A SZAPPAN TERMÉSZETES KÉMHATÁSA ÉS TARTÓSÍTÁSA
Amit mi választunk, és amit nem...
Miután nemsokára a folyékony szappanok készítése lesz a téma itt a Műhelyben, úgy gondoltam, hogy időszerű a háziszappanok pH-járól, illetve tartósításuk lehetőségeiről írnom… Azért tárgyalom együtt e két témát, mert szorosan összefüggenek: bizonyára mások is belebotlottak már abba a problémába, hogy a biokozmetikumokhoz általában kapható, organikusnak mondott tartósítószerek általában csak savas kémhatás mellett képesek funkciójukat betölteni. Nincs ez máshogy a háztartásban általánosan használt tartósítószerekkel sem, mint például a nátrium-benzoát. Gondoljunk csak arra, hogy miket szoktunk ezzel konzerválni: savanyúságokat, gyümölcs (savas) szörpöket… Miután kedvenc szappanjaink kémhatása azonban lúgos, ezért nem könnyű olyan szert találni az élettartamuk meghosszabbításához, ami működik 9-10-es pH környékén is, ráadásul biokozmetikumokban elfogadható megoldás (a parabének bármely pH mellett bevethetőek lennének, de a legtöbb egészségtudatos ember kerüli a használatukat).
Szükség van-e egyáltalán a szappanok tartósítására? Adott esetben igen. A szappan- kémhatásánál fogva – maga tartósítja saját magát, a baktériumok vagy a penészgombák nem fogják megtámadni, sőt! A szappan azokat az adalékanyagokat is képes megvédeni, amiket beleteszünk, akár a tejet és a tojást- még ezek az egyébként érzékeny összetevők sem csökkentik az élettartamát, sőt, meglepő módon sokszor növelik azt! (Nekem van két éves natúr kecsketejes szappanom is tökéletes állapotban!).
A szappankészítésnél felhasznált olajoknak a zsírsav összetétele azonban kulcsfontosságú: a szappan avasodhat. Az avasodás általában nem bakteriális, hanem oxidatív folyamat, melyben a telítetlen zsírsavak kettős kötései a levegő oxigénje hatására elhasadnak, s így illékony aldehidek és ketonok keletkeznek. A szappan megbüdösödhet, sárga foltok jelenhetnek meg rajta. Általános szabályként elmondható, hogy ha avasodó olajokból tartalmaz nagyobb mennyiséget a pipereszappanunk, akkor érdemes valamiféle extra védelemről gondoskodnunk, de mivel a folyamat oxidatív, ezért felesleges klasszikus tartósítószerekben gondolkodni, mert nincs szó elpusztítandó mikróbákról. (Érdekességként: a hidrogenizált olajoknál az eljárás lényege, hogy a romlandó telítetlen zsírsavakat átalakítják telítettekké- tulajdonképpen egyfajta avasodás gátlásról van szó.)
Mielőtt a megoldási lehetőségekről kezdenék beszélni, térjünk vissza a szappanok kémhatására. A valódi szappan nem tud semleges lenni (a kereskedelemben kapható Dove azért tud, mert nem valódi szappan). A szaponifikáció hatására átalakuló zsírsavakból keletkező szappan felvesz egy rá jellemző pH értéket, ami általában 9,3 és 9,9 között mozog. Ha valamilyen savval ez alá az érték alá próbáljuk nyomni a kémhatást, akkor a szappansók visszaalakulnak szabad zsírsavakká, mivel az elszappanosodási folyamat visszafordítható. Ebből az következik, hogy a pH csak addig csökkenthető, amíg nagy mértékben túl nem lépjük a szappanunk zsírsav összetételére jellemző optimumot a savas irányban, további sav hozzáadásával azonban nemhogy nem csökken tovább, de inkább nőni fog a kémhatás, mivel maró lúg szabadul fel a zsírsavak mellett. Az, hogy a szappanunk kémhatását nem mi választjuk meg, főleg a folyékony szappan készítésénél kap jelentőséget, ahol ennek értékét nekünk kell megbecsülni, majd beállítani!
Ha vennénk egy 1 %-os szappanoldatot, amelyet kizárólag laurinsavból keletkezett szappanból készítünk (a feltevés természetesen teoretikus, mert minden olaj többféle zsírsav kombinációjából áll), akkor a pH 10,1 lenne. Olajsavnál ez az érték 11,2.... stb.
