FAGYÖNGY ÉS BARBECUE
... avagy ismét egy történet emberekről, szokásokról, ételekről, gyógynövényekről, életről, halálról
Az idei évre is jutott nekünk egy kis nomád romantika Jordániában. Ilyenkor igyekszem dokumentálni az eseményeket, lejegyezni, amit az itteniektől tanulok. Furcsa elegye ez régi és új világnak. Az itteni beduinok, bár ma már házakat építenek maguknak, mégsem képesek elszakadni a régmúlttól, őrzik hagyományaikat, hiába a szépen berendezett, fürdőszobás lak, azért mégis felállítják mellé a sátrat, s szívesebben telepszenek esténként a tűz köré egy kanna tea társaságában. Rengeteg a gyerek, csak úgy zsibong az utca, vibrál az élettől a levegő. A péntek szent nap, a prédikáció napja a mecsetben. Késő délután aztán a legtöbben kivonulnak a hegyekbe a családjukkal grillezni, alig lehet néha helyet találni, ahol az ember nyugodtan letelepedhet. Mi is így tettünk- a délutáni kiruccanás azzal kezdődött, hogy 15-en… ezt most betűkkel is leírom: tizenöten préselődtünk be egy személyautóba. Azóta sem értem, hogy ez vajon hogyan sikerült, bár az itteni emberek elég vékony dongájúak…:) Találtunk végül egy árnyas helyet az Ifjúsági Park területén, ahová csupán azért nyertünk bebocsátást, mert a kapu őre törzsünk egy tagja (azaz szegről-végről rokon) - mire nem jó egy beduin törzshöz tartozni…! Következett a mezítlábas foci a grundon, aztán jöhetett a fára mászás, miközben az asszonyokkal elvonultunk rőzsét meg faágakat gyűjteni a főzéshez.
Menet közben jutott idő egy kis növénygyűjtő akcióra, még jó, hogy a férjem is remekül mászik fára! :) Az itteni öregek ajánlották, hogy a családunk rákos betegének vigyek a fákon növő „no’og” –ból, ami, mint kiderült, egy itt élő fagyöngy faj. Váltig állították, hogy gyógyítja a rákot, s mivel errefelé nagyon sok van belőle, ráadásul pont most virágzik, így észrevenni sem volt olyan nehéz, nosza gyűjtöttünk egy szatyorra valót. Kalandozzunk most el egy kicsit a gyógynövények világába, mielőtt folytatnám a péntek délután történetét…
Fagyöngy-szemek
Európában gyógynövényként a fehér fagyöngy (Viscum album) használatos, mely a lombos fákon élősködik (almafa, nyár, hárs, akác). Különlegessége, hogy csupán félparazita, tehát képes a fotoszintézisre önállóan is. Télen könnyű meglátni a kopasz fák ágain, hiszen örökzöld növény, gömb alakban csüng az ágakon, átmérője elérheti a 3 métert. Termése az emberre enyhén mérgező (elfogyasztva allergiás tüneteket okozó) fehér bogyó, mely télen érik be és – mint tudjuk- szabad alatta a csók! :) Felhasználni a leveleit és a vékonyabb ágvégeket lehet, ennek módja a hosszas hideg (desztillált, ill. mészmentes) vizes áztatás (ez fontos, különben a hatóanyagai a főzéstől tönkremennek). Jó ötlet a belőle készített gyógybor is (40 gramm fagyöngyöt 1 liter fehérborban kell 10 napig áztatni, majd leszűrni. Étkezés előtt, a nap folyamán két részre elosztva ihatunk belőle egy pohárkával, évente kétszer-háromszor 15 napon keresztül). A magas vérnyomás kitűnő gyógyszereként ismert, kitisztítja az ereket, kihajtja a húgysavat a vérből, erősíti a szívet, csökkenti a pulzust. Hogy milyen hatóanyagok vannak benne, az természetesen a gazdanövénytől is függ, vérnyomás problémák esetére a legjobb a galagonya bokorról begyűjteni, utóbbi esetben reggelente éhgyomorra kell 1 csészével meginni belőle. Visszérre és ízületi fájdalmakra külsőleg a levele mellett használható az összetört bogyója is meleg borogatásként. Gyerekeknél alkalmazni tilos!
