SZAPPANPOROS UTAKON
Néhány héttel ezelőtt megrendeltem magamnak Susan Miller Cavitch 1997-ben írt könyvét (Soapmaker’s companion), mely a maga idejében úttörő munkának számított szappanos körökben. Mára már jó néhány információ elavultnak tűnt, ahogy átfutottam a különböző fejezeteket, ugyanakkor sok érdekes rész van benne, amit érdemes alaposan átolvasni. Az egyik ilyen téma a szappanpor kérdése…
Az elterjedt nézet szerint a frissen öntött szappanok felületén megjelenő fehér, porszerű anyag a nátronlúg és a levegő szén-dioxidjának reakciójából keletkező nátrium-karbonát, azaz – köznapi nevén- a mosószóda. A mosószóda egy, a nátronlúgnál jóval gyengédebb lúg, a szappanok tetejéről egyszerűen lemosható, vagy gőzöléssel eltávolítható, ez gyakorlatilag csupán egy ártalmatlan esztétikai probléma.
A szappanpor kérdése azonban mégsem ilyen egyszerű! Próbált-e már valaki háztartási ecetet önteni a szappanporra? A válasz: igen! Kimberly, a KimRidge Farm gazdasszonya megtette (http://www.kimridgefarm.com/soda-ash-rustic-patina-of-handcrafted-soap/). Ha a szappanunkon valóban mosószóda volna, annak reagálni kellene az ecettel a szappan felületén erőteljesen pezsegve- de nem pezseg…
Ez az ellentmondás Susan Miller Cavitchnek is feltűnt - beszéljen most ő maga:
„Megkérdeztem néhány szakembert, hogy lehet-e ez az anyag egyszerű porózus szappan. A hideg eljárással készülő szappanok glicerin tartalmuk miatt higroszkóposak, azaz vonzzák a vizet; lehet, hogy a szappan felszínéhez közeli szappan molekulák magukhoz kötik a levegő páratartalmát, majd kristályos formában száradnak rá később a felszínre. Ésszerűnek tűnik a gondolat, hogy a különböző zsiradékok(ból keletkező szappansók) és egyéb anyagok a szappanban máshogy viszonyulnak a nedves levegőhöz, máshogyan száradnak, és más-más mennyisében hajlamosak lerakódásokat képezni. Azt viszont logikátlannak tartom, hogy szappantömbök, amik ugyanolyan mennyiségű nátronlúgot tartalmaznak, máshogyan reagálnának a páratartalomra, s így különböző mértékben porosodnának.
A porszerű lerakódások sokszor csípnek, azaz lúgosabbak, mint a szappan többi része, részben ezért hajlottam mindig elfogadni a nézetet, miszerint a szappanpor mosószóda. Azonban a porított szappan is lúgos, és kissé csípi a nyelvünket, ha a jó öreg „nyelv- teszttel” (azaz a szappant a nyelvünk hegyével megérintve) vizsgáljuk meg. Valószínűleg a felszínen képződő kristályos szerkezetű szappan lúgosabb is, mint a szappan belsejében tökéletesebben elszappanosodó részek, ám a felszínen nem magasabb lényegesen a pH, mint a szappanban magában néhány nap száradás után. Pár hét elteltével pedig sem a felszíni lerakódás, sem maga a szappan nem jelent túlzottan lúgos közeget. A mosószódától viszont azt várnánk, hogy a kémhatása mindenkor egyöntetűen és változatlanul magas.
Végül, mintegy 5 év szappanos háttérrel magam mögött, megkértem egy vegyészt, hogy tesztelje a szappanjaim felületén megjelenő szappanport. A lerakódásokban egyetlen egyszer sem talált nátrium-karbonátot, azaz mosószódát! Egyetértett velem, hogy a szappan felszínén szó szerint SZAPPAN-por van (szappan kristályok), és még hozzátette, hogy a nátrium-karbonátot nem olyan egyszerű előállítani, még szándékosan, laboratóriumi körülmények között sem, igen csekély hát az esélye, hogy ez a reakció véletlenszerűen menjen végbe. A szabad nátronlúgnak igen nehéz dolga lenne, ha a levegő CO2 tartalmával akarna reagálni. Az avasodás tekintetében az oxigén valóban szerepet játszik a szappanok életében, de ahhoz, hogy a CO2 és a lúg lépjen egymással reakcióba hatalmas erőfeszítéseket kellene tennünk…”
(Susan Miller Cavitch: The soapmaker’s companion)
Ugye milyen izgalmas írás? Természetesen nagyon sok kérdést vet fel ez a gondolatmenet- az első, ami nekem eszembe jut, az az, hogy vajon a túllúgozott szappanok miért szoktak lényegesen porosabbak lenni, mint az alacsonyabb lúgtartalmúak? Valami köze tehát csak kell, hogy legyen a nátronlúgnak is ehhez a dologhoz!
Ez az első kép egy lúgtöbblettel készített mosószappan felszínén megjelenő lerakódást mutatja- vajon az olajokkal el nem reagáló lúgból képződött mosószódáról van szó? Ráöntöttem egy kis ecetet: nem pezseg, nincs reakció.
