HEJ, A MAROKKÓI PIACON, PIACON!
Nem szándékozom a nyugati trendeket követve áradozni az argán olajról, a rhassoul agyagról és a marokkói fekete szappanról, a beldiről. Lépjünk ennél tovább, árnyaljuk egy kicsit a képet...
(Aki nem szeretne sokat olvasni, az nyugodtan ugorjon egyből a cikk végére a receptekhez!)
Hogy miért oly népszerűek ezek a marokkói szépségápolási kellékek? Mert jók. Persze. De vannak hasonlóan jó dolgok égen s földön. Mert körüllengi őket a sivatagi nomád romantika. Na igen, ez már valami, lehet vele szédíteni a népet. Mert rá lehet fogni, hogy a megvásárlásukkal áldozunk az arab női egyenjogúságért folytatott harc oltárán, s megélhetést biztosítunk a nyomorgó berber családoknak. Szép gondolat, de csak elhomályosítja a lényeget: a nyugati kereskedők busás hasznát. (Itt, Jordániában is vannak hasonló kezdeményezések, a beduin asszonyok is árulják az általuk gyártott házi termékeket a saját szövetkezeteik keretében, csak itt még nem jelentek meg a nyugati felvásárlók. Amennyi pénzt kapnak, azt szétosztják maguk közt. Abból meg, ha valaki tovább értékesítené a dolgokat a világpiacon, úgysem látnának semmit. Vajon az jó lenne nekik, ha nőne a kereslet? Megjelennének a gépsorok, mert akkor már át kell állni tömegtermelésre... Ez a nyers valóság.)
Próbáltam bekukkantani az óriási reklámfelhő mögé, amit a Nyugat kreált ezek köré az anyagok köré – még egyszer hangsúlyozom, valóban remek dolgokról van szó, de mégis... Tanulmányokat, tudományos munkákat keresgéltem, s találtam is néhány érdekes dolgot.
A beldiről ebben a cikkben nem kívánok külön írni (lásd bővebben: Dobjunk be egy feketét!). Kezdem hát az argánnal!
Az argán (Argania spinosa) egy Marokkóban, az Atlasz-hegységben honos endemikus fafaj, ma UNESCO védelem alatt áll, mert veszélyeztetett. A világpiaci kereslet rohamos növekedésével azonban új telepítések kezdődtek (eddig a berberek csak a vadon élő fákról gyűjtötték a termést). Többek között itt, tőlem nem is olyan messze (jelenlegi tartózkodási helyem: Jordánia, Araba-sivatag), Izraelben is vannak már ültetvények (Araba és Negev).
Hogy mindenre ezt használták az azon a területen élő emberek? Főzéshez, haj- és bőrápoláshoz, betegségek kezelésére... Persze, persze. Nem volt más. Nem csak csodaszer volt, hanem a fentieken kívül: állati takarmány, fűtéshez használt tüzelőanyag, lámpaolaj... na ez már nem hangzik olyan romantikusan, igaz?
Volt azonban egy igen nagy becsben tartott változata az argán olajnak, ami a szóbeszéd szerint minőségben felülmúlta a más módszerrel előállított argánt. Tudni kell, hogy az arabok szeretik a kecskéket, a kecskék pedig egyenesen imádják az argánt (Marokkóban kevés a káposzta), egy-egy jó falatért nyaktörő mutatványokra is hajlandóak, ahogy azt a fenti képen illusztráltam. Namármost. Képzeljük el a kecskét, amint jóllakottan lemászik az argánfáról. Mi az első dolga? Hát azt elvégzi! :) A gondos gazda pedig összegyűjti, majd az emésztetlen magocskákat kiszemezgeti belőle. Tényleg igen munkaigényes eljárás, az olaj méltán kapta a “folyékony arany” elnevezést, bár engem nem tudnának megfizetni érte, ellenben jól el lehet vele ütni a legeltetés hosszú és unalmas óráit... és – nem utolsó szempont - az ebből készült olajnak van a legjobb íze...