Az ősi népek szentként tisztelték a fagyöngyöt, mely az égből hullott alá, s varázserejűnek tartották, az örökkévalóság, illetve a lélek halhatatlanságának szimbóluma volt. A druida papok arany sarlóval vágták az ágait, hogy a benne lévő hatóanyagok ne sérüljenek, a fa alatt pedig szűzlányok tartottak fehér vásznat, hogy semmiképpen ne érintkezzen a földdel a fáról lehulló csodás gyógynövény. Egyes forrásokban az olvasható, hogy ritkasága miatt a tölgyfáról gyűjtött fagyöngyöt értékelték a kelták a legtöbbre. Érdekes, hogy Európában tölgyfán nem igazán találni fehér fagyöngyöt, illetve a tölgyfát károsító félparazita a sárga bogyójú fakín (sárga fagyöngy; Loranthus europaeus), mely a fehér fagyönggyel szemben lombhullató faj, és nem gyógyító erejű. Érdekesnek találom, hogy itt, Jordániában éppen a tölgyfákon élősködik a legtöbb no’og, bár a helyiek azt tanácsolták, hogy inkább a borókafenyőről szedjek, mert az hatásosabb. Sajnos eddig nem sikerült rájönnöm, hogy ez a fagyöngy faj konkrétan melyik is lehet a több ezerből… A fagyöngyfélék 3 nagy családba sorolhatóak: Misodendraceae, Loranthaceae, Santalaceae. A legnépesebb család (Loranthaceae) például mintegy 900 fajt számlál! A gyógyító fehér fagyöngy a szantálfafélékhez (Santalaceae) tartozik, annyit sikerült kiderítenem, hogy Jordániában főként egy másik változat, a vörös bogyójú fagyöngy terjedt el (Viscum cruciatum)- erre sem nehéz rálelni a fákon, íme:
A (számomra) titokzatos no’og viszont így néz ki (ha valaki esetleg tudja, hogy mi ez pontosan, azt megköszönöm- Plicosepalus acaciae?):
Térjünk rá most a fagyöngy fajok és a rosszindulatú daganatos betegségek kapcsolatára! Nagyon komoly kísérletek folynak ezen a területen már jó ideje, Európában is számos laboratórium állít elő a kemo-és sugárterápia mellékhatásait enyhítő (pl. görcsoldó, fájdalomcsillapító hatású), a fagyöngy citosztatikus és immunrendszert erősítő tulajdonságának köszönhetően egyben az áttétek kialakulását blokkoló készítményeket. A növény rákellenes hatása a benne található, 17 aminosavból álló viszkotoxinnak (viszkumproteinek) és a fagyöngy lektineknek köszönhető- nekrotizálják a rákos sejteket, azaz szövetelhalást idéznek elő a daganatban. A sejtburjánzás elleni hatás miatt használható bojtorjángyökérrel kombinálva 1:1 arányban pajzsmirigy megnagyobbodás esetén is. (További hatóanyagok: kolin, acetilkolin, hisztamin, oleánsav, szaponinok, flavonoidok, triterpének és viaszos alkoholok.) Külföldön beszerezhető fagyöngy tartalmú rákellenes készítmény az Extractum visci albi fluidum, illetve az Iscador (utóbbiról angolul itt: http://drericwoodnd.com/oncology-cancer-care/mistletoe-therapy/ ).
Visszatérve a közel-keleti etnobotanikai kalandozásainkhoz, találtam a témában egy cikket (lásd források), ahol a rákgyógyítás egyik hagyományos ellenszerének Jordániában a vörös bogyójú fagyöngyöt (Viscum cruciatum) nevezik meg, melyet a rák mellett mindenféle gyulladásos megbetegedések ellen használtak egykoron (a wikipédia e növényt egyébként mérgezőnek titulálja). Kuriózumként megemlíteném, hogy a tanulmányban a kísérleteknél ennek a fagyöngynek a kivonata a leghatékonyabban az aknét okozó anaerob baktériumot (Propionibacterium acne) pusztította. A Viscum cruciatumban található diarilheptanoid származék egy másik tanulmány szerint főként a melanomával, ill. a vese-, és a mellrákkal szemben mutatkozott erősen citotoxikusnak. Megkezdtem hát a vörös bogyójú fagyöngy szüretelését és szárítását is, ez lesz a másik gyógynövény, amit a no’og mellett idén hazaviszek innen…
Folytassuk a történet vidámabbik részével: hogyan is készül a péntek délutáni beduin barbecue? Nem is kérdés! A tűzről pattant arab lányok parázsony sütnek! :)
Az étel előkészítése közben megfőztük az elmaradhatatlan mézédes fekete teát, s előkerült mellé a vízipipa; az aromás füstnek nem tudtam ellenállni, bele-beleszívtam én is.
A csirkehúst finom gyógynövényes helyi fűszerkeverékkel pácoltuk, ment rá sok fokhagyma, mellé pedig krumpli, hagyma a héjában és zöldségek jelentették a köretet, minden a parázsra került.
Hevenyészett kemencét készítettek az asszonyok; egy félgömb alakú vaslappal takarták le az ételt, majd körbetapasztották sárral az egészet. Hagyták lassan puhulni, az utolsó fél órában pedig felülről is került a sütőlapra egy kisebbfajta máglya, hogy a hús szépen megpiruljon.
A mosogatást az erősen fertőtlenítő hatású, itt termő ürömfélével oldottuk meg (semmi bolti mosogatószer!:))…
Aztán addig bámultam a parazsat…
…amíg kész nem lett a hamisítatlan jordán makmúra:
Végül egy pohár fahéjas görögszéna tea mellett, a vízipipa füstjétől elbódulva a következő jutott eszembe: a görög mitológiában Hermész az alvilág bezárt kapuját egy fagyöngy ágával nyitotta ki- vajon sikerülhet-e ezzel a gyógynövénnyel visszajutni a halál kapuján?
Jordánia, 2015. július 27.
Omar Anyu
Felhasznált irodalom:
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S003194220100293X
http://gyorgytea.hu/gyorgyteak/egyedi-teak/feher-fagyongy-viscum-album
https://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9r_fagy%C3%B6ngy
http://www.balintgazda.hu/aktualis-kert/december/eloskodik-es-gyogyit-a-magikus-fagyongy.html