SZAPPANKÉSZÍTÉS: FOLT FOLT HÁTÁN

     Láttunk mi már karón varjút, igaz? Néhány, a szappan felszínén megjelenő foltocskától igazán nem kell megijedni- legalábbis az esetek többségében.
     Régóta készülök egy kis összefoglalóra abban a témában, hogy mitől, hogyan alakulhatnak ki a házilag készített szappanjaink felszínén mindenféle gyanús pöttyök, foltok, melyek rontják a szappanunk esztétikai értékét. De vajon a használati értékét is? Ebben a témában ismét sokan és sokfélét mondanak, a legtöbbször az a válasz, hogy a foltokat lúg okozza, a lúgot tartalmazó szappan pedig nem használható. (Megjegyzés: a házi szappanok mindig lúgos kémhatásúak, ez nem jelenti egyben, hogy szabad, el nem reagáló NaOH lenne bennük. A lúgos kémhatás természetes, míg a lúgot tartalmazó szappan egészségügyi kockázatot jelent!)
     Az igazság az, hogy nem minden folt a lúgtól van, egyben nem minden fehér képződmény szappanpor (a szappanporról ITT olvashattok). Az első kérdés, amire válaszolnunk kell: megmarad-e egyáltalán a nátronlúg egy szappan felületén? Természetesen nem… A nátronlúg annyira reaktív, egyben higroszkópos anyag, hogy szabad levegőn cseppfolyósodik, majd szép lassan mosószódává alakul. Ennek a folyamatnak azonban van egy reakcióideje, tehát egy friss, túlságosan lúgos szappan bizony lehet káros a bőrre nézve… de csak időlegesen. Kevin Dunn professzor és csapata megvizsgálta, hogy vajon a túllúgozott szappanok biztonságossá válhatnak-e, erről a kísérletről az amerikai „Soapqueen” oldal be is számolt (ITT olvasható). Az eredmények azt mutatták, hogy a lúg teljesen eltűnik idővel a szappanból, és nem jelent a továbbiakban veszélyt. Ezzel csupán azt szerettem volna szemléltetni, hogy semmilyen szappant nem kell ilyesmi miatt esetleg kidobni, idővel használhatóvá válhat. Esztétikailag természetesen a foltos szappan nem szép- íme egy olyan darab, amin a foltokat a készítő tanúsága szerint egy részleges fázisszétválás csúfított el:

     Fázisszétválásról akkor beszélünk, amikor a zsiradékok és a lúg között valami miatt nem jön létre végül „kapcsolat”, általában olyankor, amikor a szappanosodási reakció alatt túlmelegszik a massza. Súlyos esetben a szappant felvágva nagy, lúggal teli lyukakat találunk. A fázisszétválásnak azonban vannak fokozatai, a fenti szappannál csupán apróbb rések keletkeztek. (A megjelenő fehér foltok alaposabb megértéséhez a következő cikk elolvasását javaslom: http://www.soaps-and-co.com/csuszos-terep/466-szappan-kristalyok)
     A fázisszétválás jelensége inkább azoknál a masszáknál fordul elő, melyeket magasabb víztartalom jellemez. Kevin Dunn professzor laboreredményeinek fényében tudjuk, hogy ezekben a masszákban a lúg cseppek formájában oszlik el, míg az alacsony víztartalmú masszáknál ún. lúg alagutakat (járatokat) figyeltek meg a szappanosodási reakció alatt (forrás: http://cavemanchemistry.com/HsmgJojoba2011.pdf). A magas víztartalmú olíva szappanok felületén apró, lúgosabb és kevésbé lúgos területeket lehet sokszor elkülöníteni (a „cseppecskéknek” megfelelően), ezek színben eltérhetnek egymástól- s bár a reakció lejátszódását követően nem okoznak problémát, nevezhetőek „lúgfoltoknak”. Ezen az alaposan "megsütött" magas víztartalmú olívaszappanon például érdekes foltosodás jelentkezett, mely az érési idő elteltével teljesen eltűnt- valószínűleg lúgosabb, nedvesebb foltok lehettek:

     Bármi egyebet látunk egy már érett, "öreg" szappanon, ami nem a fentiekhez kapcsolható, az nem lúgfolt (pláne nem kristályos lúg)… Egy kép arról, hogy mi lesz a lúggal, ha a szabad levegőn hagyjuk pár órára:

     Jellegzetes foltokat eredményezhetnek a szobahőmérsékleten szilárd zsiradékokban, illetve a viaszokban található magas olvadáspontú komponensek- leggyakrabban egyes pálmazsírok képeznek pöttyöket, ezeket sztearin foltoknak nevezzük. A sztearinsav olvadáspontja 69 Celsius fok. A rosszabb minőségű pálmazsírokban nagyobb koncentrációban fordulhat elő, melyek sokszor állagukban kevésbé homogének - ha ilyet fogunk ki szappankészítéskor és túl alacsony hőmérsékleten dolgozunk vele, akkor a sztearin megszilárdul, mielőtt a szappanmasszánk kellőképpen elszappanosodna. Felvágáskor a következő kép fogadhatja a lelkes szappankészítőt (az alábbi képet nagyon köszönöm egy szappanos kollégának, Krisztinek! :)):

