TESTÁPOLÓK HÁZILAG
szilárd testápoló, masszázstömb
testápoló tej (kökényes-mézes)
Krémes négyes- mert hétágra süt a nap!
A tavasz ujjlenyomata (sós fürdőtömb, bőrradír)
Harmóniában a természettel - babérolajos krém ahová csak szeretnéd!
Testápoló alaprecept
Hosszas kísérletsorozat eredményeként született meg ez a testápoló recept. A terv egy hófehér alapkrém volt, a lényeg pedig a hidratáló hatás. Persze mindig a legegyszerűbbnek hangzó dolgot a legnehezebb összehozni... Fehér? Sajnos az olajok, zsíradékok nagy többsége nem az, főként nem finomítatlan formában! Végül az olajok kiválasztásakor a hidegen sajtolt barackmag olaj mellett a finomított shea vajra esett a választás. Bár utóbbiból is jobb a finomítatlan, de úgy gondoltam, hogy testápolónak tökéletes lesz, úgyis kerülnek bele más értékes hozzávalók is.
Egy testápolónál (szerintem) alapkövetelmény, hogy elég híg legyen, azaz – ahogy a házikencés alapismeretekben írtam- hogy vizes hatású krémet készítsünk. Emulgátornak ezért természetesen a glicerin-sztearátot használtam, kiegészítve a borax-glicerin párossal. Utóbbi szintén emulgátorként viselkedik. Ebben a felállásban a zsírfázis – vízfázis aránya 1:2 lett, tehát a vízfázis duplája a zsíradékoknak, rendkívül finom, laza állagot biztosítva a krémnek. Nem lett ugyan annyira híg, mint amennyire elsőre gondoltam (később majd szeretnék egy testápoló tejet is gyártani). Tusfürdő flakonba tettem, de a vége már nehezen akart kijönni, ezért szét kellett vágni a műanyagot, nehogy benne maradjon egy csepp is az értékes anyagból :) ... (Tapasztalat: jobb neki egy nagy tégely!)
A borax a rendkívül magas E-vitamin tartalmú barackmag olajjal tartósítja is a krémet, ezért nem feltétlenül kell külön tartósítószerről gondoskodni, főként, ha hűvös helyen tartjuk a krémünket, és gyorsan elhasználjuk. Semmiképpen sem szabad megijedni a boraxtól, jól ápolja az érzékeny bőrt (borotválkozáshoz használt szerekben is gyakran előfordul).
Manapság a glicerinről is rémhírek terjengenek az interneten, pedig eddig ez volt a hidratáló készítmények “alfája és omegája”. Állítólag nagy mennyiségben- mivel magához köti a vizet- kiszárítja a bőr mélyebb rétegeit, hidratáló hatása ezért csak felületi, egyszóval látványos, de többet árt, mint használ. Kis mennyiségben azonban ajánlják. Igaz, vagy sem- jobb félni, mint megijedni alapon nem tettem túl sokat a krémbe.
Ellenben ami meggyőződésem: nincs jobb hidratáló hatású anyag, mint az urea (karbamid) -erről olvashatsz nálam egy kis cikket: Főoldal / Buborékok / Szappan helyett- ezt semmiképpen nem hagynám ki, a krémjeim többségében van, így került a testápoló alapreceptbe is.
Ami pedig a vízfázist illeti: többféle dolgot is kipróbáltam. Az első szériában ragaszkodtam a “fehér krém” elgondoláshoz, ezért saját készítésű jázminvíz forrázattal dolgoztam, a krémet pedig jázmin illóolajjal illatosítottam. A végeredmény tényleg csodás lett, főleg, mert nagyon kedvelem a nőies virágillatokat. A jázmint egyébként főleg a kínai orvoslás szereti, görcsoldó hatása miatt fejfájás vagy hasgörcs esetén, illetve a könnyebb szülést elősegítendő alkalmazzák. Erős csírátlanító hatása is van (ezért kezdték inni Kínában a jázmin teáját is). Én csak az esti ellazuláshoz használtam, természetes hangulatjavító, és a nemi vágyat is serkenti. Nálam nagy kedvenc!:)
Miután a jázminos változat elfogyott, a második szériában készült testápolómnál már nem ragaszkodtam ahhoz, hogy a krémem fehér legyen. Kezdtem variálni a dolgot, került bele hidegen sajtolt szőlőmag olaj (nagyon könnyen szívja magába a bőrünk ezt az olajat, érdemes kísérletezni vele!) és a vízfázis rooibos tea volt (de írhatnám úgy is, hogy vörös fokföldirekettye kivonat :)), illóolajként pedig a kubeba adott a kencének ellenállhatatlan citrus illatot. Hideg téli estéken a forró fürdő után a "citromos teás" testápoló egy pohár forró ital mellett szintén kellemesen nyugtató hatású volt- ez is hamar elfogyott! (A rooibos az antidepresszáns hatás mellett antioxidáns is, lassítja a bőr élettani öregedését.)
