contrast1.jpgcontrast2.jpgcontrast3.jpgcontrast4.jpg

 Cikkolvasó

SHRAK

 

… a mindennapi betevő falat

 

hagyományos kelesztetlen arab kenyér

 

A kenyér régtől fogva az életet jelképezi, s mint ilyen, az egyházi szimbolika részévé is vált. Ám tisztelete nagyon ősi, ami sok mindenben tetten érhető. Annak idején őseink például a kenyérsütés egyes fázisait varázsigékkel ösztönözték, s a hétnek csak meghatározott napjain sütöttek. A kenyér vallásoktól függetlenül szent.

A jordániai beduinoknál is íratlan szabály az, ami a régi magyaroknál: kenyeret eldobni szigorúan tilos! Ezt mindenki be is tartja, s ha valaki akár csak egy morzsát is nem megfelelő bánásmódban részesít, akkor a többiek bizony ferde szemmel néznek rá, s kiokítják a dolgok mikéntjéről. Sajnos ezt a városi ember kezdi már elfelejteni, a kenyér, mint a legolcsóbb élelmiszerek egyike, már nem olyan nagy érték azokban a társadalmakban, ahol mindent pénzben mérnek. Ezeken a helyeken az emberek többsége már nem a mindennapi betevő falatért dolgozik…

A beduinok eredetileg állattartó nomádok ugyan, de természetesen már kezdenek áttérni (vagy már áttértek) a letelepedett életmódra, az általam ismert legtöbb család azonban még vándorol téli és nyári szállás között. Sokan művelnek földet, az Araba völgyében (téli szállás) zöldségeket, a hegyvidéki nyári szállás környékén pedig búzát termesztenek. Nem ám gépekkel! A saját búzát puszta kézzel aratják! Annak a lisztnek, ami így készül, van íze és van sikértartalma. Ez teszi lehetővé, hogy a shrak (nem a nagy zöld a rajzfilmből!:)), a sima víz-liszt-só keverékéből leggyakrabban készített kovásztalan hagyományos kenyérféle ennyire finom legyen! Na meg egyáltalán meg lehessen csinálni, mert olyan hártyavékonyra, amilyenre azt rendesen kell, a boltban kapható lisztutánzatokból nem lehetne nyújtani… lásd a tablón az elkészítés menetét!

 

kovásztalan kenyér

 

(a versrészlet: Nagy László - Adjon az Isten)