Ne ijedjen meg senki, a bioboltokban nem ezt a fajtát lehet kapni méregdrágán! Azt már gépekkel állítják elő (a kézi válogatás fázisa kimarad:))... A berber asszonyok a szövetkezetekben azonban még sok helyen készítik hagyományosan, kézi malmokkal az argán olajat. Ha az ember biztosan ilyet akar vásárolni, akkor a marokkói utak mentén be lehet szerezni (sokan jártunk már Erdélyben, s vettünk áfonyát vagy vargányát az útszéli árusoktól, Marokkó is hasonló)- a fifikás arab kereskedő majd ránk sóz némi mogyoróolaj-olívaolaj keveréket. Jó pénzért, hosszas alkudozást követően. Boldogságtól sugárzó, kisimult arccal hozzuk majd haza- s megállapítjuk: az argán a legjobb ránctalanító!
Rendben, jöjjön a komolyabb hangnem. Nézzük meg, hogy zajlik tradícionálisan az argán olaj előállítása olyankor, amikor a helyiek a kecskéket kihagyják az eljárásból. A Tashelhiyt Berber Kéziratok Émile Laoust francia antropológus kiadásában láttak napvilágot, talán a legeredetibb forrást jelentik, ha valaki az észak-afrikai berber hagyományokra és nyelvre kíváncsi- többek közt leírja az argán begyűjtését, feldolgozásának módját. Úgy képzeljük el, mint nálunk a szőlőszüretet, csak asszonyokkal, akik munka közben képesek józanul is igen jól szórakozni egymás között.
Miért drága az argánolaj? 1 liter előállításához 3 kg magra, ehhez kb. 100 kg argánra van szükség. Akkor gyűjtik, amikor már a termés éretten lehullik a fa alá- a fa egyébként szúrós, nem is lenne célszerű közvetlenül onnan szedni a gyümölcsöt. Ekkor kihirdetik a területre, hogy “agdal”, azaz embereknek és állatoknak “tilos az á...”. A termés nagyon hasonlít az olívabogyóra, csak méretben nagyobb (mint egy datolyaszem). Megszárítják a napon, csak így tudják a gyümölcshúst lefejteni a dióról, melyet megtörve jutnak hozzá a maghoz, ebből sajtolják az olajat. A héját tüzelésre használják, a gyümölcshús természetesen állati takarmány. Sajtolás előtt azonban hagyományosan egy vaslapon megpirítják a magokat (a kozmetikában használt olaj esetén ez a lépés ma már kimarad), majd gyakorlatilag két hatalmas kőtömb között pasztává őrlik. Egy olajos, viszonylag folyékony, sűrű masszát kapnak, melynek neve: amlu. Nagyon finom, kenyeret mártogatnak bele, sokszor keverik pirított mandulával és mézzel. Ami nem kerül a bendőbe, ahhoz langyos vizet öntenek, folyamatos kevergetés mellett érik el, hogy az olaj kiváljon belőle.
Szappanosok figyelem! Tradícionálisan itt jött a képbe a berberek argán szappanjának az elkészítése. A megmaradó argán massza még bőven tartalmazott olajat, ebből főzték. Sajnos több információt nem találtam, állítólag ma már nem él ez a hagyomány. (Én egyébként úgy képzelem, mint az afrikai fekete szappan készítést - Dobjunk be egy feketét!). Szappan híján viszont az amluból is kisajtolták még, ami benne volt, s teszik ezt ma is, hiszen a kereslet erre az olajra óriásivá nőtt. A fennmaradó anyag neve: tazgmmut – állati takarmányként használják fel.
Azt mondják, hogy a régi argán szappannak nem volt párja! Meg is fordult a fejemben, hogy egyszer – a kasztíliai szappan mintájára – kipróbálom. Rögtön össze is hasonlítottam a két olaj adatait: elméletileg szappanban azt tudja, amit az olívaolaj. Két jellemző különbséget találtam: az argánnak a linolsav tartalma, míg az olívának az olajsav tartalma magasabb, illetve az argán tartalmaz némi mirisztinsavat, ezáltal picit jobban tisztít a belőle készült szappan, mint a kasztíliai.