A pontos recept a Házikence receptek menüpont alatt található- a link csak regisztrált felhasználóknak jelenik meg!
Szilárd testápoló, masszázstömb
Íme a recept:
40 g shea vaj
50 g kakaóvaj
30 g méhviasz
90 g mandula (vagy egyéb folyékony) olaj
10 csepp illóolaj (én itt narancs illót használtam)
(narancs színű kozmetikai pigment –ez kihagyható)
Ezt a receptet több helyen megtalálhatjuk natúr kozmetikumos oldalakon. Szeretném én is megosztani, ez valóban bevált, ráadásul egy egyedi, egyben egy igen jól használható dologról van szó: lehetővé teszi, hogy azokat a tápanyagokban gazdag, ám igen tömény, zsíros vajakat, amikből készül, kellemesen vékony rétegben vigyük fel a bőrünkre. Egyszóval a recept hibátlan, szobahőmérsékleten stabil (nem fog szétfolyni- tűző napra viszont ne tegyük ki!). Ajándéknak is jópofa, mert szép formákba lehet önteni.
Az összeállítása egyszerű: az anyagokat gőz felett összeolvasztjuk. Tudni kell, hogy vannak hőérzékeny zsíradékok, ilyen a shea vaj is, ezért ezt a legvégén tesszük bele- egyszóval a jó megoldás az, ha a méhviaszt előbb felolvasztjuk a mandulaolajban, ebbe olvasztjuk bele hirtelen a kakaóvajat, majd a sheát. Jól elkeverjük az anyagot, majd még melegen szilikonformába öntjük. Hűtőbe tesszük, hagyjuk megkeményedni. Nem romlandó, hiszen nem tartalmaz vízfázist, de aki mégis aggódna, hogy avasodni kezdenek a zsíradékok, az adhat a langyos anyaghoz néhány csepp E-vitamint a készítésnél.
Ötlet: lehet gyógynövényes verziót is készíteni belőle! Folyékony olajként tehetünk hozzá bármilyen növényi macerátumot (pl. körömvirág vagy orbáncfű macerátum extraszűz olívaolajban).
Figyelem! A kakaóvajat ne használjuk napozáshoz, vagy napozás előtt!!! Fényérzékenyítő (fototoxikus zsíradék)! Ebben az esetben készítsük inkább teljes egészében sheából a masszázstömböt a folyékony olaj mellett! (Azért nem árusítanak már a patikák hivatalosan kakaóvajat, mert kiderült, hogy sok embernél problémát okozott- én is így jártam: régebben napozáshoz használtam, de tele lettem kiütéssel.)
