contrast1.jpgcontrast2.jpgcontrast3.jpgcontrast4.jpg

 Cikkolvasó

A VILÁG SZAPPANFÁI, SZAPPANNÖVÉNYEI

 

Bemutatjuk azokat a növényeket, amelyeket az emberiség valaha tisztálkodásra, mosásra használt...

adzsram

gesztenye

shikakai

 

adzsram- a beduin szappan (lásd arab szappanok)

 

beduin szappan

 

vadgesztenye

 

Gesztenyesoron

 

vadgesztenye, mint szappannövény

 

     A gesztenyesoron senki nem megy végig anélkül, hogy meg ne tömné a zsebeit, igaz? Ha másért nem, akkor a gyermekkori emlékek végett, vagy egyszerűen, mert a vadgesztenye olyan szép; kis fényes, sima, meleg barnaság a fehér hasacskájával, az ember kényszeredetten morzsolgatja csak az ujjai között. Én így vagyok vele, biztosan más is…

 

vadgesztenye játékok     Szappannövény, bár ezzel nyilván most nem mondtam újat a legtöbb embernek- ezért is kezdem ezt a történetet ennél a témánál (szaponin tartalmú növények) az oldalon. Szóval szappannövény. Mi jut erről mindenkinek eszébe? Igen! Mosni lehet vele! Sok helyen olvashatunk gesztenyés mosószer recepteket, és sokan ajánlják az indiai mosódió alternatívájának- valóban! Miért kell drága egzotikus termékeket vásárolni, ha van nekünk saját, ráadásul ingyen? Az egyszerű eljárás a következő: begyűjtjük, 8 felé vágjuk, felöntjük vízzel és jól kifőzzük belőle a szaponinokat, s mint folyékony mosószert használjuk fel a kapott levet (így a leghatékonyabb, ha magában akarjuk használni). Elszánt versenyzők nyugodtan pucolják meg és reszeljék le- de azt hiszem, hogy aki ezt megteszi, az nem fog sokáig ökotudatosan mosni!:) Egyébként semmi szükség rá, a héj ugyan főzésnél némileg elszínezi a levet, de ha másnapig állni hagyjuk, akkor teljesen „kifehéredik” a mosószerünk, nem kell attól tartanunk, hogy elszínezi majd a ruhákat. Tartósítását megoldhatjuk úgy, ahogy a házi szörpöknél (nátrium-benzoát). Vagy: begyűjtjük, 8 felé vágjuk, kiterítjük, alaposan kiszárítjuk és így tesszük el télire, hogy gesztenye szezon után is főzhessünk belőle mosószert. Nem vesztegetem erre tovább a szót, aki meg szeretne győződni a dolog hatékonyságáról, annak ajánlom figyelmébe a következő remek cikket: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/teszt-oko-mososzerek-viz-meggyozoen-habzott

fürdés vadgesztenyével     „A víz meggyőzően habzott”- így a cikk. Arra gondoltam, hogy amennyiben ez valóban így van, akkor lehet, hogy meg tudom vele oldani a számomra nyomasztó fürdőhab kérdést is. Gyorsan kipróbáltam az esti fürdésnél, először a tapasztalat végett csak simán a gesztenyefőzetemet öntöttem a kádba, s láss csodát…(kukkants a képre)! Sajnos a habja nem túl tartós, ezért úgy határoztam, hogy kombinálni fogom… Szeretek a fürdővizemhez habfürdőt adni, nem csak azért, hogy elmerülhessek a habokban, sőt, nem elsősorban azért, hanem mert – lusta háziasszony lévén- szeretem, ha a kádat kevesebbszer kell kisúrolni a ráragadó szappan- és koszfoltoktól. A bolti megoldás azonban igazi SLS bomba, ezt jobb, ha egy egészségtudatos ember mellőzi. A problémán a folyékony háziszappannak a vízbe öntése sajnos nem segít. Lehet vásárolni azonban különféle növényi eredetű tenzideket (ilyen pl. a decyl glucoside, ami egy ún. cukortenzid)- ezek jók ugyan, de önmagukban drága megoldásnak találtam, hogy a csupán ezekből készült habfürdőt "pacsáljam így ki". Koppant a fejemen a gesztenye, jött az ötlet: kombináljunk! Sok gesztenye, pici tenzid- ez lenne az alap… és hogy ne legyen olyan unalmas, több variációt is kipróbáltam, természetesen olyan egyéb gyógynövényekkel igyekeztem kombinálni a gesztenyefőzetet az elkészített habfürdőimben, amiket szintén a gesztenyesoron szedtem.