A tiszta argán olajnak ugyanúgy, ahogy azt a házi olívaolajnál is írtam (Gecsemáné kert avagy az áldott olíva), van némi üledékes alja. Tekinthetjük ezt egyfajta minőségi kritériumnak, bár a boltok polcain ilyennel nem fogunk találkozni. Természetesen elmondható róla minden jó: igen magas E-vitamin tartalom, karotinoidok, szkvalen, a benne található zsírsavak 80 %-a telítetlen (étkezési célra is kiváló, főleg szív- és érrendszeri betegeknek)... magas az antioxidáns tartalma, erős hidratáló hatással rendelkezik... Ezáltal főként száraz bőr, ekcéma...stb. kezeléséhez, száraz, töredező haj ápolásához, illetve a bőr öregedésének késleltetéséhez lehet kiváló választás. Amiben más: nagy mennyiségben tartalmaz fitoszterolokat (koleszterolszerű növényi vegyületek), melyek képesek a sejtmembránok megújulásának támogatására, ezáltal ez az olaj a hegeket, égési sérüléseket képes regenerálni.
Az azonban túlzás, hogy mindenre jó! Mert ugye mindenhol azt olvashatjuk róla: legyen szó pattanásról, vagy száraz bőrről- argán! Sőt! Nem is mindenkinek a hajához felel meg ez az olajtípus: egy amerikai szépségápolással foglalkozó fórumon olvastam egy hölgy segélykérő kiáltásait, aki mintegy 50 dollárnyi argánt kent a fejére, s pechjére semmivel sem tudta lemosni. A számítógépe előtt ülve kopogtatta a billentyűzeten a HELP morzejelét, kérve a fórumozókat, hogy jöjjön már a megmentő...! Végül valaki azt javasolta neki, hogy használja a konyhai mosogatószert. Tudjátok, azt a hagyományos SLS-es gyári motorolaj tisztítósat! Hja, a natúr kozmetikumok barátai is bűnözni kényszerülnek néha...!:)
Ezek után biztos azt hiszitek, hogy nem kedvelem annyira ezt az olajat: a KEDVENCEIM EGYIKE!!! A palackba zárt ízes arab humor pedig különösen szeretetre méltóvá teszi számomra... :)
Térjünk át a rhassoul (vagy ghassoul) agyagra. E körül is óriási a marketing, az áráról pedig ennek megfelelően ne is beszéljünk. Természetesen ez is mindent gyógyít, csak minél többen vásárolják meg! A neve pedig időnként láva agyag, mintha valami misztikus és forró vulkáni tevékenység következtében a föld magjából a felszínre törő egyedülálló, egyszeri, s megismételhetetlen mágikus anyagról lenne szó...
Vajon mi az igazság? A nevével kapcsolatban hamar ráleltem a (szándékos?) tévedések forrására. Az arab “rhassoul” (“rhassil”) MOSÁST jelent. Az agyaggal kereskedve nevét “európaizálták”: “Lavaerde”, mely a latin “lavare” (mosni) és a német “Erde” (föld) szóösszetétel eredménye. Tehát ugyanaz, mint az arabban: MOSÓFÖLD nem pedig lávaföld!
Gyanús volt ez nekem, vettem hát egy kis tasaknyit, hogy kipróbáljam. Állítólag minden bőrtípusra jó, az enyém száraz. Elővigyázatosan ráírta ugyan a kereskedő, hogy érdemes olajjal keverve felvinni az arcbőrre, s semmiképpen ne hagyjuk fenn 15 percnél tovább. Így cselekedtem. Amikor lemostam, lássatok csodát... ! Az arcom olyan volt, mint a hortobágyi szikes puszta aszályos időben! Nem lettem mérges, egyáltalán- gondoltam jó lesz ez a férjemnek!:):):) S lássatok csodát...! Alig engedte, hogy bekenjem a fejét (ilyenek a férfiak!), aztán meg elkunyerálta az egész tasakkal (kicsit kérettem magam persze, mielőtt odaadtam...:))! A különbség egyértelmű: az ő bőre erősen zsíros. Ez az agyag pedig egyszerűen magába szív mindenféle zsíradékot, a pórusok mélyéről is.