Duplarózsás gél, avagy a szeplőtlen élet titka (érett, pigmentfoltos bőrre)
Kétféle gélt szerettem volna már régóta kipróbálni, a rózsát és a kövirózsát. Miután leszüreteltem a kerti vörösrózsa bokrot és anyukám sziklakertjét (természetesen amikor édesanyám épp nem nézett arrafelé…:)), neki veselkedtem a munkának. Na jó, olyan nagyon nem is kellett veselkedni, a gélek készítése nem bonyolult feladat. Mindkettőt elkészítettem, és egy hirtelen ötlettől vezérelve egymásra rétegeztem őket: így lett duplarózsa, a multifunkciós gél!:)
Az elképzelés nem egy kizárólag vízfázisból álló kence volt, ahogy a klasszikus gélekhez illik, hanem egy nagyon kevés olajat is tartalmazó. Egyszer már véletlenszerűen készítettem ilyet, és nagyon tetszett, de sajnos nem jegyeztem le a receptet, úgyhogy indult újra a fejtörés: miből mennyit, illetve mihez mennyit kéne tenni. A végeredmény:
7,5 g jojoba olaj
1,5 g glicerin-sztearát
3 g Solagum
(gőzfürdőn elkeverni, majd hozzáadni: )
135 g rózsa hidrolátum
illetve egy másik edényben:
7,5 g avokádó olaj
1,5 g glicerin-sztearát
3 g Solagum
(gőz felett melegítve elkeverni, majd hozzáadni: )
135 g kövirózsa lé
A gélesítő anyagból (Solagum) lehet esetleg többet adni hozzá, ha valaki keményebbre szeretné, az enyém enyhén folyós lett- ízlés kérdése.
Nagyon dekoratívak a rózsaszín és almazöld rétegek a pici befőttesüvegben, amibe beletöltöttem őket. Lehet tartósítani a készítményt valamilyen bio tartósítóval (pl. Rokonsal), ezeknek az adagolását a forgalmazók általában feltüntetik, az illatosítást pedig mindenki a saját szája-íze (akarom mondani szimata-szokása) szerint válassza meg.
Most egy kicsit írnék a házi kövirózsáról (Sempervivum tectorum), kedvenc pozsgásaim nálunk legismertebb képviselőjéről. Latin neve, „Sempervivum” azt jelenti „mindig élő”, hiszen sosem szárad el, az elvirágzott anyanövény ugyan elpusztul, de addigra számos sarjat nevel- az élet lényegét képviseli: utódainkban élünk tovább! Az ókorban háztetőkre ültették, hogy ne csapjon bele a portába a ménkű, bár tudományosan ez a gyógyhatása:) nem igazolható. Szép látvány lehetett azonban egy ilyen város!
Népi neve a „fülfű” már valódi gyógyító erejének mivoltára utal, levével kezelték régen (igen hatékonyan) a fülgyulladásokat, de bármiféle egyéb gyulladásra jó, így a bőr elváltozásainak kezelésére is sikeresen alkalmazható. Használhatjuk sérülések, rovarcsípések esetén, híres „szeplőtlenítő”, de akár szemölcsök kezelésénél is lehet vele tenni egy próbát. A házi kövirózsa nem mérgező, ezért teaként torokgyulladás és szájfertőzések, ínygyulladás esetén nyugodtan lehet vele öblögetni, ráadásul télen is hozzájuthatunk a kertből, amikor olyan kevés a frissen szedhető egyéb gyógynövény.
Az öregedés külső jeleit visszaszorító rózsával karöltve igen hatékony páros, az esti fürdés után testápoló helyett használom (amíg el nem fogy…). Bátran próbáljátok ki Ti is!
Kökényes-mézes testápoló tej
Gyógynövények a természet patikájából, s egy olyan testápoló, ami végre gond nélkül kifolyik a flakonból… Folytattam a „kökényes-mézes” sorozatot, amelynek alapötlete gesztenyegyűjtés közben született- ha a teljes történetre vagy kíváncsi, akkor ITT kezd az olvasást!
