contrast1.jpgcontrast2.jpgcontrast3.jpgcontrast4.jpg

 Cikkolvasó

A SHEA VAJ ÉS A SZAPPAN ESETE

 

shea vaj a szappankészítésben     Sokan mondanak sokfélét, és ahányan vagyunk, annyiféle tapasztalattal rendelkezünk. Magyarországi szappankészítőkkel beszélgetve fedeztem fel például, hogy itthon jó néhányan negatív véleménnyel voltak / vannak az organikus shea vajnak a szappanban történő felhasználásáról. Mivel meglepőnek találtam a dolgot, ezért megpróbáltam összeszedni az érveket és az ellenérveket, hiszen nem az a típus vagyok, aki gondolkodás nélkül behódolna bármiféle trendnek. Egészen komoly információhalmazt gyűjtöttem össze, melyben igyekeztem valamiféle logikai rendet teremteni, hogy érthetővé váljon a történet azok számára is, akiknek a kémia esetleg nem volt a kedvence az iskolában…

     Elsőként hangzott el, hogy az a szappan, ami nagy mennyiségben tartalmaz organikus shea vajat gyorsabban avasodik, romlandó. Csupán józan ésszel belegondolva is ellentmondásos ez a kijelentés, hiszen a szobahőmérsékleten szilárd zsiradékok (így a shea vaj is) élettartama általában igen hosszú, hiszen éppen azok a zsirsavak, amiktől szobahőmérsékleten szilárd egy zsiradék oxidációra nem hajlamosak. A shea vaj oxidációs stabilitás indexe 110 celsius fokon 20 óra, mely több, mint 2 éves élettartamot jósol ennek a zsiradéknak. (Zárójeles megjegyzésként: a folyékony olajok hidrogenizálása éppen arról szól, hogy a bennük nagy mennyiségben jelen lévő hosszú szénláncú, telítetlen zsírsavakat részben lecserélik stabil telítettekre, amik inkább a szobahőmérsékleten szilárd zsiradékokra jellemzőek, hogy ezeknek a folyékony olajoknak az élettartamát ezáltal növeljék meg. Természetesen a shea vaj tartalmaz oxidációra hajlamos zsírsavakat is, sőt más szilárd zsiradékokhoz képest nagyobb mennyiségben, de ezt ellensúlyozza E-vitamin tartalma.)

     Kijelenthető, hogy azok a zsírok és olajok, amik alap állapotukban avasodásra nem hajlamosak, a szappanban sem fognak nekünk meglepetést okozni! Mitől lenne tehát romlandóbb az organikus shea vaj, mint a sokak által használt, valljuk be: a szappanban rendkívül könnyen büdössé váló napraforgó olaj?

     A shea vajat ellenzők erre valószínűleg azt felelnék, hogy az el nem szappanosodó összetevők rendkívül magas arányától. Itt egy nagyon fontos ponthoz érkeztünk, mert mielőtt továbblépnénk tisztáznunk kell, hogy mit jelent pontosan az elszappanosítás kémiai fogalma.

     Az elszappanosítás: az észterek lúgos hidrolízise. A zsírok és olajok felépítésében részt vevő trigliceridek (melyeknek építőkövei a sokat emlegett zsírsavak és a glicerin) az ún. karbonsavészterek közé tartoznak, így (nagy örömünkre) elszappanosodnak, a lúgoldattal reagálnak, s a reakció eredményeként különféle (szappan)sók (szilárd szappan esetén nátriumsók) képződnek. Ám léteznek egyéb észterek is, tehát az elszappanosodás fogalma nem csupán a fürdőszobánk polcán pihenő tisztálkodószerre vonatkozik. Az ebből adódó következtetés pedig az, hogy amit a vegytudomány „el nem szappanosodónak” nevez, az bizony nem reagál a lúggal, bármennyire is szeretnénk -egyszóval lúgos közegben stabil. Ezeket az el nem szappanosodó összetevőket a finomított shea vaj ugyanúgy tartalmazza- a vizsgálatok szerint nem számottevően kisebb mennyiségben, mint az organikus shea-, tehát még ha befolyásolnák is a szappanunk avasodásra való hajlamát vagy egyéb titokzatos negatív tulajdonsággal ruháznák fel a szappanunkat, akkor is teljesen mindegy lenne, hogy melyik típust választjuk. (T.i. a magyar ajánlás általában az, hogy használjuk a finomított verziót.) Innen lépünk tovább…

