MCT  KONTRA FRAKCIONÁLT KÓKUSZOLAJ

     Ismét érdekes írásra bukkantam a „Chemical of the day” oldalon, mely egy olyan kérdésre adott választ, ami egy ideje foglalkoztat: vajon a kozmetikai olajnak árult kapril / kaprinsav triglicerid (MCT) és a frakcionált kókuszolaj egymásnak csupán szinonimái lennének? A rejtély megoldásához meg kell értenünk, hogy miben különbözik a két olaj előállítási módja.

     A frakcionált kókusz olaj kinyerésénél a kókuszolajat melegítik, majd lassanként hűtik le újra. Az olajban jelen lévő különböző olvadáspontú olajkomponensek különböző ütemben szilárdulnak, így fizikailag leválasztásra kerülhetnek a szobahőmérsékleten folyékony zsírsavak, illetve trigliceridek. Az eljárásnál néha centrifugálást is alkalmaznak (ezt valahogy úgy kell elképzelni, mint amikor a vajat köpülik a tejből – a szilárd zsiradék kicsapódik). A kapott olajfajtát az aromaterápiában és a kozmetikában, illetve masszázsolajként gyakran használják, míg a kókuszolajból nyert „kókusz viasz” gyertyák alapanyaga.

     Amit ezután ír a cikk, azt külön érdekesnek találtam. Eddig is tudtam, hogy a zsírok és olajok ún. trigliceridekből állnak, a triglicerid kifejezés pedig azt jelenti, hogy egy glicerin molekulához három zsírsav kapcsolódik. Különféle zsírsavakat ismerünk, ezek elsősorban a szénláncuk hosszában különböznek egymástól. Amit viszont nem tudtam, az az, hogy egy trigliceridben a glicerinhez legtöbbször többféle zsírsav kapcsolódik, például előfordulhat olyan, hogy 2 sztearinsav és egy laurinsav alkot egy molekulát.

     A kapril- és kaprinsav (dekánsav) a kókuszolajban természetesen előforduló közepes szénláncú zsírsavak. Ahhoz, hogy kizárólag ezeket nyerjük ki a kókuszolajból kozmetikai olajnak, a fentebb leírtak fényében egészen más eljárásra van szükség, ez az eljárás pedig az elszappanosítás! A tömény lúgoldat ugyanis képes leszakítani a glicerinről a zsírsavakat és –mint azt tudjuk – reagál velük. A szappansók azután visszaalakíthatók zsírsavakká. Egy másik módszer lehet a hidrolízis gőz segítségével: magas hő és nyomás hatására a trigliceridek szintén szét tudnak esni alkotórészeikre. Amikor tehát izolálták végre az előbbi módszerek egyikével a kapril- és kaprinsavat a nyers olajból, akkor észterezéssel – és a kozmetikai olajként kapható kapril / kaprinsav triglicerid esetén csak ezeket – visszakapcsolják őket a glicerin molekulákra.

     Mi ennek a célja, értelme? Ez a tisztított és standardizált olajfajta (amit egyébként MCT-nek is szoktak becézni az angol „Medium Chain Triglyceride Oil”, azaz „közepes szénláncú trigliceridekből álló olaj” kifejezés nyomán) egészen más fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a normál olajok – nem kelt például zsíros érzetet a bőrön, élettartama szinte korlátlan, sosem avasodik, igen stabil, hiszen csak telített zsírsavakat tartalmaz. További előnye, hogy nem komedogén, csupán 4 Celsius fok körül szilárdul, ezért a bőrön soha nem fogja eltömíteni a pórusokat (bár a cikkben hozzáteszik, hogy a komedogenitás kérdését nagyban befolyásolja a bőrtípus- minden olajat másképpen tolerál minden ember bőre).

     Tehát tegyük fel ismét a kérdést: a kapril / kaprinsav trigliceridet lehet-e frakcionált kókuszolajnak nevezni? Igen, abban az esetben, ha kókuszolajból vonták ki, de ez korántsem biztos, illetve azt is látnunk kell, hogy a frakcionált kókuszolaj kifejezés a kókuszolajnak a folyékony részét jelenti, de nem feltétlenül kizárólag kapril- és kaprinsavat tartalmaz, pláne nem standardizált formában- kizárólag fizikai úton kerül leválasztásra, míg az MCT-t kémiai módszerekkel állítják elő.

     Ha tetszett a cikk, akkor olvass velem legközelebb is! :)

Szép napot!

Omar Anyu

Forrás:

http://chemicaloftheday.squarespace.com/qa/2015/2/8/capriccaprylic-triglyceride-vs-fractionated-coconut-oil.html