A LÚG ÉS AMIT HÁTRAHAGY: A SUPERFAT, A KECSKETEJ ÉS A SAP KAPCSOLATAI

     Be tudjuk-e állítani pontosan, hogy a szappanunk mennyi el nem szappanosodó olajat tartalmazzon? Vajon a kalkulátorban megadott (vagy papíron számolt) SF értékek megfelelnek majd a valóságnak?

     A kérdésre a válasz egyértelműen a NEM. A kalkulátorok vegyileg tiszta lúggal számolnak, míg a kereskedelemben ilyen sosem kapható. A nátronlúgnál nem jelentős a különbség, frissen hozzávetőleg 98 tömegszázalékosnak szokták feltüntetni a gyártók a vegyszer biztonsági adatlapján - de már ez sem elhanyagolható például egy SF=5%-hoz képest. A kálilúgnál ennél lényegesen nagyobb eltérés van, csupán 85 tömegszázalék körüli szokott lenni (ezért készítik hivatalosan a folyékony szappanokat 15 % kalkulátor szerinti lúgtöbblettel, hiszen abban nem maradhat olaj, miután az olajok vízben nem oldhatóak). A kérdést azonban még ezen a ponton sem zárhatjuk le, hiszen minél öregebb a vegyszerünk, annál gyengébb. A nátronlúg rendkívül agresszív vegyület, megköti még a levegő páratartalmát is, és reakcióba lép a szén-dioxiddal. A reakcióban mosószóda keletkezik: megfigyelhetjük, hogy idővel az áttetsző nátrium-hidroxid kristályok egyre tejfehérebbek lesznek…

     Most térjünk rá az olajok, zsírok SAP értékeire. Vajon azok minden esetben a valóságot tükrözik? A kérdésre a válasz ismét a NEM. Azok, akik ezeket az adatokat meghatározták, ugyanannál az olajtípusnál több gyártó több termékét vették alapul, a mért értékeket pedig átlagolták. Nincs két egyforma olívaolaj; függ a termőhelytől, az előállítás módjától és nyilván még sok egyéb tényezőtől, hogy adott olaj elszappanosítási együtthatója egészen pontosan mennyi, ha biztosan akarnánk ezt tudni, az adott olajat minden esetben be kéne vizsgálni.

     Lényeges ponthoz érkeztünk: kell-e félnünk, hogy valami bajt csinálunk, hogy tőlünk kívülálló tényezők szerencsétlen összjátéka folytán maró vegyszer marad az általunk készített szappanban?

     A kérdésre a válasz ismét a NEM. Abban az esetben, ha figyelünk arra, hogy lúg leszámítolással (vagyis „szuperfettel”) dolgozunk betartva minden biztonsági szabályt, akkor nincs nagy esélye balesetnek. Az átlagosan használt SF=5% -ba már bőven belefér majd az általunk használt alapanyagokkal kapcsolatos mindenféle eltérés lefelé is, fölfelé pedig (egészen SF= 20%-ig) pláne. Hiszen ezért találták ki valójában a zsírtöbblettel való szappankészítést! :) Természetesen a biztonsági okáról mindenki mélyen hallgat, hiszen sokkal jobban hangzik az, ha azt mondjuk, hogy „hmmmm, az én szappanom ilyen-olyan ápoló olajokat tartalmaz ám!”… Hiába, a reklám, az reklám! :) … és milyen jó is, hogy ebben az esetben nem hazudik!

     Térjünk rá a kecsketejre. Vajon, ha a szappanunkat kecsketejjel készítjük, az nem befolyásolja az el nem szappanosodó és a szappanunkban maradó zsiradékok mennyiségét? Dehogynem! Ezzel kapcsolatban ismét Kevin Dunn kutatómunkájából meríthetünk információt (http://cavemanchemistry.com/HsmgMilkSilk2014.pdf).

