KÓKUSZOLAJ
Alapvető tudnivalók egy alapvető olajról
A kókuszolaj egyedülálló, és ez most nem a reklám helye. Különbözik más olajoktól, mert 93%-ban telített, ezen belül is nagyrészt közepes szénláncú (max. 12 szénatomos) zsírsavakból álló triglicerideket tartalmaz (minden olaj trigliceridekből, a trigliceridek pedig 3 zsírsavból és glicerinből tevődnek össze). A kaprilsav és a kaprinsav (melyek a vajra is jellemző zsírsavak) trigliceridjei nem a vénás keringés révén, hanem közvetlenül a bélnyálkahártya sejtjein keresztül jutnak a májba, így a többi zsiradék feldolgozásához szükséges anyagcsere folyamatok egyáltalán nem jellemzik a kókuszolajat, nem emeli a vérzsírszintet, nem terheli a hasnyálmirigyet, feldolgozásához nem kell az epesav, nem rakódik le zsírpárnák formájában, alapvetően gyorsítja az anyagcserét. Az elmondottak alapján a kókuszolaj fogyasztása ajánlható bármilyen zsíremésztési zavar, hasnyálmirigy-gyulladás, bélbetegségek, illetve a máj betegségei esetén, vagy egy egyszerű diéta során. (Erről bővebben: http://www.ujdieta.hu/index0f8b.html?content=482) Magas százalékban tartalmaz laurinsavat, amely az anyatejre is jellemző, s az emésztés folyamatában monolauronná alakul- utóbbi antibakteriális és vírusölő hatású. Érdekes kutatást folytattak ezzel kapcsolatban: az AIDS kezelésében is hatékonynak bizonyult a kókuszolaj! Kozmetikai szempontból a rövidebb, egyenes szénláncok miatt könnyen bejut a bőrbe és a hajba, és az egyetlen olyan olaj, amely kísérletileg igazoltan képes megakadályozni a haj fehérjevesztését, szerkezeti romlását. Aknés, zsíros bőrnél azonban kerülni kell, hiszen komedogén (eltömíti a pórusokat).
A közepes szénláncú zsírsavaknak köszönhetően még kemény vízben és tengervízben is jól oldódik a belőle készülő szappan, így sokkal erősebb tisztító hatást érhetünk el, ha szappanreceptünk magas százalékban tartalmaz kókuszolajat. Miután jobban oldja a szennyeződéseket (és remekül habzik is :)), így a bőrünket erősebben „zsírtalanítja”, az érzékenyebb bőrűeknél száríthat a belőle készülő szappan. Cserébe azonban a kókusz szappan végső kémhatása alacsonyabb, mint az egyéb összetételű szappanok pH-ja (elszappanosodás után a laurinsav pH-ja 10,1, míg például az olívaolajra nagy százalékban jellemző olajsav 11,2 értéket mutat /forrás: Kevin Dunn: Scientific Soapmaking/). Kedvező még, hogy ez az olajfajta igen hosszú élettartamú, minimum 2 évig nem fog avasodni, illetve sok el nem szappanosodó összetevője van: a benne található fitoszterolok bőrregeneráló, a fenolok (kávésav, kumarinsav, ferulasav, katechin) és az E-vitamin antioxidáns hatásúak. Valamilyen százalékban tehát érdemes használnunk, attól függően, hogy mit akarunk elérni a szappanunknál…
Ha elhatároztuk, hogy a szappanreceptünk kókuszolajat fog tartalmazni, akkor már csak az a kérdés, hogy milyet válasszunk. Először is tisztázzuk: a kókuszolaj, kókuszzsír, kókuszvaj nem jelöl más-más típust. A többféle elnevezés a fizikai tulajdonságaiból adódik, hiszen szobahőmérsékleten általában csak félig-meddig szilárd. A halmazállapota azonban változhat típusok szerint- vegyük sorra tehát a különböző fajtákat!
