KÖPÖLYÖZÉS A JORDÁNIAI BEDUINOKNÁL
… avagy történet a hátfájásról. Tudjátok, hogy kell egy embert megnyuvasztani házi módszerekkel? Vagy nevezzük inkább dermato-vákuum reflexológiának?
A sivatagban nincsenek fitness és jóga szalonok, hogy ott is megmozgasd, ahol egyébként nem szoktad… de ha lennének se járna oda senki. Ha fáj, hát fáj? Hát azzal az itteniek nem rohannak orvoshoz! Aztán ha már nagyon fáj a hát, akkor jön a köpöly. Errefelé a magyar „pohárrakás” elnevezéshez hasonlóan hívják. Magyarországon 1945 után tiltották ki az orvosi gyakorlatból, pedig a hatása gyors és tartós, mellékhatásoktól mentes, és nem is kell hozzá semmiféle drága készüléket vásárolni. A következőkre van szükségünk a beduin módszer szerint: egy darab szövetre, némi sóra és olajra, egy öngyújtóra meg egy befőttes üvegre.
Tulajdonképpen egy mini sólámpát kell csak készíteni, ahogy azt a képeken bemutatom- a (lehetőleg nagyszemű) só azért is jó, mert jól megáll az emberi test egyenetlen felületein is. Az anyag, amibe csomagoljuk ne legyen műszálas, valami természetes szövetet válasszunk, hogy ne égjen túl gyorsan. Felül összekötjük, majd a száját cseppet belemártjuk egy kis olajba (én sima étolajat használtam), ezt gyújtjuk meg, s tesszük rá a fájós izomzatra. Felülről gyorsan ráborítjuk a befőttest, ekkor a láng pillanatok alatt „felfalja” a búra alatt az oxigént és kialszik: így keletkezik a vákuum és a szívóhatás. (Felénk csinálták úgy is, hogy fadarabra alkoholos vattát tekertek, azt gyújtották meg és csak a szájával lefelé fordított csésze / búra alá tartották egy időre, majd a köpölyt gyorsan felhelyezték a kezelendő területre.)
Már alig tudtam aludni éjszakénként a hátfájástól, amikor felajánlották, hogy meggyógyítanak. Nagyon kíváncsi voltam. Amikor az első búrát rakták fel… isteni érzés volt! Ez a módszer egyáltalán nem fáj kellemetlenül, az ember úgy érzi, mintha csak magát a fájdalmat szívnák ki épp azokból a mélyizmokból, amiket csak egy igen erős kezű és alapos tudású profi masszőr talál meg.
Miután mi csak két befőttessel dolgoztunk, ezért a köpölyözésnek a legalapvetőbb módját ismerhettem meg, az egyszerű (általános, vagy száraz) köpölyt (felrakják és fenn hagyják, amíg az adott területen vérbőség keletkezik -max. 10-15 perc). Közben a lányok magyarázták, hogy a köpöly megmutatja, hol a legbetegebb terület, mert ott állítólag aktívabban szív. Ez szerintem nem igaz, de ahogy utána olvasgattam róla tényleg lehet diagnosztikai célokra használni az eljárást. Az az egészséges, ha a bőr a köpöly alatt bepirosodik. A fehér köpölynyom valamilyen hiánybetegséget jelez (ha már régóta fennáll, akkor teljesen fehér marad, ha csak kezdődő, akkor a széle belilul). A sárgás nyom májbetegségre, a színtelen, de rücskös felület a nyirokkeringés pangására utal. Ha véraláfutás (bordó szín) keletkezik, akkor be kell fejezni a kezelést azon a területen. Információt hordoz a kezelt rész hőmérséklete: ha meleg, az gyulladás, ha hideg, az nyirokkeringési probléma lehet. Állítólag a lenyomat alakja is árulkodó, de erről sajnos nem találtam információt.
Be lehet más technikákat is vetni; az ún. villám, vagy cuppogó köpölyözés a legszelídebb, ilyenkor a felhelyezett csészét (egyebet) rögtön levéve és visszarakva ugyanarra a pontra az eljárást jellegzetes hang kíséri (ezt inkább elektromos készülékekkel lehet hatékonyan végezni). Használható például a szervezet immunrendszerének egyszerű erősítése végett (helyileg hisztamint szabadít fel).