Ezt a krémet problémásabb esetekhez terveztem, hiszen az alapja három olyan gyógynövény, amelyet sikeresen használhatunk zsíros, pattanásos bőr kezeléséhez: a vadgesztenye, a kökény és az orbáncfű. Az orbáncfűből nyerhető vörös olaj (macerátum) a legjobb sebkezelő szerek egyike (ezt láthatjuk a képen). A testápolót és a gesztenyéből készült egyéb házikencéimet a Gesztenyesoron című cikkben lévő utolsó fotón lehet megnézni, itt olvashatunk a vadgesztenye és a kökény jótékony hatásairól is. Így hát itt más dolgom nem is marad, mint a testápolóban szereplő összetevők arányainak az ismertetése, íme:
25 g shea vaj
15 g orbáncfű macerátum
5 g glicerin sztearát
5 g cetilalkohol
2 g borax
5 g glicerin
80 g vadgesztenye főzet
40 g friss kökény lé
illóolaj (ízlés szerint- ha kifejezetten zsíros, pattanásos bőrre valót szeretnénk, akkor tájékozódjunk a „Nagy illóolaj táblázat” adataiból)
tartósító (Biokons)
Egy kupicával a kiadós esti zuhany után mindenkinek egészségére válik! :):):)
Marcipánkrém testápoló
…mert kell az illatosan csábító simogatás, egy falat krémes desszert, ami bátran beépíthető akár a napi diétás programunkba is!:)
Új kedvencet találtam magamnak az olajok között! A hidegen sajtolt szilvamag olajnál finomabb illatút ritkán találni, ezért döntöttem úgy, hogy az új testápolómban a főszerepet fogja játszani. Akinek egyszer az orra alá kerül egy szilvamag olajos üvegcse, az egészen biztosan rabjává válik ennek a folyékony marcipánnak! Természetesen nem csupán az érzéki élvezetek végett választottam, hanem mert tapasztalataim szerint egy igen könnyen felszívódó, kellemes bázisolajról van szó, mely hasznos szereplője lehet bármilyen bőrápoló készítménynek.
A testápolók használata főként azoknak ajánlható, akiknél a védő funkciót ellátó, faggyúból, szaruzsírból és vízből álló hidrolipid film, mely a hám természetes része, valami miatt nem nyújt elegendő védelmet a bőrnek a kiszáradás ellen. A bőrszárazságot kezelendő kiváló hatóanyag az urea (karbamid), amit ebből a krémemből sem hagytam ki. A bőr természetes pH-jának is kedvezni szerettem volna, tehát egy 5-ös pH –hoz közeli értéket akartam elérni, ezért a készítmény savfokát tejsavval állítottam be (savas kémhatás mellett remekül tartósítható a krém Rokonsallal). És hogy még „marcipánosabb” legyen: az összetevők között megtalálhatjuk a mandula olajat és egy pici keserűmandula illóolajat. A krém - hígabb állagára való tekintettel- airless adagolóba került, amelyből kényelmesen használható. Nagyon finom lett, ajánlom szeretettel minden házikence rajongónak!
Jöjjön a recept (100 g)!
1. fázis: 12 g szilvamag olaj, 7,5 g mandula olaj, 2,5 g szkvalán, 5 g pluromatte
2. fázis: 3 g kakaóvaj, 1 g Solagum, 1 g búzacsíra olaj
3. fázis: 60 g desztillált vízben elkevert 4 g urea, 3 g glicerin
4. fázis: 1 g pantenol, 10 csepp selyemprotein, 4 csepp tejsav, 20 csepp Rokonsal, (esetleg egy csepp keserűmandula illóolaj, de ezt óvatosan kell adagolni, mert nagy mennyiségben toxikus!)
Megérdemeljük! :)
Krémes négyes- mert hét ágra süt a nap!