Emberek! Hallottátok már azt a szót, hogy kallóföld? Régen a ruhákat mosták vele az öregek, de már az ókorban is ismerték. Mi sajnos kezdünk megfeledkezni róla... Lényege, hogy magába szívja a zsíros szennyeződéseket. Nem állítom, hogy a rhassoul az kallóföld (nem vagyok én geológus!), de hogy olyan, azt igen. Próbáltam a saját magam által felvetett problémának némileg utánaolvasni- találtam is egy tanulmányt a rhassoulról*. A rhassoul tisztes ásványi neve a stevensit. A stevensit a magnéziumbentonitok egy fajtája a digitális ásványnévtár szerint.
A kallóföldről azt sikerült kiderítenem, hogy az is bentonit. Stevensitet nem csak Marokkóban találni, hanem elég sok helyen, többek között nálunk is van (Fejér megye, Kőszárhegy). A kallóföldet (Walkerde) pedig Budafokon bányászták a 19. század közepétől, a régi tárókból alakították aztán ki a nagy gombapincéket. A kallóföld egyébként a mai napig hozzáférhető a Baross Gábor telep és a Balatoni út közötti külfejtésekben. A legutolsó fejtményt 1965-ben emelte ki a nagytétényi Thera Chemia Vegyipari Rt. (A 22. kerületben a régi szép idők emlékét őrzi a Bentonit utca neve...!)
Visszatérve még a rhassoulhoz: a tanulmány azt írja, hogy valóban egyedülálló összetételű, mert a többi stevensithez képest magas az alumínium (Al2O3) tartalma. Kérdem én: miért jó az a mi bőrünknek? (Egyébként nagyrészt SiO2 és MgO alkotja.)
A kereskedelemben sokféle olyan kozmetikai agyagot lehet kapni, amelyről elmondható, hogy hasonlóan viselkedik a rhassoulhoz; ilyen a kék agyag (bentonit fajta), vagy a zöld agyag. Ezeket mind zsíros bőrre szokták ajánlani. Az a véleményem, hogy bátran felcserélhetőek egymással, bár én a rhassoulon kívül még más agyagos arcpakolást nem próbáltam.
1. Argán szérum öregedő vagy száraz bőrre, szemkörnyék ápolónak
Tégy néhány cseppet a tenyeredbe, és masszírozd be az arcbőrödbe lefekvés előtt. Ez a legegyszerűbb, de lehet kombinálni is más olajjal- a leggyakrabban gránátalmamag olajat adnak hozzá 2:1 arányban, de lehet mást is választani: pl. málnamag olaj, uborkamag olaj, centella olaj...- mindegyik az öregedő bőr csodaszere. Így egy igazi E-vitamin / antioxidáns bombát készíthetünk. Ha illatosítani akarjuk, akkor pl. a rózsa illóolaja szintén ránctalanító hatású (sajnos nagyon drága). Lehet még extra adag E-vitaminnal dúsítani a szérumot (ezt külön is meg lehet vásárolni olaj formájában, vagy ha van otthon étrendkiegészítő kapszulánk, használhatjuk azt is.)
Megjegyzés: argán olaj vásárlásnál figyelni kell, hogy kozmetikai és ne étkezési argánt szerezzünk be (az étkezésit pirított magokból sajtolják)!
2. Argán gyógynövényes olaj hegek, forradások, égési sérülések, terhességi csíkok kezeléséhez
Az argán, mint fentebb írtam, eleve rendelkezik egyfajta szövetregeneráló képességgel. Könnyebben szívódik fel a bőrbe, mint az olívaolaj, és állítólag hosszabb az élettartama (bár nekem az olívával sem volt soha problémám, szintén nehezen avasodik) - ha valakinek sok pénze van, akkor ki lehet próbálni a különféle gyógynövényes macerátumok készítését tisztán argán olajjal. Ha olcsóbban akarunk kijönni, akkor viszont keverhetjük 1:2 arányban például orbáncfű, vagy körömvirág olívaolajos kivonatával.