A két legdrasztikusabb azonban a már említett nyuvasztás, vagy csúsztatós köpölyözés, és a véreztetés. Amennyiben a köpölyt húzogatni, csúsztatgatni akarjuk a bőrön, akkor először az egész területet be kell kenni valamilyen olajjal. Ilyenkor érdemes valamilyen gyógynövényes macerátumot (krémet) használni, mert igen jól és mélyen felszívódnak a hatóanyagok, amikor a köpölyt levesszük a bőrről és beindul a vér- és nyirokkeringés. A csúsztatást a keringéssel mindig egyező irányban kell végezni (a kínaiaknál úgy mondják, hogy a meridiánok mentén). Állítólag ez a leghatékonyabb a gerinc- és tartásproblémákból eredő hátfájás és a reuma esetén (a gerinc mellett, fentről lefelé húzzuk a csészét). A kezelés helyén apró bevérzések keletkeznek, melyek kb. egy hét alatt szívódnak fel. A gyógyító hatás több szinten érvényesül: a görcsös izmokat (izomspazmusok), fájó apró csomókat (myogelózisok), még a csigolyák közti apró izmokat is a szívóhatás kilazítja, meg tud indulni a mikrokeringés, ami által a gyulladásért felelős felgyülemlett salakanyagok kiürülnek a területről. Az érzőidegek ingerlése fájdalomcsillapító vegyületek termelődését indítja be (pl. encephalin), egyben a fájdalmat kiváltó prosztaglandinok szintje csökken. A lokális inger hatására az idegrendszer egésze aktivizálódik, így a köpöly a szervezet más területein is beindíthatja a gyógyulás folyamatát. A gerinc esetében például a csigolyákból kilépő idegek belső szervekkel állnak összeköttetésben, ezért a gerinc betegsége hosszú távon adott belső szervek betegségeihez vezethet; ezekre is pozitívan hathatunk. A keletkező vérömleny egyben egyfajta sajátvér terápia, a felszívódásához ugyanis enzimatikus folyamatok szükségesek, melyek a fehérvérsejtek képződésével járnak együtt, tehát az immunrendszert ezáltal is stimuláljuk, másrészt a szervezet úgy reagál rá, mintha vérveszteséget szenvednénk, s elkezdi termelni az új vért. A nyuvasztás az alapja a szalonokban végzett köpöly masszázsnak is, ezt általában azok a hölgyek veszik igénybe jó pénzért, akik narancsbőrrel küzdenek és ez zavarja őket… :) … a nyuvasztás ebben az esetben szó szerint egyfajta nyúzás- elég kínos, ha jól hallottam.
A véreztetést ma már nem ajánlják Magyarországon, de ha jól értettem az itteni embereket, akkor itt, az arab világban, illetve a Távol-Keleten él még ez a hagyomány is (Kínában például az akupunktúrával kombinálják a köpölyözést, mert így mindkettő hatékonyabb, kiegészítik egymást). A módszer lényege régebben az volt, hogy vagy tűvel, vagy ún. szilvavirág kalapáccsal pici sebeket ejtettek a kezelendő felületen, majd ráhelyezték a vákuumot. Többlet állapotok kezelésére szolgált, pl. az érintett területen a pangó (és esetlegesen az idegvégződéseket nyomó) vért, vagy egyéb felgyülemlett váladékokat igyekeztek így eltávolítani. A tibeti kolostorokban például íly módon gyógyították a tüdő- és mellhártya gyulladást, gennyesedéseket, ők viszont nem a köpöly felrakása előtt ejtettek sebet, hanem az alatta képződő lilás-fekete duzzanatot (a búrát csak egy óra után távolították el!!!) vágták meg késsel. (A véreztetéssel való gyógyítás hazánkban is igen elterjedt volt egykoron – lásd még érvágás, pióca kúra. A jelenlegi jogszabályok alapján ilyesmit ma csak orvosi közreműködéssel szabad nálunk végezni!!!)
Egyébként a köpölyözést legtöbben őskori terápiának tartják, valószínűleg hús sütés közben az elejtett állatok felforrósodó szarvából lett az első gyógyító eszköz. I.e. 3000-ből származó sumér táblák tanúsága szerint Mezopotámiában elterjedt technika volt már a kezdetektől, a neves görög orvosok jele pedig nem más volt, mint maga a köpölyöző harang! Míg azonban a módszer a nyugati orvoslásból szép lassan kiszorult, addig a hagyományos kínai medicína megőrzött nekünk számos fontos ismeretet ezzel kapcsolatban -a beduinok pedig egy egyszerű, könnyen használható otthoni módszert:). Kínában házilag bambusznád köpölyt használnak különböző méretekben, melyeket előtte gyógynövényes vízbe áztatnak a betegségnek megfelelően. De milyen kórokra lehet még ez az eljárás hatásos?
Az idegek (főleg bordaközi) és ízületek, illetve az izom gyulladásos megbetegedéseit már említettük (ide tartozik a lumbago, isiász, lábikra görcs…). Ezen felül segíthet légúti panaszoknál (meghűlés, hurutos köhögés, tüdőgyulladás, asztma és más allergiás eredetű problémák), emésztési- és anyagcsere zavarok esetén, a görcsoldásban (fejfájás, migrén, menstruációs görcsök), a bőr méregtelenítésében (rovarcsípések esetén is), cellulitisz kezelésében, húgyúti betegségek és fertőzések (vesekövek) megszüntetésében.
Tilos köpölyözni: 6 éves kor alatt és 70 éves kor felett, sérült bőrfelületen (sebek, zúzódások, bőrallergia, kiütések, festékes anyajegyek), menstruáció idején, trombózis, vérzékenység, szívbetegség, cukorbetegség, epilepszia, daganat, fejlődő gümőkór esetén, terhesség alatt a hason és mellkason, illetve a szív és a nagy erek fölött. Említik még sokan ellenjavaslatként a magas lázat, bár a magyar népi gyógyászatban számos komoly, lázzal járó betegséget kezeltek így.
Figyelem! Amíg a köpöly nyomok láthatóak a testen, addig a terápia még nem ért véget!
„Amit gyógyszerrel meg lehet gyógyítani, azt köpölyözéssel is. Köpölyözéssel azt a betegséget is gyógyítani lehet, amit gyógyszerrel nem.”
(Dr. Van der Jin kínai professzor)
„…szabaddá teszi az energiapályákat, elvezeti a mérgező energiákat, a rossz vért, a salakanyagot, a gonosz szeleket, serkenti a vérképzőrendszert, helyreállítja a jin-jang egyensúlyt a szervezetben.”
(Hippokratész)