1. Kávés testápoló tej zab kolloiddal
Ebben a nagy melegben nem volt kedvem túl sok mindenhez, de mikor megérkezett a kis csomagom, ami telis-tele volt mindenféle finom kence alapanyaggal elkapott a hév... Évekkel ezelőtt megálmodtam egy kávés testápolót, lelki szemeim előtt csoki barna volt, tejszínesen folyós és bódítóan csokis-kávé illatú. Igen, sajnos már nem csak a szappanoknál van tetemes bakancslistám, kence vonalon is beindult az a bizonyos hangya... Mivel nem szeretem mások receptjeit használni, mert úgy gondolom, hogy egy készen kapott dolgot követve az ember elveszti az alkotásban rejlő öröm jó részét, nekiláttam a tervezésnek a rendelkezésemre álló alapanyagokból. Amit szerettem volna megmutatni, az egy igazi ínyencség: az elkészült krém társaságában a nyers, szűretlen kakaóvaj az, amit a fotón láthatunk! Igen, csoki színű és csoki illatú! Végre sikerült szereznem belőle, régóta vártam erre, mert kávés testápoló az én repertoáromban nem létezhet nélküle... Párjaként természetesen kávévaj szerepel a receptben – a kettő együtt megvalósította a hozzájuk fűzött reményeimet: kávés testápolóhoz méltó szín és illat. Az igazi kávévaj tulajdonképpen hidrogenizált kávé olaj, tehát ennél se valami olajba áztatott kávézaccra kell gondolni, rendkívül zsíros, erősen kávé illatú vajféle, krémessége jól ellensúlyozza a kakaóvaj keménységét. Miután azonban egy laza testápoló tejre vágytam, nem pedig valami nehezen felszívódó kencére, így a továbblépés nem volt egyszerű az emulzió megtervezésénél. A választott szilárd vajakat végül egy növényi szilikonos alappal dolgoztam el, kapott némi koffein port, ami ugyan a bőrrel nem csinál semmit, de ártani sem árt... és hát ez egy kávés testápoló, vagy mi..., majd adtam hozzá még zab kolloidot. Utóbbi (a koffeinnel ellentétben) kiválóan ápolja, puhítja a bőrt és megszünteti a viszketést – már, ha valakire éppen rátörne a vakarózhatnék... :)
2. Faktoros naptej C-vitaminnal
A gyerek a héten úszótáborban volt, s miután az idő nagy részét a napon töltötték a vízben, kötelező volt olyan naptejet vinni, ami ebben az esetben is hatékony védelmet képes nyújtani. Pártolom a natúr kozmetikumokat, de most kevésnek gondoltam a sima fizikai fényvédelmet. A fizikai fényvédelem annyit tesz, hogy a napozó krémünk kizárólag a bőrbe fel nem szívódó fényvisszaverő anyagokat tartalmaz: titán-dioxidot és cink-oxidot, melyek fehér fedőréteggel vonják be a bőrt, ami aztán a vízben szépen leázik az emberről. Ezzel szemben a kémiai fényvédők egészen máshogy hatnak, beszívódnak a bőrbe és semlegesítik a káros UVB és UVA sugárzást (a különböző sugárzásra különböző anyagokat alkalmaznak a széles spektrumú fényvédőkhöz a bolti készítményeknél). Ezek az alapanyagok (pl. avobenzon, oktokrilén, oktinoxát...) nem valók natúr kencékbe, de beszerezhetőek külföldi webáruházakból, ha valaki mégis ilyen fényvédőt szeretne a krémjébe. Igazából hozzáértő szakember segítsége nélkül nem ajánlanám senkinek a naptej készítését, sok mindenre kell odafigyelni, de az egyik legfontosabb, hogy ne kerüljön bele semmilyen fényérzékenyítő összetevő. Miután én már pórul jártam például a kakaóvajjal, így azt soha nem teszem az ilyen célra gyártott kencébe, de kerülendőek az illatanyagok, illóolajok (a citrusfélék illóolajai különösen veszélyesek!), tehát nagyon alaposan utána kell járni, hogy mit és hogyan tegyünk egy napra szánt készítménybe. Az általam készített naptej shea vaj és növényi szilikon alapú, aktív összetevőként (a fényvédő keveréken felül) még C-vitamint tartalmaz. Természetesen a C-vitamin krémekben nem az instabil aszkorbinsavat jelenti, hanem általában a nátrium-aszkorbil-foszfátot, mely hatékonyan semlegesíti a bőrben keletkező káros szabad gyököket, sok esetben kerül napvédő készítményekbe is.
3. Karotinos testápoló tej
Ha mégis leégnénk, vagy ha a napvédelem helyett úgy döntök, hogy csupán barnulni szeretnék a napon, akkor jól jöhet ez a gyönyörű testápoló buriti olajból. A buriti karotintartalmánál fogva kiváló választás a nyári napokra. Nagyon egyszerű az elkészítése, csupán mészvizet és némi E- és A- vitamint használtam hozzá. A mészvíz hagyományosan alkalmazott alapanyag, babáknak készítettek popsikenőcsöt a segítségével: egyenlő arányban keverték az olíva olajat a mészvízzel, majd némi méhviasszal stabilizálták az emulziót. Tartósítást nem igényel. Nyugtató hatású, így akár napégésre is jól használható- főként buritival társítva! :)
(Babits Mihály: Nyár)
4. Ráadás: olajmentes arcápoló jázminvízzel
Ha egész nap a hőségben kenegetem magamat mindenféle zsíros krémmel, akkor az esti órákban a bőröm már nem feltétlenül igényel egy újabb réteget... A jázminvíz pedig olyan bódító illatú volt, megérdemelte, hogy főszerepet kapjon egy olyan kísérleti jelleggel készített arcápolóba, melybe kizárólag vízoldékony ápoló anyagok kerültek... A recepttel sokat kísérleteztem, míg végre elértem a megfelelő textúrát, de megérte a befektetett energiát: illatos hidratálás felsőfokon!