3. Argános hajvégápoló töredező hajhoz
Simítsuk át a hajvégeket a tenyerünkbe cseppentett argán olajjal, hagyjuk hatni min. 30 percig, majd mossunk hajat valamilyen kímélő samponnal (vagy egyszerűen tojással). Teljes fejbőrre vastagon kenve már csak az ára miatt sem ajánlom, arra ott a ricinusolaj. (Azt már próbáltam egész éjszakás kezelésnek, nem kellemes az alvás bebugyolált, olajos fejjel, de egyszer-egyszer ki lehet bírni...- és le tudtam mosni, nem úgy, mint a fent említett amerikai hölgy :))
4. Rhassoul agyagos pórustisztító arcmaszk zsíros, mitesszeres bőrre
A rhassoul szerintem a legjobb pórustisztító natúr kozmetikum! (Régen a koszos ruhát is könnyűszerrel elintézték vele! :):):)) Az agyagot langyos vízzel krém állagúra keverjük ki, majd vékony rétegben vigyük fel az arcbőrre, vagy csupán a tisztítani kívánt területre (az arcbőr érzékenyebb területeit, mint pl. szemkörnyék, mindenképpen hagyjuk ki!). 10, de maximum 20 perc után mossuk le – természetesen az időtartamot a legjobb, ha mindenki kitapasztalja a saját arcbőréhez.
Ajánlani szokták, hogy keverjük olajjal is– szerintem semmi értelme, hiszen fizikai természeténél fogva magához köti a zsíros szennyeződéseket, a drága olajat is, ami így úgysem tud hatni a bőrre! Nem, nem olyan okos a rhassoul, ahogy azt a kereskedők állítják: nem tud különbséget tenni zsír és zsír között! Nem kíméli meg a bőrünk lipidrétegét sem, ezért szükséges a kezelés után krémmel, vagy ápoló olajjal kenni a bőrünket. A zsíros bőrt is!!! Ennek oka: minél inkább szárítjuk, annál jobban fog zsírosodni a következő körben. Elég kevés olyan olaj van, amit zsíros bőrre nyugodt szívvel ajánlanék: a neem olajat viszont érdemes kipróbálni! Nagyon büdös, de pont emiatt- ugyanis kénszármazékokat tartalmaz- segít a pattanások, gyulladt mitesszerek gyógyításában.
5. Agyagsampon
Meg is rendelheted méreg drágán az USA-ból, de el is készítheted akár viszonylag olcsón is otthon! Ha rhassoullal készíted, úgy költséges, de felcserélhető a dolog más “mosóföld féleséggel”, kozmetikai bentonittal!
Moshatsz vele simán hajat, de –hogy könnyebb legyen kezelni – előbb langyos vízzel keverd ki krém állagúra. A víz helyett használhatsz azonban bármit, ami a hajnak jót tesz: csalánteát, bojtorján forrázatot... bármilyen gyógynövényt!
Kiváló választás, ha le akarod cserélni a bolti sampont valamilyen natúr kozmetikumra, és teszem azt nem kedveled a sima szappanos hajmosást!
Utószó: természetesen rengeteg receptet fel lehetne ide tenni, bármilyen krémbe jó választás lehet az argán (lásd pl. Arckrémek / Tejkrém), a rhassoulos arcpakolás pedig szintén akármivel kombinálható (teszem azt gyümölcspéppel, pl. avokádó...) – a variációknak csak az emberi képzelet (és a rendelkezésünkre álló anyagok) szabhatnak határt! Amiket itt leírtam, csak az alapok (a “mit tud valójában” kérdése)- a többit RÁD BÍZOM!
Figyelmetekbe ajánlok még egy igen mulatságos összefoglalót argán olaj témában: http://www.lakomakonyvek.hu/v1_essay-arganolaj.php
*RHOUTA, B. and KADDAMI, H. and ELBARQY, J. and AMJOUD, M. and DAOUDI, L. and Maury, Francis and Senocq, François and MAAZOUZ, A. and GERARD, J . - F . ( 2008) Elucidating the crystal-chemistry of Jbel Rhassoul stevensite (Morocco) by advanced analytical techniques