...és még egy hasonló:

     A fenti jelenségre sokan panaszkodnak fórumokon a méhviasszal, néha a kakaóvajjal és a shea vajjal, illetve egyes kókuszzsír típusokkal kapcsolatban (tehát nyilván nem minden esetben a sztearinsav a ludas a dologban). Ha ilyet tapasztalunk, akkor legközelebb érdemes a szappanmasszánk víztartalmát csökkenteni (némi víz leszámítolással sokszor elejét vehetjük a CP-nél a magasabb hőmérséklet miatti esetleges fázisszétválásnak), és magasabb hőmérsékletre kapcsolni, vagy a rosszabb minőségű alapanyag felhasználásához a meleg eljárást választani…
     Foltosodás gyakran tapasztalható a tejjel készült szappanoknál, illetve sok illatanyagtól, vagy színezéktől (pl. zöld króm-oxid) kaphat csúnya „himlőt” a háziszappan. Általában az olyan adalékanyagok, amelyekben hőérzékeny alkotóelemek vannak (sajnos a mesterséges illatanyagoknál is előfordul ez), okozhatnak ilyen hibákat. Ezek a pettyek általában inkább barnásak, nem fehérek- nevezhetjük őket égési foltoknak. Érdekességképpen megemlíteném: többen tanúskodtak arról, hogy a tejes szappanok esetében elkerülhető ez a jelenség azoknál a tejeknél, amit előzőleg felforraltak, és úgy fagyasztottak le a lúgoldáshoz.

     Az égési foltok nem keverendőek össze az avasság okozta sárgás elszíneződésekkel, melyek valahogy így néznek ki (az avasodásról ITT olvashatsz bővebben):

     Igen, igen… a szappan kaphat kiütéseket, hál’Isten ez a betegség nem fertőző!  A „szilikon kiütés” fogalmáról nem olyan régen olvastam Clara Anyónál (http://auntieclaras.com/2015/06/overheating-soap/), aki a szappankészítés dél-afrikai nagymestere. A masszában lévő levegőbuborékokkal főleg azok küzdenek, akik kisebb, mintás (szilikon) formákba szeretnek szappant önteni, és a szappanjaikat CPOP készítik (azaz „sütőzik”: a masszát a sütőben melegítik). A közhiedelemmel ellentétben a levegőbuborékok nem a túlzott botmixerezés eredményei, hanem termodinamikai törvényszerűségek következményei. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy éppen a nagy viszkozitású masszák (például a méhviasz tartalmúak) nem lesznek lyukacsosak a felszínükön a kis formákban, míg az alacsonyabb konzisztenciájúak igen, holott logikusan éppen a sűrű masszába kellene úgymond „beleragadjanak” a keverés alatt bekerülő légbuborékok - de nem így történik. A szappanosodás közben reakcióhő termelődik. Ha a masszát nagy tömbbe öntjük, ez a hő kevésbé gyorsan képes távozni a masszából, a szappan belső és külső részén mérhető hőmérséklet kiegyenlítettebb. A kicsi formákban azonban az alacsonyabb viszkozitású masszákon belül, amiknél a szappanosodási reakció ráadásul elnyújtottabban zajlik, tehát a massza hosszabb ideig termel belülről hőt, sokkal élénkebb, a hővezetés törvényeihez kapcsolódó termodinamikai „mozgás” alakul ki. Így keletkeznek azok a bizonyos kisebb-nagyobb kráterek, lyukak, amik sokszor elcsúfítják a szappanunkat. A termodinamika azért kitolhat a szappankészítővel tömbformában is :) , még egy ok, hogy miért érdemes a szappanjainkat formába öntés után egyenletes melegben tartani egy ideig… A buborékos, lyukacsos szappan a lyukaknál gyakran szappanporosabb is lehet, tehát foltok ilyenkor is előfordulhatnak.
     Meleg eljárással készült szappanoknál szintén megfigyelhetőek időnként elszíneződések azon egyszerű okból kifolyólag, hogy az edény falára, melyben a masszát főzzük, rászáradhatnak szappan csonkok, melyeket sokszor visszakavarunk a masszába. Íme:

     Maga a gélesedés is okozhat meglepetéseket, amennyiben csak részleges: a gélesedett területek színe a szappanunkon sokszor sötétebb, jellegzetes esetben kör alakban látszik a tömb közepén a következőképpen:

     Kedves Szappanrajongó! Remélem, hogy ez a kis összefoglaló számos vakfoltot iktatott ki, s bár a listám nyilván nem teljes és az is lehet, hogy pontatlan, de bízzunk benne, hogy a jövőben egyre több sötét foltra derül majd fény a szappanos foltkutatás útvesztőiben  ... :)

Buborékos szép napot!

Biatorbágy, 2015. július 03.

Omar Anyu