     Az első, ami szembe jött, az egy óriási bokor kökény volt. Előkotortam egy kisebb zacskót, s elkezdtük telerakni a hamvas termésekkel, amikor megállt melletünk egy régi zsiguli, kiszállt belőle egy fiatal pár egy nagy kosárral, s ők is nekiláttak. Szóba elegyedtünk, kérdeztem tőlük, hogy mihez gyűjtik a kökényt. Legnagyobb meglepetésemre kiderült, hogy az Ilcsi kozmetikumokhoz! Ezt a véletlent! Megjegyzem a fiatal pár férfitagja majd minden leszedett szem után berzenkedve közölte, hogy: „Ejj, azt a hét meg a nyolcát, ilyesmire elpazarolni a jó kis gyümölcsöt, pedig micsoda „ágyas pályinka” lenne belőle- meginnám, azt mennék lefeküdni!”

habfürdő kökénnyel és homoktövissel     A kökény a szilva rokona, népies neve is zabszilva, vagy boronafa. Utóbbi utal arra, hogy egykoron mire is használták tövises ágait elődeink. És igen, többek között pálinkát, likőrt és bort is készítenek belőle, meg lekvárt- én maradtam az utóbbinál miután kinyertem a gyümölcsökből magamnak annyi levet, ami a tervbe vett kozmetikumokhoz kellett. (Zárójelben a kökénylekvár így készült: vízben nagyon rövid ideig meg kell rottyantani, a megpuhuló gyümölcsöt pedig teaszűrőn -huhh!- kell átpaszírozni. A savanyú íze miatt elég sok cukrot vesz fel, és kóstolgatás közben én még méz, egy csepp fahéj és pici szegfűszeg hozzáadására szavaztam, de illik bele a vanília is- így lett igazán finom. Mellesleg jó immun-és idegrendszer erősítő, hasfogó, nagyon jót tesz az emésztésnek.) A népi gyógyászatban inkább a virágjából készített teát használták vérnyomáscsökkentőként, vizelethajtóként, vesebetegségek esetén (hatóanyaga az amygdalin). „…ha a kökényvirágnak vizét veszed, az öklelést, oldalfájást, nyillalást meggyógyítja.” (idézet Melius J. Péter Herbáriumából)

     A gyümölcs leve erősíti és kondícionálja a bőrt úgy kívülről, mint belülről: vértisztító, így fogyasztása ajánlott bőrkiütések esetén, rendkívül magas az ásványianyag tartalma (főleg a vastartalma), sok benne a B1, B2 és C- vitamin, a magas csersavtartalom pedig kozmetikumokban feszesítő hatású. A gyümölcs bevethető akár korpás szeborrea esetén, azt is olvastam, hogy jó a pattanások, faggyúmirigy gyulladás kezelésére is, illetve –összehúzó hatása miatt – izzadásgátló. No meg gyönyörű színe van!:)

     Útközben nem mentem el üres kosárral a homoktövis bokor mellett sem! Az első, ami erről a bogyóról eszembe jut, az az extrém magas C-vitamin tartalma (tízszeres a citromhoz képest!), ami miatt rákos betegeknek is szokták ajánlani. Szintén nagyon jó immunerősítő, jól jöhet a téli, megfázásos időszakban, általában a kisfiamat szoktam megetetni vele, ami- mivel ez is rendkívül savanyú- nem egyszerű feladat egy anyukának. Megint koppant a gesztenye a fejemen -új gondolat: most majd a habfürdőjében kapja a homoktövist a gyerek! Külsőleg alkalmazva egyébként hámosító, gyulladáscsökkentő, ez is gyakori a bőrbetegségek elleni készítményekben. Amire még jó: hajhullás, narancsbőr, ráncok, illetve magas E-vitamin és esszenciális zsírsavtartalma miatt száraz, berepedezett bőrre használható.