Alapvetően háromféle kókuszolaj létezik: a szűz, a nyers és a szűrt (RBD). (Az RBD elnevezés az angol „refined, bleached, deodorized” rövidítése /finomított, fehérített és szagtalanított változat/.) Ezek között az alapvető különbség, hogy míg a szűz kókuszolajat a kókusztejből (illetve friss kókuszból), ezen belül az extra szűzet az első sajtolásból, addig a nyers és az RBD olajokat a koprából, azaz a szárított kókusz húsából többféle módszerrel nyerhetik: ez lehet préselés, centrifugálás, erjesztés, forralás, hűtés. A nyers kókuszolaj a még finomítatlan olajat jelöli (a nyers és a finomítatlan olaj tehát ebben az esetben nem egyezik a szűz olajjal!). Kedvezőbb, ha a kivonás nem magas hőmérséklet mellett történik, mert így a zsír megtarthatja a természetes fitokemikáliáit, amik egytől egyig hasznos, biológiailag aktív anyagok (az enzimek 96 fok fölött tönkremennek benne)- sajnos az eljárás így nagyon költséges (tehát inkább együnk sok nyers kókuszdiót! :)). A „bio” jelzőt akkor kaphatja meg, ha a fehérítési folyamat nem vegyi úton történik, az „organikus” jelzőnek viszont nem sok értelme van a kókuszolaj esetében, hiszen a kókuszt általában kisebb farmokon, vegyszerek nélkül termesztik.
Szappan -és kozmetikum készítés szempontjából tovább kell pontosítanunk: a szappankalkulátoroknál furcsa elnevezésekkel találkozhatunk, és nem mindegy, hogy melyik kókuszolajat választjuk! A kókuszolaj normál olvadáspontja 76 Fahrenheit (azaz 24 Celsius fok): a 76 fokos kókuszolaj a finomított, de nem hidrogenizált RBD olajat jelöli, ezzel gyakorta találkozhatunk az élelmiszerüzletek polcain. Amennyiben a gyártók növelni akarják az olaj élettartamát, illetve a kókuszolaj esetében a szilárdságát, akkor hidrogenizálásnak vetik alá. A gyártási folyamat során az olajban lévő hosszú szénláncú, telítetlen (könnyen oxidálódó) zsírsavakat „lecserélik” telített zsírsavakra. Ezáltal az olaj olvadáspontja is magasabbá válik: az átalakítás mértékétől függően a hidrogenizált kókuszolaj lehet 92 (néha102) fokos. (A 92 F kb. 33 Celsius fok -tehát szobahőmérsékleten teljesen kemény, szilárd zsiradék!)
A kókuszolaj fajták között a főleg a kozmetikumok gyártásánál használt frakcionált kókuszolaj a legkülönlegesebb. Az eljárás lényege, hogy leválasztják a fentebb említett kapril- és kaprinsavat, ez az olajfajta tehát csak közepes szénláncú zsírsavakból áll. Mivel semmilyen oxidációra hajlamos anyagot nem tartalmaz, így élettartama gyakorlatilag korlátlan. Színtelen, szagtalan folyékony olaj, amelyet a bőr rendkívül könnyen beszív, az ún. olajmentes kozmetikumoknál ideális hordozóanyag, hiszen nem is igazán definiálható már olajként. Szappanban erőteljes habzást és tisztító hatást mutat, ám mivel rendkívül drága, nem használják túl sűrűn- ha valaki mégis szeretné kipróbálni (max. 10 %-ban ajánlható), arra figyeljen, hogy a SAP értéke teljesen más, mint a többi kókuszolajnak (sokkal több NaOH szükséges az elszappanosításához- a többi kókuszolajnál bátran számolhatunk mindig a 76 fokos verzióval a kalkulátornál, ennél nem!).
Végül egy érdekesség: azokon a területeken, ahol termesztik a kókuszt, készítenek házilag is olajat belőle. Ez egy nagyon érdekes anyag, hiszen a kókusztejet (néha 2 napos erjesztést követően) elfőzve nyerik, így nem csak zsírt, hanem proteineket is tartalmaz, tehát nem tiszta olaj. Az eljárással én is próbálkoztam már, aki szeretné elolvasni a mesét, az lapozzon a kókusztörténethez… :)