Gyertyafényes ünnepekre…
A fény az élet, a tudás világossága, a szeretet és az otthon melegsége, túlvilági ígéret: gyertyaláng. Végigkíséri életünket, különféle ceremóniáinkat, de ha máskor nem is, az ádventi időszak alatt (az ádventi koszorún lévő négy gyertya a várakozás négy hetét jelöli, melyeket hétről hétre kell meggyújtani) és karácsonykor majd minden meghitt kuckóban kigyullad a szépséges fényhozó. Igen, ez most egy ilyen ünnepi bejegyzés lesz, s remélem méltó befejezése a 2016-os esztendőnek…
A régi magyarság úgy képzelte, hogy minden embernek van egy gyertyája a mennyben, s amikor annak fénye kihúny, az ember életének elérkezett az utolsó napja. A gyertya szent, ahogy az élet is. A gyertyát február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján fel is szentelték annak idején a katolikus magyar falvakban. A Világ Világosságának, a kereszténységben Krisztus áldozatának jelképe, aki fénylőn, de magát felemésztve fénylett, melegségével, szeretetével megváltva az emberiséget, ezért Jézus születésének napján, karácsony estéjén a magyaroknál a család minden tagjának szokás volt meggyújtani egy szál gyertyát. Ám a gyertya története a kereszténységnél sokkal régebbre nyúlik vissza…
Eredete 5000 éves homályba vész: kanócos gyertyákat használtak már a rómaiak, illetve az egyiptomiaknak is voltak ilyen világító eszközeik állati zsiradékból (faggyúból), de más ókori kultúrákban is jelen volt már ekkor a gyertya. Kínában egy ott őshonos rovarból nyert viaszt kevertek különféle gyantás magvakkal, kanócnak pedig rizspapír tekercset használtak. Japánban egy dióféléből, míg Indiában a fahéjfa termésének főzésével nyerték a gyertyákhoz az alapanyagot. A méhviasz gyertyák a középkorban váltak csak ismetté Európában, de borsos áruk miatt ezekkel inkább csak a templomokban találkozhattak az emberek. Otthonaik világítását továbbra is faggyúból készült gyertyákkal oldották meg. Az első jelentős változás a 18. századra tehető, amikor a bálnavadászat következtében nagy mennyiségben lehetett hozzájutni a cetvelőhöz- az ebből készített gyertyák kiváló minőségűek voltak, fényesebben és tisztán égtek elődeikhez képest. 1820 táján a francia vegyész, Michel Eugene Chevreul a faggyúból kinyerte a sztearint, majd 1850 körül elkezdték használni a paraffint is a gyertyagyártásban. A gyertyák fénykorának 1879-ben az elektromos izzók felfedezése vetett véget.
Ezek a tárgyak ma már inkább csak lakásdekorációs célokat szolgálnak, de hogy ez ne így legyen, ezért szeretném most bemutatni a masszázs gyertyákat, melyek remek ajándékok lehetnek ismerősöknek, családtagoknak, de meglephetjük vele akár önmagunknak is. Egyszerre teremtenek meghitt, hangulatos atmoszférát és jelentenek egyben egy testápolási kelléket. Furcsán hangzik, igaz?
Több, mint egy évszázaddal a modern paraffin / sztearin gyertyák megjelenése után az 1990-es években újításokat vezettek be a gyertyagyártában: növényi eredetű alapanyagokat kutatva megjelentek az első szója-, illetve pálmaviasz gyertyák.
