rengeteg új kísérlet támasztja ezt alá. A nyers kakaóbab mért ORAC értéke (Oxygen Radical Absorbance Capacity, azaz szabadgyök elnyelő kapacitás) az egyik legmagasabb az eddig vizsgált természetes anyagok között. Persze ez a feldolgozatlan növényre vonatkozik (a feldolgozás során a hatóanyagok 90 %-a megsemmisül- így van ez majdnem mindennel sajnos), ennek ellenére a pozitív hatás még némileg érvényesül az étcsokiban: klinikai vizsgálatokban igazoltan gátolja az érelmeszesedés, agyvérzés kialakulását, hatékony keringésfokozó (iskolai dolgozatoknál, vizsgákon fogyasztása ajánlott- ezt mindenki tudja). Jelentősen képes csökkenteni a vérnyomást annak ellenére, hogy sok benne a koffein- ugyanúgy felpezsdít, mint egy csésze kávé, de káros mellékhatások nélkül, mivel igen magas flavonol tartalma miatt az erek belső falának sejtjei rengeteg értágító anyagot kezdenek termelni- így tudja feloldani azt a látszólagos ellentmondást, hogy fel is dob, meg le is nyugtat egyben. A benne található theobromin jelentése „az istenek eledele” - fogyasztásával az agyban endorfin (boldogság hormon) termelődik, tehát kiválóan oldja a stresszt, ellazít- a boldog ember pedig lassabban öregszik… jó ráctalanító készítménynek is? :) Viccet félretéve -nem szokásom misztifikálni a szappanjaimban használt összetevőket, azt például megkérdőjelezném, hogy lebontja a zsírt, de diéta mellett külsőleg alkalmazva segítséget jelenthet azoknak az anyagoknak (mérgek, zsír) a szövetekből történő elszállításában, amiket szeretnénk kiüríteni a szervezetünkből. Külsőleg tehát tényleg jó választás lehet cellulitisz esetén. A bőrt még egyéb, jótékony hatású összetevővel is kényezteti, B-vitaminok, E-vitamin, ásványi anyagok, ezáltal (és a már méltatott keringésfokozó hatása által) a bőr rugalmassá, puhává, élettelivé válik. Német kutatók vizsgálták azt is, hogy ha sok forró csokit iszik valaki, akkor nehezebben ég le a napon. A kakaóvajat régebben használtuk napozáshoz, én akkor cseréltem le másra, amikor tiszta kiütés lettem tőle: fényérzékenyítő!!! Tehát ebben az esetben maradjunk a német megoldásnál: a szánkba tegyük, ne a bőrünkre. Lehet, hogy nem mindenkinek okoz gondot azonnal (nálam sem első alkalommal jelentkezett a dolog), de ne kísértsük a sorsot…

     De térjünk vissza a nyárból a télbe, mert még egy érdekes dolgot olvastam az étcsokiról, amiről érdemes tudni, ez pedig a következő: sokkal hatékonyabb köhögéscsillapító, mint a káros mellékhatásokkal terhelt gyógyszertári készítmények!!! 3-6 dkg elfogyasztása erre a célra elég egy tábla jó minőségű étcsokiból- ez is a csokoládéban található theobrominnak köszönhető… Istenek eledele egy isteni, a hideg téli hónapokra tervezett szappanban!:)

 

INCI: elszappanosított kakaóvaj, pálmazsír, kókuszolaj, shea vaj, olíva olaj, szőlőmag olaj, fahéj illóolaj, juhtejpor, kurkuma, étcsokoládé, fahéj (a vésett mintában), nátrium-laktát

 

mesterséges adalékanyagok: -

 

Tejbetök- egy igazán tökös szappan tanyasi tehéntejjel

 

     A sütőtök talán minden háziszappan készítőnek felkerült már a „kedvencek” listájára. Jópofa variációkban lehet vele találkozni, a színe csodás narancs a magas béta-karotin tartalma miatt (ezt a színt meg is őrzi a szappanban), én pedig imádom az enyhe, friss illatot, amit felvágáskor áraszt magából. Úgy döntöttem, hogy teljesen nyersen teszem a szappanmasszába, természetesen pépesre darálva, elég lesz neki a lúgos közeg- és valóban így is volt. A karotin-hatást megerősítettem egy csepp buriti, meg némi répaolajjal, így igazi téli- kora tavaszi feltöltődést jelenthet majd a bőrnek. A béta-karotin véd a nap káros sugárzásától, az A-vitamin előanyagaként erős bőrvédő külsőleg és belsőleg egyaránt. Hatással van a bőr vízmegtartó képességére, hiányakor bőrszárazság léphet fel, melynek hatására a faggyúmirigyek kóros működésbe kezdhetnek, ez végül akár aknék megjelenéséhez is vezethet. Tehát együnk sok sütőtököt, hisz szezonja van, és támogassuk meg a dolgot kívülről is: nemsokára jön ennek az új szappannak a bőrtesztje is!

