BABÉROLAJ ÉS BABÉR ILLÓOLAJ
Kiváló minőségű babérolajat kaptam Németországból, eljött hát az ideje, hogy elkészítsem a jó öreg aleppói szappant ismét…
Ezúttal némi változtatással, a citromjoghurt szappanom mintájára. Szóval a képen egy joghurtos „aleppó” látható, régi nagy klasszikus modern köntösben! Miután már sokat írtam ennek a szappannak a történetéről, sőt a jelenéről / jövőjéről is, most más témának igyekeztem egy picit utánajárni.
A dolog apropója az a sok félreértés, ami a babérolajat övezi a nyugati világban, s ami sokszor fatális tévedésekhez vezet, olyanokhoz, mint amikor összekeverik a babér (egyébként ritkán használt) illóolaját a babérolajjal, s úgy próbálnak aleppói szappant készíteni, hogy a babér illóolajának összetevőit más, hasonló illékony vegyületeket tartalmazó illóolajokból igyekeznek „kikeverni”. Igaz ugyan, hogy a babérolaj tartalmaz babér illóolajat is, de a kettő akkor sem ugyanaz, tehát egy olyan szappan, ami pl. eukaliptusz, szegfűszeg és szerecsendió illóolaját tartalmazza- mely illóolajok köztudottan erős allergénekként viselkedhetnek, lehet ugyan jó szappan, de nem aleppói, mivel utóbbi érzékeny, száraz, sőt beteg (pl. pikkelysömörös) bőrre is bátran ajánlható- többezer éve bizonyítja ezt.
A dolog tisztázása végett kerestem egy tanulmányt, melyben a babér a főszereplő (Chmit Mohammad Said és Kanaan Hussein: Determination of the chemical and genetic differences of Laurus…). Vágjunk hát bele!
A babérolaj szobahőmérsékleten szilárd, klorofilltartalmánál fogva sötétzöld olaj, 30 fok feletti olvadásponttal. A babér apró fekete, érett terméséből nyerik (a kinyerés módjára még visszatérek)- ez azért fontos, mert a zsírsav összetétele (a fent említett tanulmány eredményei alapján) különbözik a babérlevélből nyerhető olajtól is, a babérlevél macerátumtól meg főleg (a babér illóolajnál pedig ilyesmiről egyáltalán nem is beszélhetünk). Legmagasabb százalékban olajsavat tartalmaz ugyan, hasonlóan az olívaolajhoz, azonban a sorban ezután következő összetevői a linolsav, palmitinsav és a laurinsav igen nagy mennyiségben, de a linolénsav és a mirisztinsav tartalma is elég jelentős. Hogy a szappan szempontjából ez mit jelent? Azt, hogy ha babér(hús)olajjal készül, az keményíti (palmitinsav), és jobb habzást biztosít (laurinsav és mirisztinsav) az egyébként lágy és csekély tisztító hatással rendelkező olívaszappannak, ugyanakkor a bőrre nézve mégis gyengéd, hidratáló marad a benne lévő hosszú szénláncú zsírsavaknak köszönhetően. A babérolajban igen magas százalékban előforduló linolsavval a legjellemzőbben a ligetszépe olajban találkozhatunk, mely csaknem teljes egészében kizárólag ezt a zsírsavat tartalmazza (trigliceridek formájában, de ebbe most ne menjünk bele). Ez azért érdekes, mert a ligetszépe olaj alapolajnak számít (legalábbis az én olvasatomban) a gyulladásos bőrbetegségek (ú.m. ekcéma) kezelésében. Tehát, amikor a babérolajról beszélünk, akkor elsősorban éppen gyulladáscsökkentő hatása kell eszünkbe jusson! Sem a levelek macerátumával, sem az (egyébként allergénnek számító) illóolajával nem tudjuk helyettesíteni, linolsavat nagyobb százalékban a gyümölcsből nyert zsíros olaj tartalmaz, ugyanúgy, ahogy a habzásért felelős laurinsav is ebben található meg… stb. Lássuk a különbséget egy fotón is- babérolaj és babér illóolaj:
Az illóolaj halvány sárgás, folyékony anyag, a benne lévő illékony vegyületek közül a legjelentősebb a cineol (eukaliptol), közel 50 (vagy magasabb) százalékos arányával. Ez a vegyület veszélyesnek számít, ezért kereskedelmi forgalomban a babér illóolaját nem igazán árulják 100 %-os formában, általában csak óriási (1%) higításban lehet hozzájutni (erről a jordániai présüzemben történt látogatásomkor beszélgettem az üzem tulajdonosával, a képen látható babér illóolajat is ott kaptam). Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az illóolajnak nincsenek kiemelkedően jó gyógyászati tulajdonságai, csupán annyit, hogy az adagolását nagyon át kell gondolni- főleg korpásodás és pattanásos bőr elleni készítményekben vehetjük például nagy hasznát, mert egyrészt erős baktérium-és gombaölő, másrészt anti-androgén hatást mutat, ezáltal csökkenti a faggyúmirigyek kóros túlműködését. Említésre méltó még, hogy tartalmaz (kb. 3-4%-ban) egy kosztunolid nevű szeszkviterpén laktont, amely rákellenes vegyület.
A zsíros olaj a fentieken kívül (hiszen tartalmazza az illóolajat is bizonyos százalékban) izületi panaszokra, masszázskrémekbe, kelések elleni kenőcsökbe kiváló, a tehenek tőgyét is babérolajos krémmel kenegetik a bögölycsípések ellen... A levelekről pedig a krumplifőzelék óta tudjuk, hogy serkentik az emésztést! :) A levelek tannintartalmuk (csersav) miatt összehúzó hatásúak (tág pórusú bőr kezelése), a laurozid B nevű vegyület pedig nagy mennyiségben blokkolja a bőrrák kialakulását. Azokban a mediterrán országokban azonban (Görögország, Törökország, Közel-Kelet), ahol hagyománya van a babér használatának a gyógyászatban, talán hajhullás ellen vetik be a legtöbbször- rendkívül hatásos ezen a téren!
Térjünk rá végül a nagy dilemmára: miért tiltották be a legtöbb nyugati országban a babérolajat arra való hivatkozással, hogy mérgező, míg a keleti fertályon évezredek óta gond nélkül használják? A válasz nagyon egyszerű, egy szóból áll: tudatlanságból. A babér termésének a magja valóban toxikus (ugyanúgy, ahogy a tiszafa magjának lenyelésétől is óvjuk gyermekeinket, amikor a díszfák között, a kertben játszanak, bár a madarakat, sőt a macskákat is gyakran láthatjuk csipegetni, vagy nyalogatni a tiszafa édes terméshúsát…:)). Az olajat ebből kifolyólag speciális technikával kell kinyerni a termésből, mert a magokat tilos préselni. Görög származású szappankészítő mesélte egy fórumon, hogy a nagymamája az érett babér bogyókat beáztatta vízbe, állni hagyta, s az olaj egy idő után feljött a víz tetejére, de a pontos technikát már nem tudta felidézni. Nyilván ugyanúgy készül, mint a házi kókuszzsír (erről ITT), amit alátámasztottak további olvasmányaim is: a babér gyümölcsöt az olaj kinyeréséhez főzik!!!
Összefoglalva: Nyugaton egyrészt összemossák a babér zsíros olajáról keringő információkat a valóban kockázatot hordozó babér illóolajjal, másrészt valószínűleg nincsenek tisztában a babérolaj kinyerésének módjával. Sajnos, miután ma már szinte mindent az angolszász irodalomból fordítunk, ez a tévedés ragályként terjed…
Tanulság: higgyünk a többezer éves tapasztalatnak, ha más nincs!