Susan Miller Cavitch talán egy dologban téved- a friss szappanmasszában nem elsősorban a keletkező glicerin a higroszkópos, és nem az vonzza főként a párát a friss szappan felszínére. A glicerinnél jóval higroszkóposabb anyag maga a nátronlúg! Ez magyarázat lehet arra, hogy miért porosabb a lúgosabb szappan…
A második képünk (alább) alátámasztani látszik Cavitch állítását, miszerint a szappan felszínére egy „más típusú” szappanréteg rakódik le. A keletkező szappansók kis része a szappan felszínén sokáig vizes oldatban lebeg, végül kikristályosodik, ezek a részecskék egyenesen rászáradnak a felszínre, tehát újra integrálódnak („beleolvadnak”) magába a szappan anyagába fehér (vagy a szappannál világosabb), kemény, egyöntetű réteget képezve (ezt a jelenséget láthatjuk a fent megadott linken is, Kimberlynél):
Prof. Kevin Dunn szerint csekély mennyiségű mosószóda képződhet ugyan a szappanban, de még azelőtt, hogy a massza elérné a szalagfázist, ugyanakkor a szappanosodási reakcióban egyéb sók is képződnek- ezek függenek például a különböző, általunk használt adalékoktól. Az alábbi képen egyértelműen egy, a szappan felszínén megjelenő, ismeretlen eredetű só lerakódást láthatunk:
A szappanban a szappansók mellett képződő egyéb vízoldékony sókat a szappanból távozó víz magával viszi a felszínre, majd a víz elpárolog, maga után hagyva a „hordalékot”. Maga a szappan ebben a folyamatban szűrőként működik. Ha ez a szűrő nagyobb viszkozitású anyag, akkor nem engedi a felszínre jutni a szappanport. Ezzel magyarázható, hogy például a méhviasz tartalmú szappanoknál általában nem tapasztalható a jelenség. Azonban ha a masszánk nem elég viszkózus, vagy túl híg állapotban tesszük formába, illetve minél magasabb a víztartalma, annál inkább hajlamossá válik a „porképzésre”. A magasabb el nem szappanosodó olajtartalom (SF), illetve bizonyos adalékanyagok, melyekből a lúggal való reakció során sók válhatnak ki, szintén szappanport eredményezhetnek. Végül, de nem utolsó sorban igen fontos szerepet játszanak a hőmérsékleti tényezők: meleg, száraz környezetben a víz még azelőtt elpárolog a szappanból, mielőtt a különböző sókkal a felszínt elérné. A hűvös, nedves környezet ezzel szemben porosodásra hajlamosít, hiszen a víz a szappan felszínén kondenzálódik, lecsapódik a szappanosodási folyamat közben. Ugyanez történik, ha a szappanmasszánk túl gyorsan hűl le (azaz a víz nem párolog el belőle elég gyorsan). Érdekes jelenség, amikor nem csak a szappanunk felszíne lesz poros, hanem a szappanmassza anyagában is lerakódásokat figyelhetünk meg. Ez olyankor fordulhat elő, amikor már az elején túl hideg olajokhoz adjuk a lúgoldatunkat.
Végső soron kijelenthetjük, hogy a szappanpor nem egynemű anyag, hanem különböző vegyületek kombinációja, melyek a szappanosodás folyamatában képződve kicsapódnak a szappan felszínére, illetve a levegő páratartalma miatt higroszkópos közegben kikristályosodó szappan molekulák alkotják.
Végül- Kimberly után szabadon- módszerek, melyekkel elejét vehetjük, vagy csökkenthetjük a szappanpor képződést:
-víz leszámítolással dolgozunk (főleg hidegebb, párásabb időben!)
-alacsonyabb olajtöbbletet tartalmazó szappan receptet állítunk össze
-alkohollal spricceljük a szappanmasszánk felszínét
-kerüljük a magas ásványi anyag tartalmú vizeket a lúgoldásnál
-a zsiradékokat és a lúgoldatot magasabb hőmérsékleten keverjük össze
-a szappanmasszát minél később tesszük formába (sűrű trace elérésekor)
-szárazdunsztba tessszük a friss tömböt, biztosítva, hogy a szappan minél lassabban hűljön le
-a masszát letakarva megakadályozzuk, hogy a levegővel érintkezzen a felszín (zsírpapírral felülről is lefedjük)
-növeljük a massza viszkozitását (pl. méhviasszal)
-a helyiség páratartalmát csökkentjük (párátlanító készülékkel…)
Ha mégis megjelenne a nem kívánt por: egyszerűen lemossuk, gőzölős módszerrel vagy alkohollal (a szappanokra spriccelve) eltávolítjuk, vagy legyaluljuk a szappan felületéről. Ha nem zavar, vagy úgy gondolod, hogy ettől vált a szappanod „patinássá”, akkor viszont nyugodtan hagyd rajta- nem okoz gondot!
További jó szappanozást!
Biatorbágy, 2015. június 25.
Omar Anyu