    Hogy mit várok tőle? A sütőtökben lévő tápanyagbomba mellett a tehéntej magas zsírtartalma- a tejzsírról azt tartom, hogy az egyik legjobb bőrápoló – remélhetőleg egy igazán jó minőségű natúrszappant ad majd. A tejeket én mindig 100%-ban használom a vizet teljesen kiváltva vele a lúgoldásnál. Miután mind a tök, mind a tej cukortartalma magas, így erős, de nem szárító jellegű habzást / tisztító hatást remélek még. Az illatát semmiképpen sem akartam „elrontani” valamilyen hivalkodó, erős illóolajjal- sokáig gondolkoztam, hogy tegyek-e egyáltalán bele valamit, végül néhány csepp kamilla és citrom illó mellett döntöttem. A kamilla egyrészt a gyulladáscsökkentő tulajdonsága végett került bele, a citrom ugyan nagyrészt elillan a szappanból, mégis hozzáad némi észrevehető frissességet. A kamilla főleg a gyulladáscsökkentő tulajdonsága végett került bele, a citrom ugyan elillan a szappanból, mégis hozzáad némi észrevehető frissességet az illatához. Azt hiszem, hogy végül „tököset kevertem"- olyat szerettem volna, ami hasonlít a nyers zöldséghez. Kiegészül ugyan egy egyértelműen tejszínes bukéval a tej miatt, de igazán kellemes lett- igazi falusi natúrszappan!:)

 

INCI: elszappanosított pálmazsír, szőlőmag olaj, olíva olaj, kókusz olaj, buriti olaj, répaolaj, ricinus olaj, kamilla és citrom illóolaj, tehéntej, vas-oxid

 

mesterséges adalékanyag: -

 

Citromjoghurt- házi joghurtos olívaszappan

 

     Sokszor a kevesebb néha több. Egy remek receptet szeretnék most veletek megosztani, amit kedves szappanbarátunknál, Eviknél ITT fedeztem fel, s kissé átalakítottam a saját ízlésem szerint. Az alapja a jó öreg olíva szappan- ehhez vásároltam egy üveg extra szűzet. Az olíva szappanokról már rengeteget írtam, számos kísérleten vagyok túl, de talán azt még sehol nem említettem, hogy ezek a szappanok mennyire kényesek az adalékanyagokra. Saját tapasztalatom szerint a legjobb általában az, amibe az olajon kívül nem kerül semmi, főleg nem valami por állagú dolog (agyag… stb.). Biztosan sokan találkoztatok már azzal a jelenséggel, hogy az olíva szappan - bár elméletileg letelt már az érési ideje – fürdésnél egyáltalán nem habzik, hanem nyálkás. Ennek több oka is lehet (és nem, nem ez az olívaszappanok természetes velejárója!): vagy még tovább kell szárítani, hagyni keményedni a szappanunkat (egyébként fél évnél előbb nem érdemes használni), vagy valamilyen nem oda való (vagy ehhez a szappanfajtához mérten túl nagy mennyiségű) adalékanyaggal teljesen tönkretettük az egyébként is kényes habzási képességét.

     Az olívaszappanok adalékolásához az egyik legkiválóbb választásnak eddig a joghurt bizonyult. Remekül ápolja a bőrt, de én most a technológiai oldalát emelném inkább ki, ugyanis a joghurtban lévő tejsavból a lúg hatására nátrium-laktát keletkezik, amit a szorgos szappankészítők sokszor adnak külön adalékként is a szappanjukhoz, hisz megnöveli utóbbi élettartamát és keményíti a masszát. Az állagjavító képességre pedig az olíva olajnál igencsak nagy szükség van, hiszen egy nehezen száradó, eleinte túl puha szappant ad. Ezen felül a tejtermékekben lévő tejcukor tartalom növeli a szappanok habzását- ennek is nagyon örülünk ez esetben!:)

