HABHATÁS
A különféle felületaktív anyagok a kozmetikumokhoz használt legalapvetőbb kellékek. Csoportjaik, tulajdonságaik, kompatibilitási problémáik megismerése igen fontos, ha valaki nem elégszik meg azzal, hogy talál magának néhány jól működő receptet és azt készíti folyamatosan. Aki viszont egy kis kísérletezésre adja a fejét, az sokféle problémával kerül szembe.
Az egyik ilyen sarkalatos pontja a krémkészítésnek az a felhabzási effektus, amit egyes receptek elkészítésekor a két fázis összekeverésénél tapasztalhatunk. Igen bosszantó tud lenni, amikor egy „kompakt”, tökéletes állagú krém helyett egy laza, felfújt, habos valamit kapunk. Nézzük meg, hogy mitől jön létre ez a jelenség!
Az emulziós krémekhez használt emulgeátorok ugyanolyan kettős természetű felületaltív anyagok, mint maga a házi szappan, vagy a szindetekhez általában használt sokféle anionos és egyéb tenzid, melyeket mosáshoz, mosakodáshoz használunk. A funkciójuk azonos: a kettős természet azt jelenti, hogy ezek a vegyületek képesek kapcsolódni mind a vízhez, mint az olajhoz - fürdőkészítmények esetén a zsíros szennyeződéseket lemoshatóvá teszik, míg egy emulziós krém esetén össze lehet keverni a segítségükkel a vízfázist a vízben oldható, és a zsírfázist a zsírban oldható hatóanyagokkal. A különbség az, hogy egy fürdőkészítményhez azokat a felületaktív anyagokat használják, amik nagy habot képeznek- ezek általában anionos tenzidek.
Sajnos, ha a receptünket nem megfelelően kombinált és /vagy nem megfelelő mennyiségben használt emulgensekkel állítjuk össze, létrejöhet egyfajta mikrohab, ami megkeseríti az egyszeri krémkészítő életét. Az ok lehet az emulgeátor nem megfelelő százalékban történő integrálása, illetve együttes használata különféle alkoholokkal (itt nem a pálinkára kell gondolni természetesen, hanem például a konzisztencianövelő anyagként használt cetil- alkoholra), illetve az esetlegesen használt egyéb, hosszú szénláncú észterek (pl. különféle „sztearátok”) túlzott mennyiségére is gyanakodhatunk. Egyes kozmetikai formulákban már a 8% is elég lehet ezekből az anyagokból a mikrohab megjelenéséhez. A natúr kozmetikum készítőknek azért igen fájó pont ez, mivel szintetikumok helyett természetes olajokat használnak nagy mennyiségben a krémekhez, márpedig a sok olajhoz általában több emulgens kell. Előbbiekből következik, hogy zsíros, viszkózus emulziós krémet készíteni ilyen szempontból sokszor nehezebb. A hiba természetesen a termék használatakor is jelentkezik: a nem megfelelően összeállított krém a bőrre kenve nehezebben eldolgozható, fehér réteget alkot - azaz a krém nemcsak a készítésnél, de a felkenésnél is felhabzik, eldolgozni pedig éppen azért nehéz, mert minél jobban dörgöli az ember, annál jobban habzik.
A kozmetikai vegyészek, termékfejlesztők válasza erre az, hogy csökkentik az emulzióban szereplő emulgeátorok és viaszok mennyiségét, a krémek megfelelő viszkozitását pedig polimerek (ismertebb nevükön gélképzők) hozzáadásával érik el.
A polimerek lehetnek természetesek és szintetikusak. A zsíros krémekhez az ipar leggyakoribb szintetikus megoldása az Acrylates/C10-30 Alkyl Acrylate Crosspolymer- a viszkozitást nem befolyásolja, de stabilizálja az emulziót. Sokszor kombinálják xantánnal – a kettő együtt garantálja a felhabzás mentes krémet. Alacsonyabb zsírfázis esetén az iparban gyakran használnak karbomereket (ezek is egyfajta polimerek), illetve szilikonokat (dimetikon, ciklometikon), utóbbiaknak már vannak természetesebb alternatívái is, ún. növényi szilikonok. Növényi szilikonként láttam árusítani az MCT olajat, amely gyakorlatilag a kókuszolajban található trigliceridek néhány kivont eleme (INCI neve: Caprylic/capric triglyceride), valójában sima olajszármazék. Az utóbbi időben forgalomba került másik „növényi szilikon” a Coco-Caprylate / Caprate- nyilván az INCI név hasonlósága okozza a zavart egyes webáruház tulajdonosoknál… Javaslat: mindig az INCI neveket nézzük, ha kozmetikai alapanyagokat vásárolunk!
Remélem, hogy hasznos volt ez a kis bejegyzés, az eredeti cikket az UL Prospector-on találtam (Foaming Effect in Skin Care Emulsions).