     Nézzük most át az olajokban fellelhető különféle el nem szappanosodó összetevőket! Ezek lehetnek: tokoferolok (azaz az E-vitamin) és egyéb zsíroldékony vitaminok (A, D), különféle fitoszterolok (a növényi sejtek falának szerkezeti elemei),  illetve a fitoszterolok csoportján belül igen jelentősek a shea vajban extrém mennyiségben jelen lévő triterpén alkoholok. Ennek a zsiradéknak mintegy 6-8% el nem szappanosodó anyag, melynek kb. 70%-át teszik ki utóbbiak. Ezeknek köszönhető nagyrészt az erős gyulladáscsökkentő hatás, részben, mert a triterpén alkoholok stimulálják a kötőszövetben lévő fibroblasztok kialakulását, ezek azoknak az anyagoknak (pl. elasztin, kollagén rostok) termeléséért és raktározásáért felelnek, melyek a sejtek közötti tér felépítésében vesznek részt, másrészt blokkolják a proteáz enzimeknek a működését, melyek lebontanák a bőrszövetet alkotó strukturális fehérjéket. Érdekességképpen: ilyen triterpén alkoholok vannak pl. a körömvirágban is. Most pedig tegye fel a kezét az, aki már készített körömvirágos szappant…! :)

     A pontosítás végett –és azoknak a mazochistáknak, akik imádnak kacifántos kémiai elnevezéseket olvasgatni - leírnám, hogy miféle triterpéneket tartalmaz a vegyi elemzések szerint a shea vaj. Teszem ezt azért, mert a fellelhető információk kissé ellentmondásosak, sok vizsgálatban triterpén észterekről (és nem alkoholokról) beszélnek, mint a shea alapvető alkotóelemeiről. Ha így van, akkor viszont ezek az összetevők nem tartoznak az „el nem szappanosodó” kategóriába, mert mi is az elszappanosodás…? Az észterek lúgos hidrolízise… A gyakorlatban viszont semmi problémát nem jelent ez, hiszen a triterpén észterekből a reakcióban éppen triterpén alkoholok és valamilyen nátriumsó keletkezik.

     Nevén nevezve a dolgokat a shea vajban a fahéjsav és az ecetsav triterpén alkoholokkal képzett észterei vannak jelen: alfa-amirin-cinnamát, béta-amirin-cinnamát, lupeol-cinnamát, butyrospermol-cinnamát, alfa-amirin-acetát, béta-amirin-acetát, lupeol-acetát és butyrospermol-acetát. A shea vaj természetes fényvédő hatással rendelkezik (a sok helyen olvasható 5-6-os faktor túlzás, de a 3-as reális)- ezen tulajdonsága a fahéjsav észtereknek tulajdonítható, melyek elnyelik a káros UV-sugárzást. Amennyiben ezek a szappanban elbomlanak, úgy maximum azt jelenthetjük ki, hogy a szappanunkat a továbbiakban nem használhatjuk napozókrémnek, cserébe gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaz… :)

     A kérdés tehát továbbra is megoldatlan: miért nem tehetjük bele az  organikus sheát a szappanunkba? No igen. Az el nem szappanosodó összetevőkön kívül is tartalmaznak a hidegen sajtolt olajok egyéb zsírkísérő anyagokat, általában különféle polifenolokat. Az elnevezés eléggé általános, minden olyan vegyület ide tartozik, ami növényi eredetű, vízben jól oldódó, a növényekben, mint antioxidáns funkcionál és minimum egy fenolos hidroxil-csoport van benne. Miután antioxidánsok, így természetesen igen reaktívak, de a keletkező vegyületek nem mérgek, amiktől tartanunk kéne… Polifenolok képezik például a nyers tea levéltömegének kb. a 30%-át, óriási mennyiségben vannak jelen a kávéban, minden gyümölcsben, zöldségben. Most az tegye fel a kezét, aki csinált már szappant valamilyen teával, vagy gyógynövény forrázattal! Aztán az tegye fel a kezét, aki készített már avokádós szappant! Ezután válaszoljon valaki arra a kérdésre, hogy amennyiben az avokádót beletehetjük a szappanunkba, akkor az avokádó olajat miért nem? Sajnos ilyet is olvastam már itthon… Vajon az avokádó olajat nem az avokádóból nyerik? Más polifenolokat tartalmazna a gyümölcs, mint a belőle sajtolt olaj?

     Igaz: a fenoloknak van egy csoportja, az antocianinok, amik természetes indikátorként lúgos közegben változtatják a színüket (erről ITT is olvashatsz), de ez nem jelent kémiai, csupán fizikai átalakulást: a rózsa vöröséért ugyanaz a vegyület felel, mint a búzavirág kékjéért, csupán más-más izomerekről van szó (a vegyület szerkezetileg változik). A vöröskáposzta színéért felelős vegyület például igazi színkavalkádot eredményez, ahogy a pH a savas tartományból a lúgos felé halad. Amikor szappant készít valaki, akkor ezektől a színváltásoktól általában nem kell megijedni. Természetesen nem állítom, hogy ezek a dolgok nem rejtenek semmiféle kockázati tényezőt magukban, ám laboreredmények hiányában mégiscsak a gyakorlati tapasztalat, saját kísérlet az, amire támaszkodni tudunk.

     Kicsit elkanyarodtunk az eredeti témánktól, de nem véletlenül. A shea vaj nem tartalmaz „színváltós antocianinokat”- de akkor milyen polifenolok jellemzik az olajokat általában?