Ellentétben a mesterséges úton fehérített kőolajszármazékkal, a paraffinnal, ezek a jóval természetesebb alapanyagok tökéletesen és tisztán égnek. A paraffin égetésekor mérgező anyagok kerülnek a levegőbe (mértek például toluolt, ketonokat és benzolt). Ezért, ha sokszor égetünk a lakáson belül gyertyát, akkor válasszuk inkább a méhviasz, vagy egyéb, növényi viasz alapúakat, ezek nemhogy nem szennyezik, hanem egyenesen tisztítják a levegőt (megkötik a levegőben szálló porszemeket, allergén anyagokat, baktériumokat).
A szójaviasz gyertyák további jellemzője, hogy igen takarékosak, lassan égnek, hosszan világítanak, illetve ennek a viasznak az olvadáspontja igen alacsony, csupán 50 Celsius fok körüli. Miután nem forró az olvadék és a szójaviasz tulajdonképpen a szójaolaj származéka (utóbbiból hidrogenizálással nyerik), így egyéb ápoló olajokkal keverve akár testápolóként, zsíros krémként is használható. A masszázs gyertyák tehát a szilárd testápoló tömböktől csupán abban különböznek, hogy melegen, olvadék állapotban használjuk őket, ami nem is baj, hiszen így jóval könnyebben felszívódnak a bőrbe. Érdemes őket egy kényeztető masszázs, vagy egy forró fürdő alkalmával kipróbálni!
Az én receptem a következő volt:
30 g szójaviasz (CB 135)
15 g shea vaj
15 g jojoba olaj
3 ml illatolaj
Ez a mennyiség kb. egy 7 cm magas és felül 5 cm átmérőjű üveg mécsestartóba elég. A kanóc 3 mm-es pamut.
Ne felejtsük el a lángot kioltani, ha már megfelelő mennyiségű olvadékunk gyűlt össze, s picit várni, hogy az olaj véletlenül se legyen túl meleg. Töltsük ki az anyagot a tenyerünkbe, majd dörzsöljük vele végig a testünket. A szója jól ápol, selymes érzetet hagy hátra a bőrön (kevésbé zsíros, mint a méhviasz), a shea és a jojoba olajat pedig már sokszor méltattam- nálam rendszeresen főszerep jut nekik. Ajánlható még a folyékony olajok közül például a mandula és az avokádó is, ezeket tervezem még kipróbálni. Most kizárólag nem avasodó (vagy nem hamar avasodó) zsiradékot használtam és egy erősebb illatanyagot (érdemes antiallergént választani), mert a szójaviaszra jellemző, hogy elnyeli az illatokat, egy masszázsolajba meg amúgy sem kerülhet túl sok belőle.
Gyertyát készíteni könnyű, de JÓ GYERTYÁT készíteni pont olyan nehéz, mint jó szappant, ezért pár szóban írnék a hibákról is:
1. A gyertyába a kanóc mentén lyuk ég: ez főleg a nem megfelelő kanóc választástól függ (egy receptet adott edényméret mellett többféle kanóc típussal és mérettel kell tesztelni)
2. Kialszik a gyertya: okozhatja pl. a túladagolt, vagy a nem megfelelő illatanyag, nem megfelelő blend. Ilyenkor a kanóc "eldugul" (megszívja magát valamilyen nemkívánatos anyaggal)...
3. karfiolosodik a megszilárduló viasz teteje: ez olyasmi, mint az "alien brain" a belül gélesedő, felül már megszilárduló szappanoknál - elsősorban az okozza, hogy a viaszt jobban vissza kellett volna hűteni öntés előtt. Ez azért is fontos, mert ha túl hígan öntünk, akkor az illatanyag a viasz aljára süllyedhet, nem egyenletesen oszlik majd el az anyagban. Állítólag a profi gyertyaöntők ezt is tesztelni szokták. Amúgy a csúnya felszín könnyen orvosolható hőlégfúvóval (esetleg egyszerű hajszárítóval).
