contrast1.jpgcontrast2.jpgcontrast3.jpgcontrast4.jpg

NEEM OLAJ

 

Neeeeeem! Igeeeeen! Viccet félretéve - a legnevesebb olajok közt a helye ennek az indiai csodának bármennyire büdös… :):):)

neem faA washingtoni Nemzeti Kutató Központ (NRC) „Neem: megoldás globális problémákra” címmel közölt róla egy jelentést, melyben arról írnak, hogy ez az a növény, amely a legnagyobb reményekkel kecsegtet számos területen- elsősorban arra gondoltak, hogy mint természetes növényvédőszer válthatná fel a vegyszereket, megoldva ezáltal a mezőgazdasági permetszerek által okozott súlyos környezeti problémákat. A kártevők életciklusát megtöri, akadályozza mind a táplálkozásukat, mind a szaporodásukat, ám – és ez nagyon fontos tulajdonsága -csak a kártevőket pusztítja, a méheket és egyéb nektárfogyasztó rovarokat nem (ez valószínűleg azért van így, mert ezek porozzák be a virágait).

„Szösszenet” a világ dolgairól… Az indiai gazdák évezredek óta használják ezt a növényt, mint rovarriasztót. A Nyugat most kezdi felfedezni magának, de rögtön le is csapott a koncra- egy neem termékeket forgalmazó indiai cég honlapján olvastam a sztorit, úgy gondolom, hogy megosztásra méltó.  A 90-es években az amerikai Grace Horticultural Products szabadalmat és kizárólagos forgalmazási jogot jegyeztetett be a neemre, mint növényvédő szerre (Margosan-O Concentrate, szabadalmi szám: 5124349). Az indiaiak ekkor ocsúdtak fel, próbálták megvétózni az amerikai Szabadalmi Hivatal döntését, természetesen sikertelenül. Akkor most a hagyományosan gazdálkodó indiai farmereknek ezentúl jogdíjat kell fizetniük? Még jó, hogy a Grace szabadalmat nem tekintik érvényesnek Indiában…! Az ügy azonban felhívta a fejlődő országok figyelmét arra, hogy biológiai erőforrásaikat valamilyen módon óvniuk kell, Indiában például megszületett a növényfajták védelméről szóló törvény, bár a neem vonatkozásában már későn…

Az Azadirachta indica, azaz a neem fa Indiában őshonos örökzöld, de ma már a világ számos más, trópusi vidékén megtalálható. A mahagónifélék közé tartozó növény termése az olajbogyóhoz hasonló, ebből préselik az olajat (neem olaj, vagy margosa olaj).

Igen sokoldalúan alkalmazható, főként különböző bőrbetegségek és fertőzések kezelésében bizonyul hatásosnak már többezer éve. „Szent Fa”, „A mindentgyógyító”, „Természet Patikája”, „A falu gyógyszerésze”… ilyen, és ehhez hasonló nevekkel illetik Indiában, ahol az ayurvédikus orvoslásban az egyik legfőbb gyógynövény, de a vele való gyógyítás már a harappai civilizációra (Mohenjo Daro) jellemző volt (lásd még kultúrfürdő című írásom 1. része). Próbáljuk hát összegyűjteni először a neem hagyományos felhasználási módjait!

Úgy annak idején, mint manapság az indiaiak a fának minden részét felhasználták / használják gyógyírként, sőt – annak ellenére, hogy keserű – bizonyos vidékeken egyes tradicionális ételek részét is képezi a mai napig. Fogyasztását a nyugati orvosok nem ajánlják (nagy mennyiségben állítólag májkárosodást okozhat, ami kicsi gyermekeknél halálos lehet), ám a régi szent könyvek tanítása szerint számos alkalommal vetették be a növényt belsőleg is, felhasználásának ezen módja pedig a mai Indiára is jellemző. A Charak Samhita a neem kivonatával (orálisan) ajánlja orvosolni a pattanásokat, a leprát, maláriát, tuberkulózist és az ödémát. Már a Sushruta Samhita beszél arról, hogy milyen kitűnő rovarriasztó (a helyiek „naftalinja” a szárított neem levél, ezt teszik a szekrényekbe, ugyanúgy, mint mi a levendulát), és javasolja, hogy a fertőzések elkerülése és a rovarok (pl. maláriaszúnyog) távol tartása végett az emberek füstöljenek a házuk táján neem levéllel. A nehezen gyógyuló, üszkös sebekre is e növényt ajánlja. A helyiek a mai napig a bárányhimlős gyereket a neem leveleken altatják éjszakánként, ezzel csökkentve a viszketést és gyorsítva a gyógyulást, a levélből készített pasztával pedig a betegség után a maradandó hegeket kezelik. Utóbbit különböző mirigyes duzzanatok borogatásához is bevetették, porítva, a Symplocos racemosa levelével és némi vízzel keverve szemcseppként különféle szembetegséget (gyulladást) gyógyítottak vele. A leveleket gyermekeknél fürdővízben is alkalmazzák bőrbetegségek esetén.