     Egy átlag kecsketej 89% vízből, 4% tejcukorból (laktóz), 3% tejfehérjéből (főként kazein) és 3 % tejzsírból (kaprinsav, kaprilsav, kapronsav…) áll. A kutatócsoport az vizsgálta, hogy mi is történik a tej egyes összetevőivel lúg hatására, ezért laboratóriumi centrifugát használva a tejet részekre bontották: a centrifugálás hatására a tejzsír kiült a tej tetejére, a fehérjetartalom nagyrészt az aljára süllyedt, a tejcukor pedig a középső színtelen és átlátszó, vizes oldatban maradt. Utóbbi lúg hatására először narancssárgává, majd barnává vált, a tejcukor egyértelműen megégett, pontosabban ebben az esetben egy Maillard-reakciónak nevezett folyamat játszódik le. Magas hőmérsékleten ugyanis a cukormolekulák és a fehérjék reakcióba léphetnek egymással, a reakcióban barna aromás vegyületek jönnek létre jellemző ízzel és illattal (ez a tej esetében nem túl kellemes, de az érési idő végére általában elszáll). A két fő reagens a laktóz és a tejproteinben található lizin. A végtermékek között számos aldehid szerepel (http://depa.fquim.unam.mx/amyd/archivero/GRUPO5_25541.pdf) , melyek odorofor, azaz szagadó anyagok, ilyenek például a furfurol (furfural), vagy a kamillához hasonló illatú vegyület, a hidroxi-metil-furfurol… A reakció végső fázisában barna pigmentek keletkeznek, ezek a melanoidinek. A tejfehérje (Kevin Dunn) más elemei viszont nem hidrolizálnak (esnek szét) aminosavakra, csak összeugranak a lúgtól (szerkezeti változás, izomerizáció lép fel). Mindazonáltal a pontos kémiai reakció egyelőre még számos rejtélyt hordoz. Valószínűsíthető, hogy antioxidáns vegyületek is keletkeznek (Namiki, 1988; Bressa et al., 1996), ami megmagyarázná, hogy a tejjel készült szappanok miért is olyan tartósak (mert nem a nátrium-laktáttól, hiszen az a tejsavból keletkezik, amit a még nem savanyú, friss tej legfeljebb csekély mértékben, ha tartalmaz). Érdekességképpen: a kenyér kérge is a Maillard-reakció eredménye! :)

     Végül térjünk vissza a zsírokhoz… A tejzsír természetesen reagálni fog a lúggal, az eredmény ebben az esetben is szappan! :) Kell-e, érdemes-e számolni ezzel a zsírtartalommal, amikor meghatározzuk az olajaink elszappanosításához szükséges lúg mennyiségét? Erre a kérdésre is Kevin Dunn adta meg a választ…

     A tejzsírt lúgtöbblettel reagáltatva és a kapott szappant citromsavval semlegesítve, a zsiradék és a felhasznált citromsav mennyiségéből a tejzsír SAP értéke könnyűszerrel kiszámolható. Az érték a mérés alapján SAP(tej)= 0,023 lett. Ez egy átlagos szappant tekintve 4%-os lúg leszámítolásnak felel meg, de elérheti akár a 6%-ot is! (A teszt szappan a kísérletben 100 g kókuszolajból készült SF=0% mellett. Ennek teljes elszappanosításához 18.2 g NaOH szükséges. A lúgoldáshoz használt tej mennyisége 36.4 g volt, melynek tejzsír tartalma 0.8 g lúgot vesz el az össz lúgmennyiségből, ez kb. 4%...)

     Visszatérve a cikkünk elején feltett kérdésre: ismerjük-e  pontosan, hogy adott szappanban mennyi az el nem szappanosodó olajok aránya? A fentiek ismeretében leszögezhetjük, hogy egy SF=5%-ra számolt kecsketejes szappannál a zsírtöbblet semmiképpen nem 5 % lesz, olyannyira nem, hogy egy kecsketejes szappannál még akkor is lesz minimum 5% el nem szappanosodó zsírsav a masszában, ha egyébként SF=0%-kal számoltunk. Tehát ebben az esetben nem szükséges a biztonsági és egyéb szempontokat szem előtt tartva alkalmazni a lúg leszámítolás módszerét.

     Remélem ismét tanulságos volt a cikk! További sikeres szappanozást Mindenkinek!