     A történetnek azonban még nincs vége. Amikor Evik először készítette ezt a szappant, akkor adott kókuszzsírt is a masszához, tehát nem tiszta olívával dolgozott. Az az igazság, hogy már annyira szeretném kipróbálni a citromjoghurtos szappant (és olyan régen), hogy én sem bírnék most fél évet várni rá…!:) A döntésem a következő volt: a kókusz olajat semmiképp nem választom, mert ha valakinek épp egy olívaszappanra fáj a foga, mint most nekem, az általában egy erős hidratáló hatású olajokból készült szappant szeretne. A habzást növelendő viszont tehetünk a szappanunkba ricinus olajat is a kókusz helyett, szintén kondícionálja a bőrt, de ebben az esetben ez elég rizikós, mert a puha olívaszappant még tovább lágyítja. Itt jön a képbe a termelői méhviasz, amit a helyi méhésztől sikerült szereznem nem olyan régen, és felhasználtam a sole szappanok ötletét is (szintén Evik írása alapján): a lúgoldás előtt egy evőkanál tengeri sót kevertem el a lúgoldáshoz használt desztillált vizemben. Ehhez adtam aztán a lefagyasztott házi joghurtot (a közeli Bolha Ranch gazdasszonya a tehénkéje tejéből frissen készítette nekem J)… Így készült el ez a végül meglepően kemény, már frissen is remekül habzó „majdnem tiszta olíva szappan”. Az illat citrom - ez önmagában nem adna erős citrusos illatot, ezért a sor tovább folytatódik a citromos teafa, a melissa és egy kevés cédrus illóolajjal… Elvégre jön a tavasz: csak rissen, üdén, fiatalosan!

 

S ha már ennyit beszéltem, íme a citromjoghurt (saját verzióban):

 

800 g extra szűz olíva olaj

150 g ricinus olaj

50 g termelői méhviasz

 

A lúgoldáshoz:

255 g desztillált vízben oldott 1 ek. tengeri só + 125 g joghurt (lefagyasztva, vagy trace-nél a masszához adagolva)

125 g NaOH

 

Illóolajok: ízlés szerint (citrom, citromfű, kubeba, citromos teafa…stb.)

 

Próbáljátok ki ti is ezt az egyszerű kis receptet -megéri! :)

 

Szappan bivalytejjel és köszönettel

 

     „Jámbor állat a bivaly
s, mi tagadás lusta
de, ha kell a hegyet is
helyéből elhúzza”

(Kányádi Sándor)

 

     Honnan jöttük, s hová tartunk, mi magyarok? Egy biztos: időtlen idők óta Keletről Nyugatra. A magyar házi bivaly őse az indiai vadbivaly, az arni-bivaly. Indiában még ma is fontos igavonó állat, mint ahogy az volt a magyar népvándorló törzseknél. Elkísért minket egészen a Kárpát-medencéig, már az avar-kori leletek között is találtak bivaly csontokat. Első írásos említése Erdélyből, a 11. századból származik, illetve a 12. században a Dömösi Apátság adománylevelében szintén szerepel utalás az állatra. A török hódoltság idején számuk igen felszaporodott az országban, mert hatalmas igavonó erejüket az ágyúk vontatásához használták… (forrás: http://genmegorzes.hu/magyar-h%C3%A1zi-bivaly.html)

     A bivalytej rettentően magas zsírtartalma (6-15%) és finom íze miatt különleges, inkább a tejszínhez, mint a sima tejhez tudnám hasonlítani. A belőle készült termékek kuriózumnak számítanak. A bivalytejjel Erdélyben ismerkedtem meg mintegy 20 évvel ezelőtt, nem telt úgy el látogatás Kolozsvárott, hogy ne tértem volna be a piaci tejcsarnokba, hogy hozzájussak egy-egy literhez. Azóta sajnos tejérzékeny lettem, így a kulináris élvezetek helyett inkább csak a bivalytejes wellnessnek hódolhatok- borzasztóan régóta szerettem volna már szappanban kipróbálni ennyi finom tejzsírt és tejcukrot! :)

     Ezúton is szeretném megköszönni egy kedves szappankészítő „kollégának”, hogy juttatott nekem is a bivalytej szerzeményéből: köszi Zsaki!

     Egy olyan receptet szerettem volna összeállítani, ami természetesen ismét egy kísérlet, s melynek tárgya az el nem szappanosodó olajok megengedhető aránya a szappanban. Vajon egy hideg eljárással készülő szappan mennyit bír el? Adott volt az extrém zsíros bivalytej, s mellé egy olyan recept, ahol az SF arányát 20 %-nak állítottam be. Az alapolajok 70%-a kókusz és ricinusolaj, amivel igyekeztem a szappan habzását valamennyire megőrizni, hiszen a probléma gyökere részben ez- a túl magas olajtartalom sajnos visszaveti utóbbit.