Egy ágacskát kb. 5-10 levéllel addig főznek, míg a főzővíz zölddé válik, az így nyert teát felnőttek isszák cukorbetegség esetén, illetve azt tartják, hogy a májra hatva megtisztítja a vért. Ez arra enged következtetni, hogy – mint minden gyógyszer- kis mértékben hasznos, de nagy mértékben valószínűleg káros lehet. Sajnos még nem áll rendelkezésre megnyugtató mennyiségű kutatási adat, legalábbis a nyugati orvosok bevallása szerint. A fa porított kérgét egyébként a múltban számos európai orvos is használta, mint hatékony lázcsillapítót, egyes leírások szerint koriander, gyömbér, őrölt szegfűszeg és fahéj hozzáadásával hatékonyabb, mint a kinin. (A kínakéreg a malária gyógyszere: használata ellen évszázadokon át harcoltak egyes nyugati orvosok, s ez milliók életébe került…). A termésből préselt olaj alkalmazható reumatikus fájdalmak és fejfájás esetén. Porított magvaival szokás hajat mosni, illetve -ugyanúgy, ahogy az arabok a Salvadora persica növény ágait, a miswakot- Indiában a neem- fa fiatal hajtásait (datun) rágcsálva tisztították az emberek a fogaikat. Azt tartották, hogy aki naponta fogyasztja a neem levelét, az immunissá válik a skorpió és a kígyó mérgére. Nagyon érdekes, hogy aki kígyómarást szenved, az többé nem érzi a levelek keserű ízét, ezért Indiában ezt a növényt kóstoltatják meg a beteggel, hogy megállapítsák, valóban kígyómarásos esettel van-e dolguk.

Mivel Indiában a neem nem számít luxuscikknek (a hatalmas fa jellegzetes „útszéli” növény óriási terméshozammal), ezért az ipar is számtalan módon alkalmazza. Főként a szappangyártásban elterjedt, finomítatlan olajából többek között mosószappanokat és orvosi szappanokat állítanak elő. Ezen felül számos más kozmetikai termék alapanyaga, levélkivonatát sokféle krémben, samponban és fogkrémben használják fel. A tisztított neem olajból többek között körömlakk készül körömgomba ellen. Miután egy nehezen kopó, ellenálló és nem száradó olajfajta, ezért a falusiak a szekereik kerekéhez is a neem olajat használják kenőanyagként, a farmerek pedig – mint már említettem – rovarirtószerként és növényi tápszerként (mert arra is kiváló -főleg zöldségekhez).

A jó neem olaj színe gyönyörű sárga- sajnos ilyet nehezen kapni a boltban, de beszúrom ide a wikipédiás képet róla a mihez tartás végett:

 

 neem olaj

 

Olvadáspontja szobahőmérsékleten van, egy sűrű anyag, szaga a fokhagymára emlékeztet. Jellegzetesen erős illatát a benne lévő kénvegyületeknek és illóolajoknak köszönheti. (Én egyetlen egyszer használtam: lásd kénszappan.) A legtöbbet vizsgált –és a növényvédelemért felelős – hatóanyaga az azadirachtin (C35H44O16). A kereskedelemben kapható olajok azadirachtin tartalma változó, a gyártó ezt általában feltünteti a csomagoláson (300 ppm- 2500 ppm) amennyiben rovarirtószerként vásároljuk. Az olajat többféle módszerrel vonhatják ki a termésből, sajnos legtöbbször oldószerrel (hexane)- ezt azért érdemes tudni róla, mert az így nyert olaj minősége nem közelíti meg a hidegen sajtoltét, erre kozmetikai célú felhasználásnál mindenképpen figyelni kell.

Ha növényeinkhez házi permetszert akarunk belőle készíteni, akkor – miután vízzel nem elegyedő – emulgátorként kevés natúr szappanreszeléket adjunk a permetléhez (így rajta marad a leveleken is). Itt megemlítenék egy olyan dolgot, amit a webáruházasok általában elfelejtenek (a növényvédelem kapcsán azonban „kibújik a szög a zsákból”!:)): a neem olaj rendkívül bomlékony, ha nem közvetlenül felhasználás előtt keverjük be, akkor rövid időn belül hatását veszti. Ez természetesen azt is jelenti, hogy valószínűleg krémekbe nem ajánlható (az iparban is inkább a levelének kivonatával dolgoznak, ahogy azt fentebb olvashattuk). Olaját használhatjuk tisztán (de előbb próbáljuk ki kis felületen, ez egyfajta allergia teszt), vagy a hatékonyabb felszívódás érdekében felhasználás előtt kikeverhetjük egy kis szezámolajjal, így állítólag a bőr mélyebb rétegeibe is bejut. Tároljuk sötét, hűvös helyen (hűtőszekrényben) egy tégelyben (szűk nyakú üvegből nem fog kijönni), így meghosszabbíthatjuk élettartamát.

 

A leggyakoribb felhasználási módjai:

 

·        rovarriasztó (háztartásban is) és bio növényvédőszer

·        tetvek, bolhák, rühesség

·        hajápolás (hajhullás, korpa)

·        ekcéma, pikkelysömör, gyulladt bőr, pattanások

·        állítólag a vízhiányos bőrrel is jót tesz

·        rovarcsípések

·        rosszul gyógyuló sebek és hegek

·        herpesz, egyéb vírusos eredetű fertőzések (szemölcsök!!!)

·        körömgomba!!!! (a körmöt állandóan reszelve és kenve)

·        reumás fájdalmak, köszvény (aszpirin típusú összetevőket is tartalmaz)

·        nőgyógyászati problémák, fertőzések

 

Terhes nők figyelmébe!!!! A várandósság alatt szigorúan kerülendő, nem alkalmazható például hüvelyi fertőzések esetén, mert állatkísérletekkel bizonyítottan vetélést okoz!!! (Erről többek között az angol wikipédián is írnak!) Indiában használják fogamzásgátláshoz is. (Sajnos a neten olvasgatva láttam, hogy ajánlgatják kismamáknak a neem olajat. Tanulság: ne a webáruház tulajdonost kérdezd, olvass utána magad!)