4. az elszenesedett kanócot mindig vágjuk vissza
A pislákoló láng az emberi élet törékenységének szimbóluma- tápláljuk hát ezt a lángot, gyújtsunk egy gyertyát és lazítsunk! :)
Zárjuk kellemesen az Óévet és legyen szép az Új Esztendő! B.Ú.É.K!
Felhasznált irodalom:
http://candles.org/history/
http://albar.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=338780
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/karacson/gyertya.html
http://www.aussiecandlesupplies.com.au/massage-candle
A tavasz ujjlenyomata (sós fürdőtömb, bőrradír)
2017. április. Amikor előbújnak a felhők mögül az első napsugarak alig várjuk már, hogy ki lehessen mozdulni a házból anélkül, hogy az embert megenné az Isten hidege. Én is kidugtam az orromat végre a vackomból, mint a barnamedve, alkotásra éhesen. A japán cseresznyevirág, a Sakura ünnepe sokszor eszembe jut, ahogy végigsétálok az utcánkon és nézem a szomszéd kerítése mellett pompázó fosószilva fákat- oké, ez nem túl romantikus, tudom, de a rózsaszín virágok azért stimmelnek. Szóval jött a nagy ötlet. Illetve a nagy ötlet már előbb jött: meglátogattam egy Lush szaküzletet és az egyik masszázstömbön japán cseresznyevirág volt, bár nem túl jó állapotban… Gondoltam én ennél tudok szebbet is, úgyhogy amint a fosószilva pompázni kezdett gyorsan lepréseltem egy adagot a finom, álomszerűen törékeny virágokból. Régen készítettem már masszázstömböt (az alapreceptemet feljebb láthatjátok). Annyi a változás, hogy só is került bele, így bőrradírozó hatású, fürdésnél használható. A gyönyörű színét a saját készítésű orbáncfű olajam és a zi cao macerátumom adja, mesterséges színezéket nem tartalmaz. Ezekről a gyógynövényekről ITT és ITT olvashattok az oldalon. Az illat természetesen cseresznyevirág… :)
Harmóniában a természettel – babérolajos krém ahová csak szeretnéd!
A bolti krémekhez rengeteg rossz élményem fűződik. Soha nem találtam egyetlen olyan készítményt sem köztük (még a drágább kategóriában sem), aminek a használata ne okozott volna viszketést, égő érzést és bőrpírt, később pedig bőrszárazságot az ígért hidratáló hatás helyett. Az összetevő listákat vizsgálgatva azt tapasztalhatjuk, hogy a nagy gyártók – lévén a kozmetikumaikat arra tervezték, hogy hosszú ideig a boltok polcain sorakozzanak a mikrobális romlás veszélye nélkül – gyakorlatilag csupa szintetikumot és tartósítószert sóznak a vásárlókra, és ha van is valamennyi hatóanyag a készítményben, az éppen csak annyi, amennyi ahhoz kell, hogy a marketing okán rá lehessen írni a címkére. A reklám, a hangzatos szólamok számomra kizárólag akkor elfogadhatóak, ha a jó tálalás mellett nem hazugok, de sajnos nehezen találkozhatunk a piacon emberbarát marketinggel, igaz ez sokszor a magukat „természetes kozmetikum” gyártónak mondókra is.
Egyszóval jobb, ha az ember magában bízik, tehát ha kencézni szeretne, akkor azt gyorsan összedobja a konyhában… Én most a „Harmóniában a természettel” krémsorozatomat egészítettem ki háromféle krémmel: egy papaya olajos hialuronos ráncfeltöltővel, egy aloe verás regenerálóval és egy zsíros bőrre is alkalmas babérolajossal, utóbbinak pedig szívesen megosztom a receptjét is. Aki szereti a babérolajat, annak ez a krém maga az álom: csodás természetes zöld szín és finom fűszeres illat, könnyed textúra:
Zsírfázis:
7 g babérhús olaj
5 g shea vaj
5 g sárgabarack magolaj
4 g olivem
2 g cetil-alkohol
Vízfázis:
3 g glicerin
70 g desztillált víz
2 g pantenol
0,5 g E-vitamin
0,5 g allantoin
0,2 g xantán
0,8 g Cosgard
Jó kencézést Mindenkinek!
Omar Anyu, 2017. nov. 26.