vadgesztenyés házikencék, fürdőhab házilag          Végül jöjjön maga a gesztenye! Egy gesztenye a zsebben megvéd minden betegségtől, legalábbis régebben így hitték. A fát (Aesculus hippocastanum) Magyarországra a törökök telepítették be, s azóta a Kárpát-medence lakossága körében is kedvelt gyógynövénnyé vált. Mind belsőleg, mind külsőleg használható, de mivel a termés enyhén mérgező belsőleg (vadgesztenyelevél tea) kisgyermekeknek és várandós anyukáknak nem ajánlott, illetve vese-és májbetegség esetén is kerülendő. (Egyébként a leveléből vagy a virágjából készített teát emésztőszervi problémák, bélhurut és belső vérzések esetén használták, illetve görcsoldó hatású.) Külsőleg ritka esetben allergiát okozhat, tehát mielőtt a fürdővízhez öntenénk a fentiekben vázolt gesztenyés főzetünket, azért tegyünk vele egy bőrpróbát! Akiket kínoz a visszér vagy az aranyér, vagy bármiféle keringési rendellenességgel küzdenek, azoknak különösen jót tehet egy vadgesztenyés esti fürdő, ezért is örültem annyira az újdonságaimnak- gyógyhatású fürdőhab: két legyet ütöttem egy csapásra!:) Az egész növény összehúzó hatású anyagokat tartalmaz, ám a legtartalmasabb maga a termés. Érpanaszok esetén általában tinktúrát szoktak belőle készíteni, én most nem ezt az utat választottam, ugyanis nem maradhatott ki egy új visszérkrém összeállítása sem ebből a történetből... Érdekesség továbbá, hogy a gesztenyekéreg hatóanyaga, az eszkulin elnyeli az UV-B sugárzást, ezért gyakran szerepel fényvédő készítményekben, a kéreg egyben lázcsillapító hatású, illetve sárga festék nyerhető belőle. A levelek és virágok segítenek reumás bántalmak, ízületi fájdalmak esetén, de a vadgesztenyét régtől fogva használják fekélyek és bőrbetegségek (főként pattanásos bőr) kezelésére is (vadgesztenye macerátum). Aranyér esetén pedig egy ülőfürdő a növény kivonatával csodákra képes!

 

    A rövid ismertető után pedig jöjjenek a háziszerek- heten, mint a gonoszok!:)

 

    1. vadgesztenye fürdőhab kökényes- mézes és homoktövises verzióban különböző tenzid arányokkal (ez a recept regisztrált felhasználóknak belépés után ITT jelenik meg)
    2. shea vajas fürdőgél menta illatban (felejthető élményt nyújtott, felejtsük is el…)
    3. kökényes-mézes arctisztító / habszappan (szappanmentes szappan azoknak, akik nem szappanbarátok :))- (recept regisztrált felhasználóknak ITT)
    4. vadgesztenye szappan (nem maradhatott ki- erről csak annyit: alig várom a próbát!:))
    5. vadgesztenyés visszérkrém (UGRÁS a recepthez)
    6. kökényes-mézes testápoló tej vadgesztenye alapra orbáncfű olajjal (zsíros bőrre)- erről ITT olvashatsz
    7. kökény lekvár (avagy szépségápolás belülről – elkészítésének módja fentebb)

 

Shikakai és Amla

 

szilárd sampon     Rómeó és Júlia, Trisztán és Izolda, Orfeusz és Eurüdiké, Csongor és Tünde... A világirodalom híres szerelmesei helyett most a szappannövények világából szeretnék bemutatni egy indiai párt, akik történetükkel évezredek óta hódítanak a hinduk birodalmában. Shikakai és Amla: a fa és a gyümölcs.

     Brahma egy napon elvetette a magot a termékeny indiai földbe, s esőt küldött, hogy a mag kicsírázhasson, gyökereivel megkapaszkodhasson és sudár ifjonccá cseperedjen. Shikakai egy hatalmas család tagjaként, a mimózafélék családjában született. Latin nevét csak jóval később kapta, Acacia concinna- mellyel inkább illethettek volna a tudós népek valamiféle olasz dívát, semmint Közép-és Dél India forró fennsíkjainak eme nomád lakóját.

     Amikor Amla (vagy Amalika - szanszkrit nevén), a gyönyörű zöld szemű, gömbölyded idomokkal büszkélkedő kis köszméte leányka eladósorba került – tudniillik az indiai piacok pultjai roskadásig telve vannak a Phyllanthus emblica fa szépséges gyümölcsével – az ifjú Shikakai első pillantásra szerelembe esett... Így történt hát, hogy frigyükből megszületett a világ első samponja... vagy a legelsők egyike...

     A fenti történet ihlette az én szilárd samponomat is, stílusosan választottam hozzá formának az indiai elefántot. A shikakai por szaponinokban igen gazdag, évezredek óta használják a haj és a hajas fejbőr ápolásához. Erősíti a hajhagymákat, megelőzi és hatékonyan kezeli a korpásodást, hajhullást. Fele-fele arányban szokták amlával, az indiai egresből készített porral keverni hajmosáshoz, utóbbi táplál és kondícionál, de szaponinokat nem tartalmaz. C-vitamint viszont hatalmas mennyiségben, illetve főként tanninokat és flavonoidokat. Mindkét növény az ayurvédikus orvoslásban használatos.

     A szilárd samponomnak igen kellemes füves-fás illata lett ezektől az adalékoktól, némi gyümölcsös felhanggal- már neki is láttam a tesztelésnek! :)