VEGYSZEREK NÉLKÜL
Az első szappanok az ókori Babilonban, Mezopotámiában, illetve az ősi Egyiptomban készültek, ám eleinte nem elsősorban a személyes higiénia okán, hanem gyógyászati céllal alkalmazták őket. A "szappanozás" tehát Keletről került Európába. A gallok és a germánok már ismerték a kemény és a puha szappant is, de nem mosakodtak, csupán a hajukat szőkítették vele- ez azóta is meghatározza a nyugati ember és a szappan kapcsolatát :) ... Ma már tagadják a szappannak, mint orvosszernek a használatát, annak ellenére, hogy a gyógyszappan ("medicated soap"), mint kategória mindig is létezett. A mai átlagember úgy tekint rá, mint egyszerű fürdőszobai kellékre, aminek az a dolga, hogy habzik, illatozik, szép színes. Nem vagyok álszent: én is kedvelem az aromaterápiát, de tapasztaltam a szappan bőrre gyakorolt egyéb jótékony hatásait is- persze nem a boltban vásárolt “ipari” szappanét... Az ősi szappanmíves mesterség szép lassan újraéled, nem ok nélkül.
Az okokról...
1988-ban az amerikai OSHA (Occupational Safety & Health Administration) laboratóriumában bevizsgálták a kozmetikumokban található leggyakrabban előforduló hatóanyagokat. Kiderült, hogy ezeknek az anyagoknak a 2/3-a súlyosan károsítja az emberi szervezetet! Az eddigi legszélesebb körű európai felmérésben (WWF) véradásra vállalkozott 14 európai egészségügyi, illetve környezetvédelmi miniszter. A vizsgált 103 vegyi anyagból 55-öt kimutattak a vérmintáikból. Ezek nagy hányada a kozmetikumainkból került a vérbe. Hogy miért is nem tesznek az illetékes szervek semmit, azt mindenkinek a fantáziájára bízom- de szeretném (dióhéjban) mindenki figyelmét felhívni a legveszélyesebb, kerülendő vegyületcsoportokra:
1. azok az alumínium származékok, amelyek a dezodorjainkban gátolják magát az izzadást, blokkolva az izzadtságmirigyek működését (általában kimutathatóak a mellráknál vizsgált szövetmintákban is)
2. az ún. habképző tenzidek (a leghírhedtebb a Sodium Lauryl Sulfate, magyarul nátrium lauryl szulfát , illetve variánsai (SLS, SLES, ALS, ALES)- tulajdonképpen én szappanhamisítószerként szoktam róla beszélni, többek közt ettől olcsó a bolti... de ettől a méreganyagtól habzik általában a habfürdőnk, mosogatószerünk, sőt a fogkrémünk is! Ennek az anyagnak tulajdoníthatjuk a fürdés utáni bőrszárazságot -annyira agresszív zsíroldó, hogy az iparban például motorok zsírtalanításához használják. Megbontja a szervezet első védelmi vonalát, a bőrfelszíni zsíros emulziót, ennek köszönhető a korai bőröregedés, a bőrallergiák nagy része, az egyre gyakoribb ekcéma.
3. a kőolajszármazékok a természetes zsírok és olajok helyett kerülnek a kozmetikumokba a nagyobb haszon és a hosszabb eltarthatóság miatt. Ilyen anyag például a pakura- ebből a mérgező kőolajhulladékból készülnek finomítással a krémalapok. Ettől ég, viszket a bőrünk! Eltömíti a pórusokat, blokkolja a bőrlégzést, anyagcserét, akadályozza a bőr méregtelenítését, gyulladást okoz. A gyulladással együtt járó bőrbetegségek: mitesszerek és pattanások, pikkelysömör, ekcéma, hiperkeratózis, szeborrea, rozácea...
4. a fogkrémeinkben található fluoridok immunkárosító hatásúak, mutációkat okoznak a kromoszómaszerkezetben, behatolnak az agyba, ahol csökkentik az értemi képességeket, roncsolják a pajzsmirigyfunkciót. Míg Európában fluoridtartalmú fogkrém reklámokkal van tele a média, az Egyesült Államokban az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) előírja, hogy a csomagoláson fel kell tüntetni az egészségügyi kockázatokat, a Skandináv országokban és a volt Szovjetunió területén pedig egyenesen törvények korlátozzák a használatukat, fogkrémekben való alkalmazásuk tilos.
5. tartósítószerek, szintetikus illatanyagok és színezékek, többségük allergén. Vigyázat! Bőrünk a legnagyobb szervünk, a bőrön át kétszer annyi káros anyag tud felszívódni, mint emésztőrendszerünkön keresztül!!! Természetesen ez fordítva is igaz lehet: a házi szappan, bár elsődleges "gyógyhatása" a boltinál jóval kíméletesebb tisztító képességében rejlik, tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek esetleg jótékonyan hatnak pl. bőrbetegségek esetén.
A háziszappanokkal szembeni tévhitek
Házilag nem csak mosószappan készíthető (ezt inkább csak Magyarországon hisszük, mert még sokan emlékezhetünk a dédnagyi szappanjaira...:))
A házi szappan is lúggal készül (legyen az hamulúg vagy nátronlúg), lúgos kémhatású, de a benne maradó (iparilag ki nem vont) természetes növényi glicerin miatt, és persze mert természetes olajokból készül, nem pedig ipari tenzideket tartalmaz, nem roncsolja a bőrt.
A házi szappan "nem habzik": hiába no, ez a nemzedék már az SLS-en nőtt fel! Előfordulhat a kizárólag növényi olajokból, főként az olívaolajból készült szappanoknál, hogy valóban nincs akkora habjuk mint egy „gyári” szappannak, de ez teljes mértékben összetétel függő. Egyébként a tisztítóhatás sosem a buborékok számával mérhető.