     Az olajokban háromféle formában jelenhetnek meg a polifenolok: előfordulhatnak bennük flavonoidok (ezek nagy mennyiségben vannak jelen például a gyönyörű napsárga pálmazsírban, és nem reagálnak a lúggal, tehát megőrzik a szép színt szappanban is), lignánok (növényi ösztogének, természetes eredetű vírus-, baktérium- és gombaellenes vegyületek, amelyek nem mellesleg gátolják a hormonfüggő daganatok kialakulását, bár lúgos közegben ezek valóban általában elreagálnak) és a tanninok (csersavak, melyeknek egy része lúgos közegben szintén könnyen hidrolizálható). Ezeket az anyagokat azonban minden olaj tartalmazhatja, a legtöbb vizsgálati eredményt a hidegen sajtolt olíva olaj polifenol tartalmáról találhatjuk, amelyről megállapították, hogy szerepet játszik például a napégette bőr regenerálásában. Most tegye fel az a kezét, aki használ hidegen sajtolt olíva olajat a szappanjába! Akkor sheát miért nem lehet? A kérdés továbbra is fennáll…

     Jöjjön hát még egy ellenérv, amit hallottam: a shea vaj hőérzékeny, és a szappanosodási folyamat erősen exoterm reakció lévén komoly hőfejlődéssel jár. Nos, ez tulajdonképpen nem igaz, vagy nem ebben a formában igaz, és itt vissza kell kanyarodnunk a shea vaj összetételéhez. A legmagasabb arányban olajsav (40-55 %) és sztearinsav (35-45%) alkotja, de viszonylag magas százalékban (és körülbelül egyenlő mennyiségben) tartalmaz linolsavat és palmitinsavat is. Ez azt jelenti, hogy nagyjából „fifti-fifti” arányban van benne „folyékony és szilárd olaj komponens”, melyeknek az olvadáspontja nagyban eltér egymástól. A probléma tehát nem a shea vaj melegítésével van, hanem a visszahűtésével! Ha gondatlanul járunk el, akkor különválik a kétféle olaj összetevő, és a shea vajunk grízessé válik. Ez nem kémiai változás (a hőérzékenység és a fényérzékenység azt jelenti, hogy kémiailag olyan anyagok szabadulnak fel adott olajban, amelyek esetleg károsak az egészségre), hanem fizikai. Hogy mennyire nem hőérzékeny a shea, azt több dolog is bizonyítja. Egyrészt az előállításának módja: a shea dióból hosszas főzéssel nyerik ki (lásd a fenti képet :)). Másrészt, ha a shea hőérzékeny lenne, akkor miért használhatnánk például napvédő kozmetikumokba? Fentebb említettem, hogy „faktoros olajról” van szó… (A kakaóvaj a sheával szemben nem ajánlható napozó készítményekbe, annak ellenére, hogy az ipar is használja.  Erőteljesen fényérzékenyítő lehet!)

     Hogy valamit mégis megemlítsünk, ami a shea vaj „fizikai hőérzékenységéből” következő tulajdonság, és a szappanban valóban jelentőségre tesz szert: rendkívüli módon felgyorsítja a szappanosodási reakciót, a lúg sokkal könnyebben elbánik az egymástól könnyen elváló olaj komponensekkel… szinte felfalja a shea vajat!:)

     Utolsó érvként azt szokták még mondani, hogy a tapasztalat azt bizonyítja, a nagy mennyiségű shea vajat tartalazó szappan szárítja a bőrt. Semmi baj nincs azzal, ha valaki ezt így gondolja, minden ember bőre más, sőt jó néhányan allergiásak is erre a zsiradékra, lehetséges, hogy azok, akik szárító hatást tapasztaltak bizonyos fokig érzékenyek a sheára- nekem még sosem okozott semmilyen panaszt. Az afrikaiak hosszú ideje használják a híres afrikai fekete szappant, tehát világviszonylatban nézve a tapasztalatok sokaságát, a szárító hatás nem tekinthető általánosnak. Tegyünk vele egy-két kísérletet, és döntse el mindenki maga!

     A természet világa kiegyensúlyozott, átgondolt világ- attól, hogy tanulunk a jelenségeiről, nem válunk nála okosabbá, ezt mindig tartsuk szem előtt. Remélem, hogy ez a kis írás hasznos volt, s hogy ne gondolja senki, hogy ezt a sok információt csak kitaláltam, álljon itt a felhasznált források listája:

 

http://hazikence.hu/component/k2/shea-vaj-szappan-1

http://swiftcraftymonkey.blogspot.hu/2009/11/shea-butter.html

http://swiftcraftymonkey.blogspot.hu/2009/10/polyphenols.html

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0011_2A_3_modul/724/index.html

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20484832

http://www.pubfacts.com/author/Eliot+T%20Masters

http://www.aakpersonalcare.com/pics/get_img.php?i=291

http://pfidnp.org/crop_specs/Sheabutter.pdf

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89szterek

Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet

Furka Árpád: Szerves kémia

 

További cikkek a témában:

Biokozmetikum alapok: a shea vaj (karitévaj)