     Szerettem volna azt is, ha azokból az olajokból is marad végül a szappanomban, amiket később, szalagfázisnál adtam a masszához. Ezek mind igen értékes összetevők voltak (200 grammnyi kardamom, feketekömény és dióolaj közel megegyező arányban). A kardamom olaj illatát is a lehető legtökéletesebben igyekeztem megőrizni, ezért kerültek ezek az anyagok csupán a formába öntés előtt az „elegyhez”. Igen, igen, a lúg nem válogat, vagyis éppen arról van szó, hogy igenis válogat (erről részletesebben ITT), és ezért kellő ismeretek mellett valamennyire tudjuk befolyásolni hideg eljárás esetén is az el nem szappanosodó olajok (pontosabban zsírsavak) összetételét a végtermékben. Ehhez az kell, hogy a teljes alapmasszánk olyan alapolajokat tartalmazzon, amik gyorsan, könnyen reagálnak a lúggal, míg a SF-nek szánt olajok ezeknél lassabban szappanosodók legyenek. A „relatíve gyors olajokhoz” tartoznak például az enyvzsírok, azaz a kókusz és a pálma, a különféle viaszok, gyanták, a ricinus olaj, részben a shea vaj… Nos… ebben az esetben lehet reménykedni, hogy SF vonatkozásban az fog történni, amit mi szeretnénk, legalább részben (mert persze a lúg nem egyenként az olajokkal, hanem az olajok alkotóelemeivel, a teljes olajmennyiségben lévő zsírsavakkal reagál).

     A másik szempontom a massza keményítése volt, hiszen a sok plusz olaj miatt -a kalkulátor adatok ellenére, ami ebben az esetben hiába mutatott egy nagyon kemény, jól habzó szappant - számítottam rá, hogy puha lesz a végeredmény. Adalékoltam hozzá egy kis sót és méhviaszt is… no meg egy kis gyógyító krétát (kálcium-karbonát), ahogy a németek nevezik, amit egy másik szappankészítő barátnőtől kaptam kipróbálásra, aztán még egy kanálka selyempor is került bele, amit pedig egy Olaszországban élő kedves szappanostárs küldött ajándékba… Juditnak és Molnár Évinek is nagyon köszönök mindent! A végén csak összehozzuk ezt a szappant így együtt, csajok! :):):)

     A német szappankészítők által kedvelt rügeni krétából készült pakolás orvosi kezelések része, gyulladásos eredetű betegségeket gyógyítanak vele, mozgásszervi panaszokon kívül bőrbetegségeket szintúgy, így ezzel igyekeztem még felturbózni a szappanom hatását. (Aki olvas németül további információ itt: http://www.dammann.de/Produkte/Produktfamilie/Spezialprodukte/Heilkreide)

     Hogy mi a kérdésre a válasz, miszerint egy szappan maximum mennyi el nem szappanosodó olajat bír el? Ennél a szappannál határeset, amit kísérletképpen elkövettem. A szappan ugyan még nem érett, de előreláthatólag nem is lesz használható a megszokott 4-6 hetes idő intervallumon belül. Ezekkel a paraméterekkel körülbelül úgy kell elképzelni, mint egy tisztességes olíva szappant: igen hosszú száradási idővel, igen kevés, finom habzást adó, ám rendkívül ápoló végtermékkel. S mivel tudom, hogy mi jut még eszébe minden szappankészítőnek, amikor a magas SF kerül szóba: ITT olvashatsz arról, hogy Kevin Dunn professzor hogyan cáfolt rá a szappanos körökben terjedő nézetre, miszerint a sok el nem szappanosodó olaj avasodásra hajlamosabbá teszi a végterméket. Így ettől a dologtól egyáltalán nem tartok, ráadásul bízom a tej misztikus megtartó képességében is (tejtermékkel készült szappanoknál sosem tapasztaltam avasodást), illetve bevetettem a nátrium-glükonátot, mely egy teljesen természetes eredetű (a glükóz fermentálásával készülő), a szappankészítésben használatos igen erős antioxidáns (kelátképző anyag), melyet ismét egy szappanos társnak kell megköszönjek: örök hálám, Zsuzsa!