A szappanhoz használható „élettartam növelő szerek” kémiailag nem a tartósítószerek, hanem az antioxidánsok közé tartoznak. Első nekifutásra az E-vitamint szokták ajánlani. Egyetlen probléma, hogy elég sok kéne belőle ahhoz, hogy tényleg hatékony legyen. A tokoferolokon /E-vitamin/ kívül egyébként a flavonoidok is erős antioxidánsok, de ki lehetne próbálni egyéb, az élelmiszeriparban használatos ártalmatlan anyagot, mint amilyen a nátrium-aszkorbát. Utóbbi a C-vitamin egy változata, antioxidáns, ráadásul megakadályozza a természetes színezékek, mint például a gyönyörű, ám gyorsan fakuló annatto színvesztését (az élelmiszeriparban is ilyesmire használják többek között).
Beszereztem magamnak természetesen egy jó nagy üveg ROE-t, ez a rozmaring oleoresin rövidítése. Valóban hatásos, sokan alkalmazzák (inkább Nyugaton), de van hátránya: először is van egy jellegzetes alapillata, másodszor pedig barna színű (bár ezek elhanyagolható hibák, hiszen nagyon kevés kell belőle), harmadszor pedig, ha az ember egy kicsit utánajár, akkor kiderül, hogy acetont használnak a növényből történő kivonásánál, ami minden, csak nem bőrápoló anyag. Ettől függetlenül ezt az elfogadott, organikus megoldások közé sorolják. Használhatunk grapefruitmag kivonatot is (az összetevőlistát megvizsgálva sokszor persze itt is találunk kivetnivalót). A leginkább meggyőzőek számomra a klasszikus, nagy illóolajok voltak: mirha, tömjén, kakukkfű - nem véletlenül ezeket használták a balzsamozáshoz az ókorban!:) Jól teljesített még nálam a jázmin illóolaj is… Érdekesség, hogy a jázmin illóolajban megtalálható benzoésavból szintetizálják az iparban magát a nátrium-benzoátot.
Főleg amerikai szappanosok körében használják a nátrium-laktátot, ez az, amire az én választásom is esett újabban. Ez is egy természetes antioxidáns, amely ráadásul jótékonyan hat a bőrre (a tejsav sója, szabályozza a bőr vízmegtartó képességét- a kozmetikai iparban használják, de házikencékben nem ajánlatos vele kísérletezni, mert túladagolva erősen irritatív- ezt az anyag biztonsági adatlapján is olvashatjuk). Szappanban azonban nem kell tartani tőle, javít a szappan minőségén, biztosítja annak megfelelő keménységét, meleg eljárással készülő szappanoknál pedig a massza kezelhetőbbé válik, ha nátrium-laktátot is tartalmaz.
Az antioxidánsokkal azonban nem zárult le a lehetőségek sora. Ha megnézzük a bioboltokban kapható (főként külföldi) organikusnak titulált szappanmárkák összetevő listáit, akkor könnyen szembe találhatjuk magunkat az EDTA elnevezéssel (ennek különféle sóival). Káros anyag, mégis szemet hunynak felette, illetve megtalálják a kiskapukat: pl. kis mennyiségben, úgymond „nedvesítőszerként” tüntetik fel. Ezt nem azért írtam le, hogy válasszuk ezt a szappanunkhoz, hanem azért, mert ez egy ún. komplexképző. Ez azt jelenti, hogy úgy tartósít, hogy a szappanban lévő szabad gyököket (fémionokat, melyek katalizálják az oxidációt, azaz beindítják az avasodást) magához köti. Ha nem is ezt, de nyilván lehetne találni olyan komplexképző anyagot is, amely ártalmatlan -lehetne talán az ún. GDL (E575, glukono-delta-lakton)? Ez egy, a természetben gyakran előforduló szerves vegyület (gyümölcsök, méz, bor…), szintén az élelmiszeriparban használják. Természetesen erről meg kellene kérdezni egy szakembert, de biztos vagyok benne, hogy a szappanok avasodásának tökéletes kiküszöbölésére többféle jó megoldást is létezhet.
Ne feledkezzünk meg a legegyszerűbbekről sem: a bórax kiváló tartósítószer (bár szintén kérdéses, hogy ártalmas, vagy ártalmatlan-e...), hasznát főként a folyékony szappankészítésben vehetjük. Segít az is, ha sötétebb helyen, csomagolásban (minél oxigén mentesebben) tartjuk a szappanjainkat!
Remélem tudtam segíteni, ötleteket adni!
Jó és sikeres szappanozást Mindenkinek!
Omar Anyu