TARTÓS KÉRDÉSEK

     Mostanában sokat foglalkoztat a kozmetikumok tartósításának kérdése. Minél többet olvasgatok a témában, annál világosabbá válik, hogy mennyire bonyolult, kényes téma is ez. Induljunk ki abból, amit mindenki tud: csak parabéneket ne! A szlogen már nem csak a natúr termékek címkéin található meg, komoly marketing eszközzé vált a gyártók repertoárjában. Egy kicsit alaposabban utánajárva a dolognak azért itt is komoly turpisságokra derül fény. A parabéneket ugyanis egészen 2004-ig teljesen biztonságosnak ítélték a hivatalos szervek, és nincs ez másképpen ma sem. 2004-ben viszont egy amerikai újságban, az Alkalmazott Toxikológiában megjelent egy cikk, melyben leírták, hogy a mellráknál a beteg szövetekből kimutatták ezeket a vegyületeket. A cikkben ugyanakkor olyan kontextusban szerepelt a kijelentés, ami rávilágít, hogy az adott vizsgálatban a parabének ösztrogénszerű hatásait vizsgálták éppen, illetve az ösztrogénnek a rák kialakulásában betöltött szerepét. A tanulmány számos nyitott kérdést hagyott, hiszen nem elsősorban a parabének toxikus voltával foglalkozott- ettől függetlenül lavinát indított el. Nem tisztem, hogy eldöntsem, vajon mennyire károsak ezek az anyagok, de amit ezek után írok le, talán elgondolkodtató…

     A „parabén mentesség” ma már tehát több vásárlót jelent, ugyanakkor a termékek tartósítását továbbra is meg kell oldani! Az összetevő listákat böngészve ismeretlen nevű anyagokat láthatunk: quaternium-15, DMDM hydantoin, imidazolidinyl urea, diazolidinyl urea, polyoxymethylene urea, sodium hydroxymethylglycinate, bromopol, glyoxal… A vásárló általában nem teszi fel a kérdést, hogy mik ezek. Lényeg, hogy a feliraton nem szerepel a parabén szó.

     A fentebb felsorolt tartósítószerek az ún. formaldehid prekurzorok (angolul „formaldehyde- releasing preservatives”, „FRPs”, „formaldehyde releasers”) családjába tartoznak. Működésük lényege, hogy lassú ütemben folyamatosan formaldehidet bocsátanak ki, mely a terméket tartósítja ugyan, de komoly egészségkárosító hatása van: ismert karcinogén és neurotoxin, az állatokkal végzett kísérletek alapján pedig bőrön keresztül is felszívódik, s az előbb elmondottak okán számos országban csak erős korlátozások mellett, vagy egyáltalán nem használhatóak az ilyen típusú anyagok. Az Amerikai Kontakt Ekcéma Társaság a formaldehidet választotta 2015-ben az év allergénjének: a lakosságnak hozzávetőleg a 10 %-ánál alakul ki allergiás bőrreakció a vegyületre adott válaszként, a legagresszívebb tartósítószerre ezek közül, a quaternium-15-re viszont több, mint az emberek 20 %-a allergiás.

     A téma úgy vetődött fel bennem, hogy különböző szappanos és kencés fórumokon gyakran ajánlgatnak egyes termékek tartósításához ilyen-olyan készítményeket, a hobbisták pedig nagyon könnyen beleesnek abba a hibába, hogy nem néznek utána, mit takar a hangzatos fantázianév. Egy gyors kérdés: tudod-e, hogy melyik vegyületet takarja a mindenki által használt Rokonsal nevű tartósítószer? Sokan lesznek, akiknek fogalmuk sincs… bár ez a Rokonsal esetében kevésbé gond, hiszen egy natúr kozmetikumokban valóban biztonsággal alkalmazható anyagról van szó. De vajon mit takar a Suttocide A és a Germaben…?

Források:

http://www.safecosmetics.org/get-the-facts/chemicals-of-concern/formaldehyde/

http://www.fda.gov/Cosmetics/ProductsIngredients/Ingredients/ucm128042.htm