     Végül a kelet-nyugati irányt követve elővettem az egyik gyönyörű, eredetileg selyem batikoláshoz használt indiai nyomdámat, amit egy Amerikában élő barátnő, Jutka küldött (köszönöm szépen ezt is! :))… Úgy véltem, hogy az ősmagyarok igavonó állatához a pávamotívum szép kiegészítő lehet, hiszen a mi népművészetünkben is folyton megjelenik, rendszerint párosan, mint az örök szerelem jelképe. Azonban ennél sokkal több, mélyebb, több rétegű szimbólumról van szó. Indiában (ahonnan bivalyunk is származik) szent állatként tisztelik, a madarak királya, 1963-tól India nemzeti madara, ahol pávatáncokban mesélik el a pávákhoz kötödő különféle történeteket. A páva az emberek segítője, Szaraszvatínak, a tudás istennőjének hátasállata. Az öröklét és az univerzum szimbóluma, kitárt farktollai a teljesség képét, ugyanakkor a kitárulkozást (szerelmi és lelki), az éltető tudás panorámáját mutatják, mely a halhatatlanság, egy nép továbbélésének az előfeltétele. Csupán nyugati hatásra alacsonyították le ezt a gyönyörű madarat a hiúság megtestesítőjévé, ideje hát, hogy visszatérjünk Nyugatról Keletre, s ismét rátaláljunk őseink elásott kincseire!

     “Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar, bárhol éljen is.” (Wass Albert)

 

INCI: bivalytej, elszappanosított kókuszolaj, ricinus olaj, shea vaj, jojoba olaj, méhviasz, kardamom olaj, feketekömény olaj, dióolaj, rügeni kréta, selyempor, tengeri só, nátrium-glükonát

 

mesterséges adalékanyagok: -

 

Ez állat!

 

     Ausztrália különleges hely különleges élőlényekkel. Az ország címerében a kenguru mellett a címerpajzsot az emu tartja – a világ második legnagyobb termetű madara, egy 2 méter magas struccféle, az ausztrál szavannák lakója. A tojók hűtlen teremtmények, egyszerre több kakassal flörtölnek, több hímmel párosodnak. Közel egy kilós sötétzöld, vagy kék színű tojásokat tojnak, amiket aztán valamelyik kakas költ ki – 8 hétig gyakorlatilag fel sem kel a tojásokról, ezalatt az idő alatt nem is táplálkozik. A gyermeknevelés sem a nőstény feladata, a hím az, aki akár 18 hónapos korukig védelmezi a csibéket. Igazi matriarchális társadalom! :)

     Már az ausztrál őslakosok is előszeretettel vadásztak az állatra. Zsírját – ez nagyon érdekes – sebgyógyításra és reumás gyulladások kezelésére használták, a hagyományos törzsi testfestéküket is ezzel készítették (a zsírt okkerral keverve).

     1932-ben az emuk az emberiség történelmének részévé váltak, ugyanis ekkor tört ki az emuháború: emberek az emuk ellen! Az ausztrál kormány akkor döntött úgy, hogy beveti a gépfegyverekkel felszerelt hadseregét, amikor egy meleg, száraz nyár után – élelem szűkében- a madarak ellepték a termőterületeket, búzaföldeket. Miután ez a madár mintegy 50 km/h sebességgel tud szaladni, így gépfegyverek ide, vagy oda, az összecsapásnak csupán 12 halálos áldozata volt. A legtöbb madár több találatot is kapott, de vígan futkosott tovább, míg végül a kormányerők feladták a szélmalomharcot. Győztek a madarak! :)

     Értékes zsírjáért és húsáért ma már tenyésztik, az emu olajat kozmetikumokban és a természetgyógyászatban használják. Egy újabb vágyam teljesült azzal, hogy szereztem egy üveggel- természetesen első körben szappanban próbáltam ki. És ha már állat, akkor legyen állat! Mellé marhafaggyú, bivalytej és bivaly joghurt, hernyóselyem, lanolin és méz került!

     Ami kilóg a sorból: a murumuru vaj. Ez volt az az összetevő, ami növényi. Az Amazonas erdeiben élő murumuru pálmán termő kókuszból sajtolt zsiradék kiváló kondícionáló hatású kozmetikai alapanyag, ám a szappanba nem ebből az okból került. Szappanja ugyanolyan jól habzó, mint a sima kókusz szappan – és valóban: a  fenti képen látható exkluzív darabok egyikét kíváncsiságból már másnap teszteltem. Tökéletes! Az illata méz, a szappanok egyik oldala pedig tápióka gyöngyökkel masszíroz… hogy a madarak se maradjanak éhen soha többet! :)

     PS: Azt hiszem ezzel a darabbal felkerültem a vegán fekete listára az elkövetkező 10 évre… :) … Hiába! Mindenevő vagyok!